A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Ebben szerepe volt az autóvilágot megrázó dízel-botrányoknak. A dízelek hivatalosan átlagosan kevesebb (117,9 g/km) szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a benzinesek (121,7 g/km), igaz, nitrogén-oxidokból és más szennyező anyagokból jóval többet. Ezek a csalások nyilvánosságra kerülése előtti, bevallott értékek, ezért a valóságban nagyobb lehetett a kibocsátás, mindenesetre a botrányok óta az európaiak egyébként is kevesebb dízelt vásárolnak.
A személygépkocsik felelősek az EU-ban az összes szén-dioxid kibocsátás 12 százalékáért, ezért ennek csökkentése fontos feladat. Viszont az EU-ban nagyon jelentős szektor az autóipar, ezért magának a gyártásnak a visszafogása, a használat költségeinek emelése szóba sem kerülhet. Ezért amellett döntöttek, hogy az új autók szennyező anyag kibocsátását csökkentik. A 2015-re kitűzött 130 g/km értékét még sikerült tartani. A 2021-es 95 g/km-os cél azonban irreálisnak tűnik a mostani emelkedés fényében. Ehhez minden évben pontosan 20 százalékkal kellene csökkenteni gy átlagos új autó kibocsátását 2018 és 2021 között.
Még ha sikerülne is az új célokat elérni, az sem igazán segítene sokat a környezetnek, mivel az új autó eladások száma a válságot követően ismét felpörgött és elérte korábbi csúcsát. 2007 és 2017 között az EU-ban a használt személyautók száma 32,1 millió darabbal, 14 százalékkal nőtt, így egyre több szennyezési forrás is van. A közlekedés kibocsátása – a válság okozta megtorpanás után – ismét dinamikusan növekszik, miközben az EU teljes kibocsátása csökken. A közlekedésen belül pedig a személyautók adják a kibocsátás kétharmadát.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisa alapjánmegnéztük, hogy milyen részleteket lehet megismerni az EU-ban eladott új autókról. A legfrissebb adatok 2017-esek, és minden uniós ország esetében tartalmazza az eladott új autók részletes adatait. Az egyes országok között ugyanis nagyon jelentős különbségek vannak: a legkevésbé szennyező új autókat a portugálok vásárolják, ezek 105 g/km kibocsátásúak, míg az észteknél 133 g/km az átlag. Az EU egészében 118,5 g/km volt az összes új autó kibocsátása.
Ha minden országban olyan kisebb autókat vennének Európában, mint a portugálok, akkor az új autók kibocsátása 11 százalékkal csökkenne.
Magyarország nem áll túl jól ebben az összevetésben: az EU átlagánál 6 százalékkal rosszabb az új autók kibocsátása. Ez az összehasonlítás ráadásul elfedni, hogy nálunk rengeteg használt import autó érkezik, köztük rengeteg nyugatról leselejtezett dízel, amik kifejezetten károsak a környezetre.
Azt is érdemes megnézni, hogy melyik országban mekkora, azaz milyen tömegű autókat vásárolnak. Itt már az átlag alatt teljesít Magyarország. De az 1388 kg-os uniós átlag is jelzi, hogy egyre nagyobb autókkal járunk, az egyre több városi terepjáró miatt ez az érték növekedett az elmúlt években.
Az EU országainak átlagát vizsgálva is jól látható, hogy az autók tömegének milyen nagy hatása van a károsanyag kibocsátásukra: egy átlagos új autó 1213 kg tömegű volt Máltán, míg Svédországban 1541 kg. A nagyobb tömeg egyrészt azért gond, mert így annak mozgatásához több energia kell, ami több szén-dioxid kibocsátással jár. Másrészt maga a gyártás is sokkal szennyezőbb, ha több anyagot – alapvetően acélt és műanyagot – kell használni hozzá.
Érdemes az egyes autógyártókat, illetve a márkákat is megvizsgálni. Itt óriásiak a különbségek. A Rolls-Roys, Bentley, Ferrari és Lamborghini gyártja a legszennyezőbb autókat, de legalább csak kisebb darabszámban. A német prémium gyártók, az Audi, BMW és Mercedes nagy darabszámban és az átlagosnál lényegesen szennyezőbb autókat gyártottak 2017-ben. Ezzel szemben a Toyota, a Peugeot és a Citroën a nagy gyártók között jóval kevésbé szennyező autókat értékesítettek. Érdekesség, hogy a Ladákat gyártó orosz Avtovaz 181-es g/km értékével valamivel szennyezőbb autókat értékesített, mint a Porsche (176 g/km), annak ellenére, hogy maguk az autók átlagosan könnyebbek.
A 15,1 millió új eladott autó 4 százalékát, 613 ezer darab autót olyan gyártók adták el, amelyek a 2015-re tervezett 130 g/km szennyezésnél többet kibocsájtó autókat adnak el. Hogyan lehet egyáltalán ilyen szennyező autókat piacra dobni? Az EU-s szabályokat a német autóiparnak alaposan sikerült sok-sok apró kivétellel felpuhítani. A luxusmárkákat segíti, hogy eleve csak a 95 százalék legszennyezőbb eladott autót kell figyelembe venni akkor, amikor a büntetéseket számolják. Emellett a legfeljebb 300 ezer autót gyártó “niche” gyártóknak is adtak kedvezményeket – nekik nem a célkitűzésként megadott 130-as értéket kell elérni, hanem százalékos csökkentéseket.
Ilyen kibúvók nélkül a luxusautók nagy részét nem is lehetne forgalomba hozni Európában.
Ezek a gyártók jóval nagyobb teljesítményű autókat adnak el.
Európa országai között abban is nagy különbségek vannak, hogy mennyire terjedtek el a szén-dioxidban kevésbé, de sok minden másban szennyezőbb dízelek. Ugyan a német autóipar erőltette leginkább a kontinensre a dízeleket, már 2017-ben is az uniós átlagnál kevesebb dízelt adtak el Németországban. Magyarországon csak az új autók 31 százaléka volt dízel, aminél csak három országban – Hollandia, Észtország és Finnország – volt jobb ez az arány.
Európai összehasonlításban kifejezetten sok elektromos autót adtak el Magyarországon, csak hét országban volt ezek aránya nagyobb, és a régiós országok közül nálunk volt ez a legmagasabb. Igaz, ebben az értékesített új autók alacsony arányának is szerepe lehet. Hibridek terén viszont sereghajtók vagyunk, alig 0,1 százalék volt ilyen.
(G7)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
