Nem kell az autósoknak a casco

Az idei évről még nem állnak rendelkezésre adatok, de az első kilenc havi statisztikák alapján az látszik, hogy 2013-ban még nem következett be valódi áttörés a biztosítási piacon. Az életbiztosítások területén ugyan nominálisan némi növekedés mutatkozott, ám ez egyértelműen az egyszeri díjas termékeknek volt köszönhető. A rendszeres díjas életbiztosítások volumene továbbra is stagnált, holott a piac stabil bővülését épp a lakosság hosszú távra szóló, rendszeres díjas életbiztosításainak növekedése alapozhatja meg.

Van remény öngondoskodásra

A decemberi adójogszabály-módosítással 2014-től versenysemlegessé válik a nyugdíj-előtakarékossági termékek adózása, és ezzel új lendületet kaphat a nyugdíj-biztosítási piac - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkár. Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe statisztikái szerint az Európai Unióban igen sokféle a nyugdíjtermékek támogatása, de az is látható, hogy az EU szinte minden országában a nyugdíjba vonuláskor igénybe vehető megtakarításokhoz adókedvezmény is társul. A nyugdíj-előtakarékosság megerősödése egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak, mivel a kedvezőtlen demográfiai tendenciák egész Európában, így Magyarországon is nagy kihívás elé állítják a nyugdíjrendszereket. A nyugdíjbiztosítások elterjedésével a társadalombiztosítás, illetve az állam terhei is enyhülhetnek, mivel a lakosság öngondoskodása hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez - mutatott rá Molnos Dániel.

A főtitkár pozitív fejleménynek nevezte, hogy már tavaly óta adó- és járulékmentes a munkáltatók által köthető egészségbiztosítások díja, aminek hatására egyre több biztosító jelenik meg termékeivel ezen a piacon. Az egészségbiztosítások adókedvezménye, a biztosítások elterjedése egyre szélesebb körben nemcsak a színvonalas egészségügyi ellátást biztosítja egyre szélesebb rétegnek, hanem többletforrást is jelent az egészségügy számára. Ugyanakkor továbbra sem robbanásszerű a bővülés, inkább a lassú, folyamatos építkezés a jellemző - állapította meg a piaci szegmensről a MABISZ főtitkára.

Az autósok kevesebbet fizetnek

A nem életbiztosítási piacon - döntően a gépjármű-biztosításoknak köszönhetően - enyhe, egy százalék alatti csökkenés mutatkozott a díjbevételben az idén az első kilenc hónapban. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevételei - az előző év azonos időszakához képest - kissé tovább mérséklődtek, és csökkent a casco biztosítások díjbevétele is. A casco biztosítási piacon mind a szerződésszám, mind a díjbevétel jelentős csökkenése látszik 2013-ban. A jelenség az újautó-értékesítés és a finanszírozott gépjárművek értékesítésének visszaesésével függ össze, és az előrejelzések szerint addig, amíg az újautó-értékesítésben nem történik fordulat, a casco piacon sem várható érdemi növekedés.

A vagyonbiztosítások piacának alakulását elsősorban a magyar gazdaság fejlődési üteme határozza meg, itt a főtitkár szerint már láthatók pozitív jelek. Például 2012-től új rendszer támogatja a mezőgazdaságból élőket, a gazdálkodókat. Az állami támogatási rendszer és az üzleti biztosítás összekapcsolása hatékony állami segítség a gazdák számára, másfelől lehetőség arra, hogy a gazdák - a mezőgazdasági biztosítások révén - egyre szélesebb körben éljenek az öngondoskodás lehetőségével is.

Nem megy jobban a lakás- és utasbiztosítás sem

A lakásbiztosítások 2002-től megfigyelhető növekedése - darabszámban és díjbevételben is - megállt. A múlt év végén 3,012 millió darab szerződést tartottak nyilván a biztosítók, ami nagyjából 72 százalékos penetrációnak felel meg. Az elmúlt években a kárgyakoriság emelkedett, ennek oka az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárás, illetve a klímaváltozás.

Nem volt áttörés az utasbiztosítási piacon sem: továbbra is mindössze a kiutazók 30-35 százaléka köt utasbiztosítást. A penetráció növekedésének elősegítésében - nemcsak az utasbiztosítási, hanem egyéb piacokon is - komoly felvilágosító szerep hárul a MABISZ-ra - jegyezte meg a főtitkár.

Molnos Dániel tájékoztatása szerint a magyar biztosítási szektor tőkehelyzete továbbra is stabil: a jogszabályban előírt mértékhez képes több mint 200 százalékos tőkeerővel bír a rendszer. Tavaly mintegy 100 milliárd forintot fizetettek be a társaságok adóként, hozzájárulva ezzel a költségvetés adóbevételeinek növeléséhez, és a becslések szerint a 2013-as adófizetés is hasonló szinten alakul.