Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a turizmus és a szállodaipar Magyarországon szépen fejlődött az elmúlt években, a növekedést tekintve első helyen áll az ország Európában.

A turizmus 9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, több mint 300 ezer munkahelyet tart fenn, az ágazat devizabevételei 4 milliárd eurót tesznek ki. A vendégéjszakák összetétele is jó, összesen 18,4 millió szállodai vendégéjszakából 8,1 millió belföldi, 10,3 millió külföldi volt 2014-ben, előbbi 7,3 százalékkal, utóbbi 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Vannak nehézségek

Niklai Ákos meglepőnek nevezte, hogy a külföldi vendégéjszakák száma vidéken az elmúlt 14 évben nem emelkedett.

Részben a válságnak is betudható, hogy csökkent az üzleti konferencia- célú utazások részaránya. Az elmúlt 14 évben a német piac 45,2 százalékkal zsugorodott, ez főleg a vidéki szállodákat érintette súlyosan.

A negatívumok között említette még, hogy lerövidült az átlagos tartózkodási idő, ami világszinten is jellemző, és lecsökkent az előrefoglalások aránya.

Nekünk jó, a szektornak kevésbé

A technológiai fejlődéssel, azaz az online travel agent, árösszehasonlító portálok, kuponos portálok terjedésével a foglalások 40-60 százaléka digitális csatornán történik, aminek jelentős árcsökkentő hatása van.

Kedvezően hatott viszont a turizmusra az uniós csatlakozás, a schengeni övezeten belüli könnyítések. A SZÉP-kártya a vidéki szállodák belföldi szobaárbevételének 25 százalékát adja, ami szintén fontos eredmény, de a forgalma elmarad az üdülési csekkétől.

A kereskedelmi vendégéjszakák eloszlása. Forrás: KSH

A pozitív tendenciák közé tartozik, hogy a vendégéjszakák száma országosan 2000 és 2014 között 60 százalékkal nőtt, a belföldi növekedés csaknem 100, a külföldi közel 40 százalék. Ennek eredményeként 14 év alatt a szobafoglaltság majdnem 5 százalékponttal 51,8 százalékra nőtt.

Szükség lesz az áfacsökkentésre

A szállodai kapacitás 40 százalékkal bővült. A magasabb kategóriájú szállodák részaránya nőtt, ez minőségi javulást jelent: a 2000-es 2,95 átlagos csillagszám 2012-ben 3,6 százalékra nőtt, és azóta tovább emelkedett.

A kedvező ár-érték arány a magyar szállodák fő vonzereje, a nettó szobaárak csökkentek a négycsillagos és az ötcsillagos kategóriában az elmúlt 14 évben.

A csökkenésben szerepe volt annak is, hogy az áfa 12 százalékról 18 és 27 százalékra nőtt, amit a szállodák nem tudtak az áraikban érvényesíteni - jelezte.

A szállodaszövetség javaslata szerint az áfát csökkenteni szükséges, ami növelhetné a bevételeket, javítaná a minőséget és a jövedelmezőséget, lehetne felújításra költeni - mondta az elnök. Az új vidéki szállodák egy része nem a piaci igények szerint létesült, nem generáltak keresletet, veszteségesek és árversenyt támasztottak - mutatott rá. Az alacsony szállodai árak miatt az ország az egyik legolcsóbb úti cél lett.