A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előreállítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.
A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel hét és este tíz óra közötti időszak - minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. minden óraátállításnál elmondja: az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem ötheti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból.
Eltörlik? Mégsem törlik? Jó úgy, ahogy van
Az óraátállítás eltörlésének ötlete időről időre felmerül az Európai Unióban. Szeptemberben még úgy tűnt, az EU 2019 októberétől eltörli az évente kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatát, a tagállamoknak pedig áprilisig lesz idejük dönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámításhoz tartják magukat. A legfrissebb hírek szerint az óraátállítás eltörlése a legkorábban csak 2021-ben valósulhat meg, a tagállamoknak több idő kell az átállásra.
|
Utálják az emberek az óraátállítást Az EU a nyáron online konzultációt tartott az óraátállításról. Az osztrák Die Presse szerint a válaszadók 80 százaléka az átállítás eltörlésére szavazott. |
Az eheti kormányinfón is szóba került az óraátállítás kérdése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem tárgyalt a kormány az Európai Bizottság óraátállításra vonatkozó javaslatáról, de személyes véleménye szerint a jelenlegi rendszer jó, józan ésszel nem érdemes hozzányúlni.
Változik több menetrend
Az óraállítás most is érinti a tömegközlekedés menetrendjét. A Budapesti Közlekedési Központ közölte: az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak vagy módosított útvonalon közlekednek.
Rossz hír, hogy vasárnap kora hajnalban a közterületi Futár-kijelzők nem működnek majd, és a mobiltelefonos alkalmazás sem lesz használható útvonaltervezésére.
A belföldi vonatok közül a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor Szobra és a 0.43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon, a Debrecenből Nagykerekire 2.20-kor, az ugyancsak onnan a Nyugatiba 2.29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2.38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2.43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2.45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2.58-kor induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.
A Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáról már a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el Bécs felé, a Bukarestbe tartó vonat pedig a téli időszámítás szerint megy 2.39-kor tovább Lőkösházáról. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebiáról a téli időszámítás szerinti 3 órakor indul Budapestre, emellett néhány nemzetközi vonatot a külföldi vasúti hálózaton éri majd az óraigazítás, így a magyarországi menetrendjükben nem lesz változás.
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
