Az első drasztikus beavatkozás a devizahitelezés leállítása volt
Balogh László elmondta: amikor a felügyelet megkapta a pénzügyi fogyasztóvédelmi jogkört az első "drasztikus" beavatkozás a devizaalapú hitelezés leállítása volt, majd a PSZÁF javaslatára egyebek között bevezették a devizalapú lakáshiteleknél a középárfolyam kötelező alkalmazását, a 90 napon túli késedelemben lévő adósoknál a futamidő öt évvel való ingyenes meghosszabbításának lehetőségét, maximalizálták az előtörlesztés díját és megtiltották a büntetőkamatok felszámítását a szerződés felmondását követő 90 napon túl.
A szakértő úgy véli, hogy ezek apró lépéseknek látszanak ugyan, de egy új szemléletet tükröznek, mégpedig azt, hogy a pénzügyi fogyasztók fontossá váltak. Az otthonvédelmi program keretében meghozott kormányzati intézkedések (végtörlesztés, árfolyamgát, stb.) ugyancsak a pénzügyi fogyasztóvédelem felértékelődéséhez vezettek, amelyek végrehajtásának ellenőrzése ugyancsak a PSZÁF feladata volt.
Az új fogyasztóvédelmi szemlélet Balogh László szerint a nagy intézményeknél is hat már, maguk is keresik annak lehetőségét, hogyan javíthatnák tevékenységüket e téren. Ezeknek az intézményeknek kezd fontossá válni nemcsak a jogszabályoknak és a felügyeletnek, hanem az ügyfeleknek való megfelelés is.
Az egyedi ügyektől a csoportok problémája felé nyitna a PSZÁF
Az alelnök tájékoztatása szerint a felügyelethez évente mintegy tízezer fogyasztói beadvány érkezik, ezek alapján kétezer vizsgálat indul. A jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére, illetve egyes új jelenségek nyomán évente mintegy száz témavizsgálatot végez a PSZÁF. A felügyelet ugyanakkor szeretne elmozdulni az egyedi ügyektől a fogyasztók nagyobb csoportjait érintő problémák felé, s több témavizsgálatot végezni, az egyedi vizsgálatok mellett.
Az alelnök kiemelte: a felügyeletnek az elmúlt két évben két új eszköz került a kezébe: a közérdekű kereset és a közérdekű igényérvényesítés. Ha például azt látja, hogy az általános szerződési feltételek ellentétesek a jogszabállyal, és ebből a fogyasztóknak káruk keletkezik, a PSZÁF megtámadhatja azokat a bíróság előtt, amely egyszerre mondhatja ki a jogszabálysértés tényét, és a szolgáltató kártalanítási kötelezettségét az érintett ügyfelekkel szemben.
Szigorúbb kontroll alatt a követeléskezelők
Balogh László elmondta: a követeléskezelőket szeretnék szorosabb felügyelet alá vonni annak érdekében, hogy "civilizált, az emberi méltóságot tiszteletben tartó módon" járjanak el tevékenységük során. A követeléskezelés szerves része az ügyfélkapcsolatnak, a hitelt nyújtó intézmény az ügyfeléért akkor is felelős, amikor az nem tud fizetni. A követelést nem lehet minden kontroll nélkül eladni másnak, köztük olyan vállalkozásoknak, amelyek nincsenek felügyelet alatt, "s finoman szólva nem a szakma krémjét képviselik" - hangsúlyozta.
A PSZÁF jelenleg a követeléskezelő cégek jelentős része felett nem gyakorol felügyeletet, de indokoltnak tartja, hogy a pénzügyi szolgáltatásból származó követeléskezelés és -behajtás is engedélyköteles legyen és a felügyelete alá tartozzon. Ez persze azt is megköveteli, hogy a közműszolgáltatásból eredő követelések kezelésére is ugyanazon etikai szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy a PSZÁF őket nem felügyeli.
A legtöbb fogyasztói kockázatot jelenleg a unit-linked termékek jelentik
A felügyelet hamarosan fogyasztóvédelmi ajánlást ad ki a unit-linked termékekre vonatkozóan a szolgáltatók számára, ezekben látják ugyanis most a legtöbb fogyasztói kockázatot. Európai szinten egyedülálló megoldásnak számítanak a fogyasztók számára kínált termékválasztó programok: a PSZÁF honlapjának hitelválasztó, valamint betét- és megtakarításkereső alkalmazása mellett - amelyek hitelesített, élő adatokból dolgoznak, és az aktuális termékkínálatot tartalmazzák - már készül a számlakereső is, szintén naprakész adatokkal.
A pénzügyi tanácsadói hálózat az alelnök szerint beváltotta a reményeket, működése első 12 hónapja alatt több mint 6500 ügyfél kereste fel az irodákat, amelyek jelenleg már 11 megyeszékhelyen működnek. Jó döntésnek bizonyult a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) létrehozása is, az esetek többségében nem jutott el az ajánlásig és a határozatig az ügy, mert a szolgáltató és a panaszos ügyfél valamilyen egyezségre jutott. A PBT nélkül csak a költséges és hosszadalmas bírósági eljárásban kereshetnék igazukat a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei - mondta Balogh László.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
