Az elmúlt évben 17 százalékkal nőtt az egészségbiztosítási ügyletek díjbevétele az Uniqa Biztosítónál - mondta a biztosító új, prevenciós szolgáltatását, az Uniqa Mobil Egészségközpontot bemutató tájékoztatón Othmar Michl, a biztosító vezérigazgatója. Jelenleg minden 3. szerződés az Uniqánál van, s ez az arány növekedni fog, hiszen minden második szerződés, amit értékesítenek, Uniqa-termék. Van mire alapozni, hiszen az anyacég Ausztriában a 2 millió egészségbiztosítási szerződés közül 1 milliót tudhat magáénak.
Juhos András, a biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyelőre döbbenetes a hazai lakosság alulbiztosítottsága az egészségbiztosítás terén. Míg megtakarítási életbiztosítással jelenleg minden negyedik 20-59 éves rendelkezik, kockázati életbiztosítással az érintett csoport 8,4 százaléka rendelkezik. Nyugdíjbiztosítása az érintettek 1 százalékának van. Ugyanakkor betegségbiztosítással csak az érintettek 0,6 százaléka rendelkezik.
Juhos fontosnak tartotta hangsúlyozni: 2012 óta a vállalati életbiztosítások úgy köthetőek, hogy az sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kerül többletköltségbe, s bár az Uniqa ilyen termékében 35 százalékkal bővülő díjbevételről adhat számot, az áttörés továbbra is elmaradt. A piacon jelenleg 32 ezer egyéni egészségbiztosítás van, míg a vállalati szerződések száma néhány százra tehető. A betegségbiztosítási díjbevétel a piacon tavaly nem érte el a 6,5 milliárd forintot.
Miért nem megyünk táppénzre?
Szükség pedig lenne a termékre – vélekedett a vezérigazgató-helyettes. Mert bár a statisztikák azt mutatják, hogy 2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma, ám a KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.
A Profession.hu HR-portál tavalyi felmérése ugyanakkor jelzi, hogy a csökkenés mögött aligha lehetett az egészségügyi állapot számottevő javulása: a felmérés szerint a dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg.
A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti. Egy egészségbiztosítás és a hozzá kapcsolt preventív szolgáltatások ugyanakkor csökkenthetik a kiesést. A fenti okfejtés miatt az Uniqa vezérigazgató-helyettese szerint bármikor megtörténhet az áttörés a vállalati egészségbiztosítások terén. Az egyéni egészségbiztosítás terén lassabb lehet a fejlődés, hiszen itt a betegség megelőzése a fontos, illetve felkészülés a betegségre. Ehhez mentalitásváltozás szükséges.
Fáradtak, kimerültek dolgoznak
És szemléletváltozás is. Az Uniqa Mobil Egészségközpont idén nyáron elvégzett ingyenes állapotfelmérés-sorozata is megerősíti, hogy a hazai prevenciós kultúra fejlesztése kulcsfontosságú. Az összegyűjtött adatok alapján ugyanis a felnőtt lakosság mindössze 7 százaléka mondható teljesen fittnek. Az Uniqa Mobil Egészségközpont néven egyedülálló prevenciós és egészségmegőrzési szolgáltatáscsomagot kínál elsősorban a közép- és a nagyvállalatoknak a biztosító és partnere, az országos magánrendelő-hálózatot üzemeltető Mediteam Zrt.
Az orvosi célra átalakított kamionnal az ország bármely pontján rugalmasan és költséghatékonyan végezhetők el olyan foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, szűrések, valamint teljes körű egészségügyi állapotfelmérések, amelyeket a munkaadók korábban dolgozóik utaztatásával, illetve jelentős munkaidő-kieséssel tudtak csak megoldani. A szűrések ára 4-12 ezer forint között mozog – hangzott el a tájékoztatón.
Nőttek a gyártási költségek. 
