A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői gyűjtöttek össze 7 tippet azok számára, akik okoseszközt rejtettek idén a fa alá.
1. Korlátlan hozzáférés minden tartalomhoz?
Ez nem célravezető egy 10-14 éves gyerek esetében, sőt később sem. Nem nekik való a hírek egy része, a szerencsejátékos oldalak vagy persze a felnőtt tartalmak sem. Jobbnál jobb tartalomszűrők (például: Quostudio >>) közül lehet választani – telepítsünk ilyet a telefonjára, vagy más internetkapcsolattal bíró eszközére, hogy az okos használatot biztosítsuk.
2. Mennyit üljön a képernyő előtt?
A gyerek ugyan megígéri, hogy a napi megbeszélt időkeretet nem lépi túl, de ki látja, mit csinál amíg haza nem érnek a szülők? Erre is van megoldás, hiszen a korlátlan monitor előtt ücsörgés sem a szemnek, sem az agynak nem jó – fontos, hogy más otthoni elfoglaltsága is legyen. (És az persze ne a telefon nyomogatása legyen, ha lejár a napi gépidő.) A Screentime alkalmazással beállíthatjuk, mit mennyi ideig használhat eszközén a gyerek, mennyit Youtube-ozhat, és mikor van ideje a lefekvésnek.
Ez is a szülők feladata: az egyedül töltött idő okos felhasználási módjának átadása jó példán keresztül.
3. Vegyél pár életet, igazi pénzért - jó ötlet ez?
Bizonyos játékok arra buzdítanak, hogy ne csak játéktallérokat, hanem igazi pénzt is költsünk a jobb játékélmény vagy a gyorsabb előrehaladás érdekében – tanítsuk meg a gyereket arra, hogy ezzel ne terhelje telefonelőfizetését, minden egyes valódi forint kiadása előtt értekezzen erről azokkal, akik a számláját fizetik – azaz a szüleivel. Tanítsuk meg, hogy mi az, ami pénzbe kerül, még ha a pénz nem is jelenik meg a valóságban.
4. Vigyázz: bárkitől jöhet üzenet
Fontos tudni, hogy vadidegenek is írhatnak a gyerekünknek, amint megjelenik a digitális térben – jó, ha ezzel ő maga is tisztában van. Beszélgessünk arról, hogy mit csináljon, ha ír neki egy idegen, még ha teljesen ártatlannak látszó is a dolog. Sajnos az internettel együtt egyfajta bizalmatlanságot is át kell adnunk a gyereknek: nem bízhat meg bárkiben, aki ír neki, még akkor sem, ha az illető látszólag jót akar.
5. Merre van a gyerek? Kövesd, de ne titokban!
Az okostelefon legnagyobb előnye, hogy egyfajta köldökzsinórként is használhatjuk. Egyes appok (family locatorok) azt is megmutatják, merre jár gyermekünk – persze ennek használatát azért tudassuk a gyerekkel, úgy etikus, ha ő is tudja, hogy szülei minden lépését láthatják.
6. Oszd meg 5 másodpercen belül és nyersz! Meddig tart kijátszani a Facebookot?
Elvileg nem is lehet mindegyik közösségi oldalra 13 éves kor alatt regisztrálni, ám ez könnyen kijátszható és 10 éves gyerekünk osztálytársai hirtelen ismerősnek jelölhetnek a Facebookon. A közösségi oldalakat is tudni kell használni – ezt is meg kell tanítani, főként jó példával a gyereknek. Ne posztoljunk túl sok szelfit, ne írjuk ki az adatainkat, ne osszunk meg minden vicces képet, ami szembejön, nem árasztjuk el az ismerőseink falát azért, hogy nyerjünk egy mozijegyet, nem írunk idegeneknek csak mert nem tetszik a véleményük. Fontos téma lehet, hogy ismerősnek jelölje-e a tanárát, aztán írjon-e neki leckéért – ezt már pedagógusa válogatja, hogy hogy fogadja, hiszen van, aki kifejezetten szereti a diákjaival való efféle kapcsolattartást.
7. Ne áruld el, hol laksz!
Személyes adatainkat óvjuk, nem adunk ki idegennek címet, telefonszámot, jelszót, szülők adatait. Az adatvédelem az egyik legfontosabb téma, ha a gyerek előtt kinyitjuk a világhálót - írja összefoglalójában a K&H Csoport.
+1 Nem csak a kütyükkel lehet baj
Vannak olyan interaktív játékok, amelyekkel "beszélgethet" a gyerek - adatokat gyűjtenek a gyermekek és szülők nevéről, a gyermek kedvenc ételéről, iskolájáról, kedvenc tévéműsoráról és játékáról. Emellett az interaktív robotok és babák olyan információt is feldolgoznak, mint a saját GSP-koordinátájuk, valamint hangfelvételeket is továbbítanak harmadik fél által üzemeltetett szerverekre. Van közöttük mozgó baba, robot, kutya, cica és papagáj is. Tulajdonosukat és szüleiket a nevükön szólítják, és a gyermek preferenciái szerint társalognak, játszanak vele. De mi van, ha a robotbarát vagy épp Barbie kiadja a titkainkat egy harmadik félnek? >>
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
