Mostanában mindig Magyarország a vezető a lakhatási költségek, azaz a rezsi csökkenésében? Nem biztos. A görögöknél például egy kilowattóra energiatartalmú lakossági földgáz ára euróban 25,7 százalékkal csökkent az Eurostat, azaz az EU statisztikai hivatala adatai szerint, 2012 vége és 2013 első félévének vége között.
A csehek a lábukkal szavazhatnak
Azután a spanyolok és a lengyelek következtek mintegy 18-19 százalékkal, és csak azután Magyarország, 14,6 százalékkal. (Abban, hogy nem az első rezsicsökkentésben meghatározott tíz százalék jött ki, a számbavételi módszerek és az euróra való átszámítás egyaránt szerepet játszhatott, valamint az adók is, amelyeket az EU-statisztika nem tartalmaz.)
A legtöbb EU-tagállamban csökkent a gázár, és csak párban emelkedett, a 28 tagállam átlaga így mínusz 7,5 százalék lett. De vajon miért történt mindez? Másutt is rezsicsökkentést határoztak el a politikusok, vagy a szabad piac alakította így? Amint arról korábban beszámoltunk, Csehországban például kifejezetten a piac kényszerítette ki a gázárak csökkentését, ugyanis túl sokan hagyták ott a vezető szolgáltatót. Bár az árcsökkenés pont ott az említett időszakban nem volt nagy, csak 3,8 százalék.
Ió, ció, reguláció
Ez azonban inkább kivételnek látszik, mivel az EU-országok körülbelül kétharmadában az állam többé-kevésbé beavatkozik a lakossági gázárakba. Ezt mutatja Európai Bizottság januári (angol nyelvű) jelentése is. Az is kiderül belőle, hogy azok az államok, ahol nagymértékű volt az árcsökkenés, éppen abba a csoportba tartoznak, ahol árszabályozás van. A térképen zölddel jelzik a szabadáras piacokat, a többi valamilyen módszerrel szabályozott. (A számok azt jelzik, hány havonta vizsgálják felül az árakat.) A szabadáras Németországban például kissé drágult a gáz.
|
| Hol van szabályozott gázár?(Forrás: Európai Bizottság) |
A szabályozás persze nem azt jelenti, hogy a döntéshozó a hasára üt, és megmondja, mennyi legyen az ár. Általában valamilyen képlet szerint, valamilyen mutatóhoz, például a bekerülési költségekhez kötik az árat. Az árcsökkenés egyik oka lehet, hogy amint az Európai Bizottság említett jelentése is leírja, volt honnét esniük, mert 2012 végéig éveken keresztül sokat emelkedtek a lakossági áramárak Európában.
Ahol növekedett, mégis kisebb
Azt jelenti-e mindez, hogy jobb az állami árszabályozás, mint a szabad piac? Nem biztos. Most, ebben az esetben talán az volt, de hosszú távon általában azt mutatják ki a közgazdászok, hogy az állami beavatkozás inkább káros és drága mulatság.
Tavaly félévkor például a szabadáras Németországban alacsonyabb volt a lakossági gáz ára, mint akár Spanyolországban, akár Görögországban, ahol van szabályozás és éppen nagyon csökkent az ár. Mégpedig akár abszolút értékben, akár vásárlóerő-paritáson (a jövedelmekhez képest) nézzük. Hasonló volt a helyzet Nagy-Britanniával is. Az EU egyébként sajtóhírek szerint a szabad piac szerepét növelni, az árszabályozást visszaszorítani igyekszik.
Áramban verhetetlenek voltunk
Az elektromos árak terén egyébként korántsem volt ilyen nagymértékű süllyedés az említett fél éves időszakban, az EU-átlag mindössze egy százalékos mérséklődés. A listát Magyarország vezeti a gázéhoz hasonló 13,9 százalékkal, a többiek a poros nyomába sem érnek. Sőt, két országban, Romániában és Észtországban durva, 19, illetve 25 százalékos emelés volt.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
