|
| Kép forrása: Kaspersky Blog |
Átfogó felmérést készített az orosz vírusirtó-cég, amely olyan anonim statisztikák alapján készül, amelyeket a Kaspersky Lab olyan termékei, ahol a Parental Control – Szülői Felügyelet funkció be van kapcsolva, valamint a Kaspersky Safe Kids program gyűjtenek a számítógépeken. A kutatás a mobil használat során végzett online tevékenységeket nem vizsgálta. A tanulmány az elmúlt hat hónap 10 legnépszerűbb nyelvére vonatkozó keresési eredményeket elemzi: angol, német, orosz, portugál, arab, japán, kínai, francia, olasz és spanyol nyelven, tudta meg a Privátbankár.hu.
A Kaspersky felmérésnek eredményei azt mutatják, hogy leginkább (17%) az audio- és videó kategóriába tartozó tartalmakat kerestek a gyerekek, köztük például a streaming szolgáltatókat, a videóbloggereket, a sorozatokat és a filmeket. A második helyen a fordító felületek (14%) végeztek, míg a harmadik helyre az online kommunikációs weboldalak (10%) kerültek. Érdekesség, hogy az online játékok idén lecsúsztak a dobogóról és csupán a negyedik helyre futottak be 9 százalékkal, tudta meg a Privátbankár. hu.
Nyelvtől függ, mit keres a gyerek
Anna Larkina, a cég webes tartalom elemzője szerint a különböző régiókban, országokban élő gyerekeknek eltérő az online érdeklődésük és viselkedésük, de ami közös, hogy mindenkinek szüksége van az online védelemre. Például mesefilm keresése közben véletlenül is belefuthatnak kéretlen tartalomba, például felnőtteknek szánt vagy erőszakos videóba, amelyek hosszú távon is hatást gyakorolhatnak érzékeny és sérülékeny világukra, tette hozzá a szakember.
Nyilvánvaló különbségek is kiderültek a riportból: például a videókat és a zenéket jellemzően angolul keresik a gyerekek, de a legtöbb fordítást a spanyol anyanyelvű fiatalok keresték, míg a kommunikációs szolgáltatások oldalait többnyire orosz nyelven böngészték. A kínaiak minden más nációnál többször kerestek oktató weboldalakat, a franciák főleg sport után érdeklődnek, a németek pedig online vásárolnak gyakran. A pornó sem marad el, a japán és arab gyerekek kerestek erre a kategóriára a legtöbb alkalommal.
Milyen veszélyek leselkedhetnek a gyerekekre?
A riport szerint összesen 14 kategóriába sorolhatók azok a veszélyek vagy veszélyes felületek, ahol nem kívánt információkba futhatnak bele a gyerekek egy-egy, akár teljesen ártatlannak szánt böngészés során. Ezek lehetnek: felnőtt tartalom (nevezzük nevén: pornó); alkohol, dohánytermékek és narkotikumok; trágár beszéd; szerencsejáték; webcím átirányítás egy másik (akár káros) weboldalra; de találkozhatnak fegyverekkel, erőszakkal, és vallási extrémista tartalmakkal is. A legveszélyesebb területeknek a számítógépes játékok, a webshopok hirdetési felületei, a különböző online kommunikációs szobák (chat, fórum, közösségi háló), valamint a videómegosztók és a híroldalak számítanak.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy még mindig a kommunikációs weboldalak (közösségi hálók, üzenetküldő oldalak és email kezelő felületek) a legnépszerűbbek (60%) az elmúlt 12 hónapban. A felhasználók által látogatott webhelyek második legnépszerűbb kategóriája a "szoftver, audio és videó" tartalmakat (22%) közzétevő honlapok, míg tavaly ez jóval kevesebb volt (6%). A harmadik legkeresettebb kategória, az „alkohol, dohánytermékek és narkotikumok” kategóriája 6%-kal.
Mit tehet a szülő?
Nem számít, mit csinálnak online, fontos, hogy a szülők ne hagyják felügyelet nélkül gyerekeik digitális tevékenységeit, mert nagy különbség van a törődés és a tolakodás között. Fontos, hogy bízzunk gyerekeinkben és oktassuk a biztonságos online jelenlétre, de még a jó tanácsok sem védhetik meg őket a kéretlen tartalmaktól. Épp ezért a megfelelő biztonsági megoldások kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a gyerekek online védelmében és segítenek abban, hogy az internet ne egy veszélyes, hanem egy izgalmas világ lehessen, fűzte hozzá Anna Larkina.
|
Beszippantotta a videójáték a gyereket - mit tegyek? Ma már elmondható, hogy minden családban akad egy játékos személyiség, aki hol több, hol kevesebb időt tölt videojátékokkal: csak ma Magyarországon tízből hat ember játszik napi szinten valamivel. Mit tehet a szülő, ha a virtuális tér beszippantja a gyereket? Hogyan szabályozzuk, tiltsuk-e egyáltalán ezt a szórakozási módot? Ad-e egyáltalán plusz képességeket a gyereknek, ha hagyjuk, hogy játsszon? Az aggódó szülők nevében eNET kutatásvezetőjét, Pintér Róbertet faggattuk. >>> |
Nagyon-nagyon pusztító erőre lenne szükség az iráni atomlétesítmények ellen, egy ilyen csapás pedig visszaüthet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 
