Az év szárazságai az Egyesült Államokban és Kelet-Európában az élelmiszerárak emelkedését indították el, júliusban a tavalyihoz képest átlagosan 10 százalékos növekedésről beszélhetünk. A főbb élelmiszerek ára rekord szintet ért el augusztusban és szeptemberben: a kukorica és a búza ára 25 százalékkal, a szójáé 17 százalékkal emelkedett. A környezetvédők szerint azonban ezek a drasztikus változások nem csak az éghajlati változások számlájára írhatók.
A meghozott politikai döntések az egyébként is feszült és ingatag élelmiszerpiacokon csak fokozták a nyomást, ezzel robbanás közeli helyzetet alakítva ki. Az élelmiszer alapanyagok körüli pénzügyi spekuláció, az eddig élelmezési céllal termelt gabona átterelése bióüzemanyag célú felhasználásra, valamint a nagyüzemi állattenyésztés takarmányigényeinek kielégítése, mind a piacok növekvő érzékenységéhez vezetnek.
Miközben az élelmiszerárak az égbe szöknek, egyre drámaibb méreteket ölt az éhínség. Becslések szerint 44 millió ember nélkülözéséhez vezetett, amikor 2010-ben jelentősen megugrottak az árak, a 2008-as áremelkedések pedig néhány országban éhséglázadásokhoz vezettek.
Mi lehet a megoldás?
A környezetvédők három terültet emelnek ki, ahol az európai politikának komoly felelőssége van és helyes döntésekkel megakadályozhatók a későbbi élelmiszerválságok, a hibás döntések viszont tovább ronthatnak a jelenlegi helyzeten.
Jelenleg az Európai Bizottság a fogyasztás 5 százalékában maximálná az élelmiszernövény-alapú agroüzemanyagok részarányát. A környezetvédők szerint ez a korlát nem elegendő: az európai döntéshozóknak be kellene tiltani az élelmiszernövények ilyen célú felhasználását. Jelenleg az Egyesült Államokban termesztett kukorica minimum felét és az Európában vetett repce 60 százalékát égetik el járművekben. Mindeközben kutatások azt is bizonyítják, hogy a bióüzemanyagok felhasználása nemhogy fékezné, hanem inkább gyorsítja az éghajlatváltozást.
Az Európai Parlament éppen arra készül, hogy megszavazzon egy, az élelmiszer spekulációval foglalkozó jogszabályt. A spekuláció egyébként komoly lökést ad az élelmiszerárak drágulásához. Az Unió Pénzpiaci Eszközök Irányelvének felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy véget érjen az élelmiszer spekuláció, viszont a jelenleg beterjesztett javaslat viszont túl gyenge, és tele van kiskapukkal.
Végül pedig közeledik a döntés az Unió közös agrárpolitikai reformjáról. Jelenleg az európai nagyüzemi állattartás céljára igen jelentős a behozatal, elsősorban a génmódosított szójából és kukoricából. A helyzeten javítana, ha csökkenne a nagyüzemi állattenyésztés, illetve ha az állattartás igényeit helyi termesztésből származó szálastakarmánnyal és pillangós növényekkel elégítenénk ki. A megoldást egy fenntarthatóbb agrárpolitika nyújthat, amelynek keretében a gazdákat támogatást kapnának a fehérje takarmánynövények termesztésére és ösztönöznék őket a vetésforgó alkalmazására. Mindezek együtt csökkenthetik az Unió függését a gabonaimporttól, valamint enyhülne a nyomás az élelmiszerpiacon.
A köztársasági elnök az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot elemezte. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
