A jelentés szerint az internetező társadalom nyitottabb a készpénzfizetést kiváltó rendszerekkel szemben, a megkérdezettek fele már pénzügyi tranzakciót is intézett az interneten keresztül, többségük mégis túl lassúnak, kockázatosnak és bonyolultnak tartja. A felmérést alátámasztja, hogy a lakossági készpénzállomány tavaly 11 százalékkal, 2559,7 milliárd forintra nőtt.
A bankkártyát készpénzfelvételre használjuk
A havi kiadások közel negyedét bankkártyával, 12 százalékát átutalással fizetik a háztartások. A bankok és kártyáik népszerűségét a megszokáson túl a tranzakciós illeték is visszavetette, amelynek következményeként a megkérdezettek 48 százaléka igyekszik visszaszorítani a készpénzfelvételek számát. Az év elejétől fennálló 150 ezer forintos határig havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséggel pedig a lakosság 64 százaléka él.
|
Azért az ingyenes készpénzfelvétel csak egy szűk körnek buli Az MNB adatai szerint az év első 3 hónapjában az egy ATM-es készpénzfelvételi tranzakcióra jutó összeg 58 860 forint volt. Ez kevesebb, mint 2000 forintos emelkedést jelent a 2013. decemberi 54 892 forintos átlagértékhez képest. Ez pedig azt jelenti, hogy épp akkor, amikor az ingyenes pénzfelvét kapcsán leginkább élt az újdonság varázsa, azaz a bevezetés utáni időszakban, februárban és márciusban sem térült el rendkívüli mértékben a magyar kártyahasználat. (Mint arról korábban írtunk, a bankok szerint az ügyfelek szokásai azóta kezdenek kisimulni, azaz a kezdeti időszakhoz képest csökkent az ingyenes készpénzfelvétel kihasználtsága.) Részletek >> |
Se érintés, se készpénz - mennyi idő még?
Az internetezők 18 százaléka már legalább egyszer használt érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközt és tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt az érintés nélküli tranzakcióra, a technikát mégis sokan nem ismerik, a tájékozatlanság miatt pedig nem terjed a módszer.
A lakosság közel fele elképzelhetőnek tartja, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás.
Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén öt évvel, 2031. október 30-ig meghosszabbította a vegyi fegyverekre vonatkozó uniós szankciórendszer érvényességét. 
