Privátbankár.hu: Pénztárca, fizetési megoldás, vagy piactér a Simple mobilalkalmazás?
Benyó Péter: A Simple-t azzal a céllal hoztuk létre, hogy egy olyan egyedi szolgáltatást kapjanak a felhasználók, ami a klasszikus wallet – a pénztárca – funkcionalitását kombinálja egy piactérrel. Az utóbbi az újszerűbb megközelítés, ahol a virtuális piactéren elérhető szolgáltatásokat, termékeket egy teljeskörű, end-to-end folyamaton keresztül érheti el a felhasználó, úgy, hogy az alkalmazásban használja a pénztárca funkciót is.
PB: Milyen szolgáltatásokat érhetők el a piactéren?
BP: Jelenleg a közlekedés, a szabadidő és az étkezés, tehát a mindennapi szükségletek állnak a középpontban. Tíz szolgáltatást aggregálunk, kezdve a parkolástól, az autópálya-matrica vásárláson, a taxirendelésen és fizetésen keresztül a színház- és mozijegyvásárláson át az ételfutár- és éttermi megoldásokig.
PB: A Simple működése óta hány tranzakció zajlott le?
BP: Az alkalmazás 2014 augusztusában került a felhasználókhoz, előtte volt egy fél éves béta tesztelési időszak. Az aktív felhasználók száma az indulás óta 70 ezerre nőtt, ami kiemelkedő a mai magyar mobilfizetési piacon. A legnagyobb népszerűségnek a parkolás és az ételfutár-szolgáltatások örvendenek.
PB: Ez akár azt is jelenthetné, hogy a magyarok fogékonyak erre a technológiára. De mi a helyzet a kereskedői oldallal?
BP: Valóban, a magyar lakosság aktív rétege érzékeny az ilyen szolgáltatásokra és keresi is azokat. Az elsődleges célunk is az volt, hogy az early adoptereket próbáljuk megszólítani, és őket tegyük rendszeres felhasználóinkká. Viszont az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy már csak az okostelefon-penetráció és a mobilnet penetráció miatt is - bár technológiailag adott – a tömeges, több milliós felhasználói bázisok idejére még várni kell. Azt szoktam erre mondani, hogy a magyar mobilfizetésben piacvezetők vagyunk, de a piac még nem alakult ki, így az igazi nagy ugrás még a Simple-nél is várat magára.
Kereskedői oldalról azt tapasztaljuk, hogy nagyon nyitottak az új megoldásokra. Mindenki érzi, hogy a mobilfizetésé a jövő, amire ki-ki a vérmérsékletének megfelelően reagál. Vannak olyan kereskedők, akik igazi innovátorokként minden újdonságnál az elsők akarnak lenni és vannak, akik szisztematikus munkával sokat is tesznek ezért. Akik Simple elfogadóvá válnak, ebbe a csoportba tartoznak.
PB: Régiós viszonylatban is ezek a jellemzők? Hogy áll Magyarország a szomszédokhoz képest?
BP: Mi kifejezetten Magyarországra fókuszálunk, de nyilván az OTP Csoport érdekeltségei sokakban azt a víziót sejtetik, hogy mihamarabb lépnünk kell más piacok felé. Egyelőre az a cél, hogy itthon hozzunk létre egy működőképes mobilfizetési ökoszisztémát, ami a későbbi építkezés alapját jelenti. Azt látjuk azonban - akár a Visegrádi négyeknél is - hogy erősebb az elektronikus kereskedelmi piac, mint hazánkban. Míg, ha a Keletre, vagy a Balkán irányába nézünk, a fogékonysággal továbbra sincs baj, de teljesen más a piacméret a hálózati adottságok, az internet megbízhatósága és a fogyasztók költési lehetőségei miatt.
PB: Ha az elektronikus fizetés számai jók a régióban, akkor miért nem kezd a Simple nemzetközi térhódításba?
BP: Nagyon fontos, hogy miről beszélünk, mert az e-commerce és a mobile commerce között van különbség. Mivel az elektronikus kereskedés felhasználói az elsők az m-commerce esetében is, így természetes, hogy van átfedés, de ahhoz, hogy a piacnak meglegyen minden szükséges jellemzője és mobilfizetési ökoszisztémákat építhessünk ki, még nagyon sokat kell tenni. Ma még ez az egész kicsit olyan, mint a Vadnyugat, amin fontos lenne változtatni. Ez elsősorban edukációt jelent. Emellett kellenek olyan entitások, mint az OTP Mobil, amelyek katalizálják ezt a folyamatot és olyan kereskedők, akik erőforrásokat áldoznak a piac kialakítására, mert hisznek az ebben rejlő üzleti potenciálban. Mindemellett pedig szükséges egy érett, tudatos felhasználói réteg, amely tudatosan a mobilt választja elsődleges fizetési csatornának. Úgy tűnik, erre mindenképpen várni kell még. Abban nincs vita, hogy ez a lehetőségek tárháza és ebbe az irányba megy a világ. Ám valamiért mindig minden kutatóintézet azt mondja, hogy majd két év múlva jön a robbanás, a dollármilliókban kifejezhető mobile commerce. Mi kell ahhoz, hogy végre tényleg eljöjjön ez az idő? Kellenek evangelisták, és minden oldalról támogatók. Mindenki érzi benne a potenciált, pont ezért mondom néha azt, hogy az m-commerce egy kicsit túlhypeolt. Valós, piacépítő tevékenységekre nagyon kevés példa van.
PB: Mégis, az OTP Mobil mellett az a kevés szereplő is nagyágyú. Hogyan lehet életben maradni az Apple Pay, a Samsung Pay, vagy a PayPal mellett?
BP: Ezek az alkalmazások egyelőre még a piac kialakulását szolgálják. Ha az igazi, globális játékosok nem lennének, akkor önmagában ezt a folyamatot egy OTP Mobil, vagy bármilyen hasonló kezdeményezés esélytelenül próbálná beindítani. Én azt gondolom, hogy van helyünk ezen a piacon. Már csak azért is, mert a globális megoldásokat lokálisan kell használni. Ahogy már mondtam, többet akarunk egy egyszerű fizetési megoldásnál. A fizetés önmagában egy olyan kellemetlenség, amit minél hamarabb le akarunk tudni. Az én vízióm az, hogy a vásárlóknak a teljes folyamatot odaadjuk, erős lokális kereskedelmi kapcsolatokon keresztül, amelyet csak a helybeni játékosok ismernek igazán.
PB: Mit jelent ez a Simple fejlődésére vonatkozóan? Már csak ki kell várni, hogy egyre több kereskedő legyen a piactéren?
BP: Számunkra pontosan ez a bővülés lesz kulcsfontosságú a következő években. Ne csak Budapesten és környékén lehessen értelmezni ezeket az elfogadó hálózatokat. Ne csak a nagyvárosokban legyenek megoldásaink a közlekedésre és az ételszállításra. Ezek olyan feladatok, amelyek megoldása ránk vár. Elértük a korai felhasználókat, de ez nem elég ahhoz, hogy valódi áttörést tudhassunk magunkénak. A célunk az, hogy együtt nőjünk a bővülő mobilos penetrációval, hogy az új felhasználóknak is vonzó megoldást nyújtsunk. Amíg helyi ajánlatokkal és megoldásokkal képesek vagyunk kommunikálni a felhasználóinkkal, életszerűbbek vagyunk, mint más globális, Cupertinoból vagy a Szilícium-völgyből érkező eszközök.
PB: A Vadnyugat hasonlat megállja a helyét a magyar lakosságra is. Tetőfokon a készpénzhasználat, nem hajlunk arra, hogy elektronikusan fizessünk és tartunk attól, hogy adóhatóság túl sokat láthat. Meg lehet küzdeni ezzel a fogyasztói mentalitással?
BP: Alapvetően hiszek abban, hogy változik ez a hozzáállás. Nem épülhet egy gazdaság a folyamatos visszaélésre és elhallgatásra sem a kereskedői, sem a fogyasztói oldalon. Lassan 10 éve dolgozom a kártyapiacon és úgy látom, hogy a kereskedői mentalitás mind a mai napig tartalmaz ilyen jellegű anomáliákat, de fokozatosan ez is átalakul, legalábbis a kulcsszereplőknél biztosan. Bár az elmúlt két évben a kártyás vásárlások volumene csökkent, köszönhetően például a készpénzfelvétel díjmentességének vagy a tranzakciós illetéknek, de én ezeket inkább korrekcióknak tartom és nem trendeknek. Az elektronikus fizetés kényelme, az évi két számjegyű bővülés az e-commerce-ben azt jelzik, hogy ezt a módszert preferáljuk majd. Ebben a mobil megkerülhetetlen tényező lesz.
PB: Ezzel a törvényhozás is tisztában van? Sokszor úgy érezhetjük, mintha a fejlődés ellen dolgoznának.
BP: Mi csak a piaci tevékenységre fókuszálunk, ami az elfogadó hálózat kiépítésére és a legszélesebb fogyasztói réteg megszólítására vonatkozik, illetve az edukációra.
PB: Milyen új szolgáltatásokra számíthatnak a felhasználók a későbbiekben?
BP: Annyit elárulhatok, hogy a mozik esetében készülünk fejlesztéssel a következő évben. A Simple alkalmazás építése mellett azonban az OTP Mobil nagy hangsúlyt fektet a PSP (payment service provider) üzletágának kialakítására is. Első körben a PayU Hungary portfóliójával visszük tovább január 1-jétől ezt a szolgáltatást. A két tevékenység viszont elég közel van egymáshoz ahhoz, hogy tovább keressük a szinergiákat, így a két üzletág összehangolása szintén segítheti a mobilpiac kialakulását.
Aktívabbak is a Tisza-szavazók, ráadásul Magyar Péteréknek több lehet a tartaléka is. 
