Az élelmiszer-vásárlás az egyik olyan dolog, ami továbbra is ellenáll a technológiai forradalomnak. Kockázati tőkék milliárdjai áramlanak robotizált raktárakat és online platformokat építő startupokba, amelyek internetes vásárlást és házhoz szállítást biztosítanak, azonban a vevők többsége nemzetközi és magyar szinten egyaránt továbbra is személyesen intézi a bevásárlást.
A töredékét éri
Az amerikai piacon ilyen szolgáltatást nyújtó San Francisco-i Instacart élelmiszer-kiszállító vállalat például 2 milliárd dolláros veszteségről számolt be, annak ellenére, hogy a szeptemberben tőzsdére lépett vállalatot startupként még 39 milliárd dollárra értékelték. Ez most kevesebb mint 7 milliárd dollárnál jár - hoz egy amerikai példát a Financial Timesnak az online élelmiszer-forgalmazást bemutató cikke.
Az élelmiszer-áruházak az Egyesült Államokban 1,5 billió dolláros piacot jelentenek, ez a méret pedig elbírná az új ötleteket, azonban a bevett szokásokat ezen a piacon még nemigen sikerült megváltoztatni, hiszen a legtöbben még mindig offline szerzik be az élelmiszereket.
Többen, de még nem elegen
Az online élelmiszer-vásárlás részesedése az Egyesült Államokban alacsonynak mondható. A Morgan Stanley becslése szerint az amerikai piacon az élelmiszer-vásárlások mintegy 11 százaléka történik elektronikusan. Ehhez képest a nem élelmiszerboltok forgalmának körülbelül egyharmada online vásárlásokból származik.
Azonban hiába szólt minden a koronavírus-járvány idején az online vásárlás arányának jelentős megugrásáról, tartós elmozdulás nem történt, és a McKinsey tanulmánya szerint az effajta élelmiszer-vásárlás még mindig küzd a térnyerésért. Az Egyesült Királyságban, ahol az Ocado és a Tesco egynapos kiszállítással kínálja a házhoz szállítást, 2021-ben az értékesítésnek mindössze 12 százalékát tette ki a netes eladás.
High-tech a boltokban
Több vállalat most azzal kísérletezik, hogyan lehet az online vásárlás kényelmét a fizikai boltokba is elhozni. Az Instacart például keresi a módját annak, hogyan lehet jelen akkor is, ha valaki személyesen vásárolja meg az élelmiszereket.
A vállalat két évvel ezelőtt megvette a Caper nevű céget, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy csak beolvassák és hazavigyék az üzletekben vásárolt termékeket, azaz nem kell a kasszánál sorban állniuk. Az Amazon fizikai boltjaiban pedig a felhasználók a tenyerük beszkennelésével fizethetnek.
Mi a helyzet a magyar vásárlókkal?
Bár az amerikai piac mellett Magyarországon is több cég - köztük hagyományos, fizikai boltlokkal rendelkező láncok - foglalkoznak online élelmiszer-forgalmazással, összességében még marginális szerep jut ennek az értékesítési formának.
Az idei első félévben az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el, ami 8,8 százalékos éves növekedés, azonban az inflációt is figyelembe véve ez a bővülés reálértéken valójában visszaesés. A növekedést ráadásul főleg a külföldi, nem Magyarországon működő e-kereskedők hajtják a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképe szerint.
Az élelmiszerek esetében a magyar eredményekből is az derül ki, hogy a vásárlók inkább visszatértek a fizikai boltokba, az élelmiszerárak elszállása még inkább ebbe az irányba terelte a vevőket. Az online élelmiszert aktívan vásárlók köre így fél év alatt közel 9 százalékkal csökkent, ez jelenleg 550 ezer fő körüli vevőbázist jelent, ők elsősorban kényelmi okokból szerzik be így a megélhetésükhöz szükséges alapvető árucikkeket.
Lengyelországot tartja az első számú célpontnak. 
