Nem mindegy, mire csatlakozunk, mivel fizetünk
Az első és legfontosabb, hogy meggyőződjünk a hálózat biztonságáról – a nyílt internethálózatok, plázás wifik ugyan egyszerű megoldást jelentenek, ha röptében szeretnénk elintézni valamit, ezek azonban gyakran egyáltalán nem titkosítottak, vagy rendkívül könnyen feltörhetőek. Amennyiben tehetjük, maradjunk a saját előfizetett hálózatunknál, vagy keressünk olyan hálózatot, ami rendes titkosítással bír, erről korábban itt írtunk bővebben.
A fizetésnél ha lehet, válasszuk a hitelkártyánkat a betéti kártyánknál, a hitelkártyák esetében ugyanis a bankok általában nagyobb védelmet nyújtanak. Amikor végeztünk egy vásárlással, ne várjunk a kereskedő e-mailjére – mentsük le a visszaigazolást, akár képernyőmentés formájában, ezzel ugyanis később a saját dolgunkat könnyítjük meg, ha reklamációra kerül sor.
Figyelj, mit töltesz le, nyitsz meg!
Csak olyan vásárlási alkalmazásokat töltsünk le, amik biztonságosak – ebben sokat segíthet, ha megnézzük az áruházban a vásárlói véleményeket a letöltés előtt. A böngészőben megnyitott oldalaknál győződjünk meg róla, hogy titkosított, TSL vagy SSL jelölésű oldalakat látogatunk – ezek jellemzően egy kis lakattal jelzik a böngészősávban, hogy az adott oldalon biztonságban vannak az adataink. Különösen figyeljünk erre, ha banki átutalást, vásárlást bonyolítunk az oldalon!
Soha ne nyissunk meg kereskedői hírleveleket mobilon, nagyon sokszor ugyanis a csalók élethű másolatot készítenek egy-egy üzlet hírleveléről, amiben aztán egy kártékony kamu oldalra irányítják az embert. Ne engedjünk a csábításnak – a „kihagyhatatlan ajánlat” biztosan nem ér annyit, mint a mobilunk szervizköltsége.
Kanadában elsőként egy Manitoba tartománybeli embernél mutatták ki az mpox, leánykori nevén majomhimlő fertőzést. 
