Már nem eszik, nem iszik, nem vásárol a magyar

A háztartások 1.330 milliárd forintot költöttek 2012 első félévében, ami fél százalékos növekedést, gyakorlatilag stagnálást jelent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerárak ugyanebben az időszakban mintegy 6 százalékkal nőttek, így a piac értékben mért stabilitása a megvásárolt mennyiség csökkenését jelenti, vagyis az emberek kevesebbet vásároltak és fogyasztottak, vagyis ezen spóroltak.

A vásárlói viselkedés racionálisabb lett és ez több területen is érzékelhető. Például a sajátmárkás termékekből többet vettünk, viszont kevesebbet vásároltunk a kényelmi termékekből és az élvezeti cikkekből az idén az első félévben, mint egy évvel korábban. Megfigyelhető az is, hogy a benzinárak emelkedése nyomán esett a városszélen épült, leginkább autóval megközelíthető hipermarketek forgalma és általában is kevesebben mentek autóval bevásárolni.

A bolttípusok közül egyedül a diszkontok tudták némileg növelni részesedésüket a teljes forgalomból. Vásárlói bázisát egyik kereskedelmi csatorna sem tudta bővíteni. A forgalmat így a vásárlási intenzitás, azaz az adott bolttípus egy vásárlójára jutó átlagos napi fogyasztási cikk költése, és ezen belül is a nagyobb kosárérték hajtja. A GfK felméréséből kiderül, hogy az egy háztartásra eső boltlátogatások száma 140-re esett az idén az első félévben a 2011. első félévi 146-ról, vagyis 4,2 százalékkal csökkent a vásárlási gyakoriság. Az átlagos vásárlásonkénti költés egy év alatt 4,3 százalékkal nőtt, 2.284 forintról 2.383 forintra.