A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, és vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második magyar a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít a következő egy évben.
A Komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke – az idei második negyedévhez képest – 6 ponttal csökkent, szeptemberben 126,8 ponton áll. Az index értéke nagyjából a márciusi szintnek felel meg, amikor is 125,3 pontot ért el.
A Fogyasztói Várakozások Index alakulásában is visszaesést figyeltek meg a kutatók az év harmadik negyedében: értéke 10 pontos csökkenéssel 142,1 ponton áll. A csökkenés oka, hogy a korábbiakban jellemzően pozitívabb eredményeket hozó nyári hónapok ellenére romlott mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése – utóbbi esetében borúlátóbbak mind a 12 hónapos rövid távú, mind pedig az 5 évre szóló hosszú távú várakozások.
A Vásárlási Hajlandóság Index értéke is csökkent – bár enyhén – mindössze 1 ponttal szeptemberben, jelenleg 109,8 ponton áll.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések szeptemberben hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság közel fele (49 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, ez az arány a megelőző három hónapban 50 százalék volt. Az inflációs várakozások sem változtak számottevően az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része – a júniusi 87 százalékkal szemben most 93 százaléka – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók most átlagosan 11 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások terén is nagyarányú a pesszimizmus: továbbra is tízből hatan (64 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják. A hitelfelvételi kedv sem nőtt júniushoz képest: a lakosság 27 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten (69 százalék) pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (42 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 29 százalék azok változatlanságát várja a következő 12 hónapban.
A megtakarításokkal kapcsolatban a válaszadók 38 százaléka bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 21 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket, azaz minden második honfitársunk (51 százalék) venne mostanában lakást. A lakosságnak mindössze 39 százaléka (szemben az előző negyedévben mért 52 százalékkal) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 8 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
