Ennyire jó a helyzet? Már nem aggódunk a rezsi miatt

Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy – a környező országok lakosaihoz képest – továbbra is a magyarok aggódnak leginkább (80%) a megélhetési költségek miatt, ugyanakkor itthon most sokkal kevésbé tartanak a rezsiárak emelkedésétől, mint más országokban. Míg Csehországban és Romániában épp a rezsiárak növekedésétől félnek főleg a válaszadók, Magyarországon – Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az élelmiszerárak növekedésével magyarázzák a megélhetési költségek növekedését.

Míg a régió egyes országaiban a munkahely elvesztésének félelme továbbra is sokakat foglalkoztat (pl. Románia 17%, Csehország 20%), addig a magyar válaszadók a tavalyihoz hasonlóan kevésbé tartanak ettől (4%).

A régió országaiból érkezett válaszokkal összhangban a magyar válaszadók többsége szerint a következő egy év során az ország gazdasági helyzete ugyanolyan vagy kicsit rosszabb lesz, mint jelenleg, de a fél évvel ezelőtti felméréshez képest számottevően csökkent azon válaszadók aránya - csaknem feléről kevesebb mint harmadára -, akik szerint sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a jelenleginél. Mindemellett közel megduplázódott azok aránya (7%-ról 13%-ra nőtt), akik szerint valamivel jobb lesz az ország helyzete. A Provident közleménye szerint a magyarok legendás pesszimizmusa ellenére meglepő, hogy Mexikó kivételével valamennyi vizsgált országban többen gondolták úgy, hogy valamivel, vagy sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a következő évben, mint Magyarországon.

A válaszadók az ország gazdasági teljesítményénél optimistábban ítélték meg a saját háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét: több mint negyedük gondolja azt, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, ez az érték is javult a fél évvel ezelőtti méréshez képest. Elsősorban több munkaóra és új munkahely lehetőségére alapozzák a bizakodást. Már nem mondható, hogy a magyarok a legpesszimistábbak, hiszen jelentősen, 41%-ról 28%-ra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint rosszabb lesz a háztartása anyagi helyzete a következő egy év során. Mindez azért is érdekes, mert a túlnyomó többségnek (90%) nincs semmilyen megtakarítása, ami regionális összevetésben a legrosszabb eredmény.

A válaszadók vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben továbbra is Magyarországon és Romániában a legnehezebb, bár jelentősen nőtt az e tekintetben bizonytalanok száma az előző évhez képest. A magyar válaszadók közel felének teljes hitelösszege – az ingatlanalapú hiteleket és a családtól, barátoktól kapottakat nem számítva – nem haladja meg a 400 ezer forintot, míg a válaszadók 20%-ának 2 millió forintnál nagyobb hiteltartozása van. Hitelt a vizsgált körben jövedelemtől függetlenül vesznek fel.

A magyar válaszadók 48%-a hitelt váratlan kiadások miatt venne fel, míg 29% a lakhatással kapcsolatos kiadások miatt, ami meggondoltabbnak és racionálisabbnak mutatja őket a környező országok hitelt felvevőinél. A magyarok 95%-a alaposan meggondolja, mielőtt hitelt venne fel, és közel 2/3-a kevesebb hitelt vesz fel, mint amennyit kaphatna.