Mindenki másként üli meg a Valentin-napot, a szinglik büszke magányban vagy lázas kereséssel, míg a párok ezerféle módját találják meg, hogy kifejezzék egymás iránti elköteleződésüket. Ajándékok, vacsorák, pezsgő, hotelszoba – lássuk be, egy idő után már unalmas, és meglehetősen költséges. A merészebbek ilyenkor pedig a telefonjukért nyúlnak, és letudják a hangulatkeltést néhány villantós fotóval, esetleg túlfűtött videóval. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy mi lesz ezeknek a tartalmaknak a sorsa, ha egyszer kilépünk a kapcsolatból, pláne, ha ezt rossz viszonyban tesszük.
A lejáratás sárga köves útja
A sztárok botrányairól szinte napi szinten cikkez a bulvársajtó, Jennifer Lawrencetől Kim Kardashianon át Orlando Bloomig és Rihannáig már mindenkiről szivárgott ki pucér kép vagy szexvideó, de nem mentesek ettől az olimpikonok sem. Ez azonban nem csak a sztárok sajátja, és míg ők hozzá vannak szokva a médiaszerepléshez, egy-egy átlagember nem biztos, hogy szívesen találkozna a saját arcával egy Facebook vírusvideón. Márpedig a rosszul végződő kapcsolatok után nem egyszer fordul elő, hogy a sértett fél összeszedi a neki küldött videókat és fotókat, és mintegy bosszúhadjáratként megosztja azokat az internet közönségével, ezt közölte a Wolters Kluwer a Privátbankár.hu-val.
Az utóbbi években két ilyen jelentős ügy is volt Magyarországon, az egyik nem is olyan régen, 2015 novemberében történt. Akkor egy 17 éves lány küldött szexuális tartalmú képet és videót a tizenhét éves szerelmének, aki tovább küldte azokat egy 14 éves barátjának, aki végül kitette őket a netre. A másik ügyben, 2013 áprilisában egy társkereső oldalon ismerkedett meg egy pár, az együttléteikről fotókat és videókat is készítettek. Mivel a nő egy másik településen lakott, a férfi a találkozások fedezése érdekében fenyegetéssel próbálta meg kicsalni a nőtől a szükséges pénzt. Álnéven írt rá a barátnőjére, azt állítva, hogy feltörte a gépét, és nyilvánosságra hozza ezeket a tartalmakat, amennyiben nem fizet, sőt, még a nő munkahelyére is elküldi őket. A nő összesen 230 ezer forintot fizetett.
Mit tehetünk, ha bajba kerülünk?
Az embereknek ilyenkor a legutolsó, ami eszébe jut, hogy milyen jogai is vannak egy hasonló helyzetben, nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy ezek a képek és videók mind-mind különleges adatnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy ezek alapján megállapíthatóak a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adataink, mondta el dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer szakértője.
Egy meztelen kép azonban önmagában még nem minősül ilyennek, ha azonban azon már felismerhetőek vagyunk, vagy a nevünk megjelölésével osztják meg, az már érintettséget termet, és jogszabályt sért. Ráadásul ebben az esetben az, hogy egy harmadik fél rendelkezik a képpel vagy videóval, úgy ő adatkezelőnek minősül, ami tovább súlyosbítja az esetet. Amennyiben az adatkezelő például nem akar eleget tenni például a törlés iránti kérésünknek, bíróság előtt is érvényt tudunk szerezni követelésünknek, a bíróság ilyen ügyben soron kívül jár el, fűzte hozzá a szakember.
Mi vár az elkövetőre? Kártérítés, börtön
Általános szabály, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kárnak minősül minden olyan vagyoni hátrány, amely a károkozó magatartással összefüggésben éri az érintett felet. Például az "erkölcstelen képekre" hivatkozva elküldik az érintetett a munkahelyéről vagy bedobják téglával az ablakát. Hasonló elven egyébként sérelmi térítést is kérhetünk, ez ugyanis anyagi kár esetén ugyan nem, de a személyi jogainkban esett sérelem alapján jár nekünk.
Ráadásul a fenti példákban a személyes adattal visszaélés tényállása is megállapítást nyerhet, és így már büntetőjogi kategóriához érkeztünk, mivel a Btk. minősített esetként kezeli és két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el. „Bár elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet tehát az ilyen tartalmak nyilvánosságra hozatala, nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni. Áldozati oldalon pedig sosem szabad elfelejteni, a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre, hogy a jogsérelem orvoslásra kerülhessen” - foglalta össze dr. Takács Tibor.
|
Mi van, ha rágalmazás áldozatai leszünk? Mikor jön el az a pont, amikor bírósághoz fordulhatunk rágalmazásért vagy jó hírnév megsértéséért? Várhatunk egyáltalán igazi kompenzációt egy keményebb lejáratás után, vagy olyankor már minden mindegy? Dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd segít eligazodni az ilyenkor szükséges jogi lépések között a legfrissebb "Mit tegyek?" részben. >>> |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
