Itt jött be a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Fontos, hogy ez cégekre nem vonatkozik, csak egyéni vásárlókra.
A kitétel egyébként óriási segítséget jelenthet az olyan esetekben, mikor a gyártó és a forgalmazó egymásra mutogat, a reklamáló ügyfél pedig csak kapkodná a fejét. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság adott néhány fontos tanácsot.
Nem tudják megúszni?
Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új PTK. a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért az NFH szerint importált termék esetén az azt behozó vállalkozás is gyártónak tekinthető, akire így értelemszerűen a termékszavatosság is vonatkozik majd.
Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Mihez van jogom?
Az odáig rendben van, hogy a gyártóra is vonatkozik a termékszavatosság, de mit takar ez vásárlói szemmel? Itt a reklamáló elsősorban kijavítást kérhet, ha ezt nem tudják meghatározott időn belül, vagy a fogyasztói jogok sérülése nélkül teljesíteni, akkor a csere lesz a megoldás. Pénzt kérni, elállni a vásárlástól termékszavatossági jog esetén nem lehet, mivel a fogyasztónak nincsen semmilyen szerződése a gyártóval.
Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – ha a gyártó vitatja a hiba eredetét, keletkezési körülményeit, a hiba meglétét –, hogy a termék hibás.
Nem automatikus
A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll:
- a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy
- a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Határidők
A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, ezt minél hamarabb közölnie kell. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős.
A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni.
Miben különbözik a kellékszavatosság a termékszavatosságtól?
A termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy:
- kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn;
- kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog;
- közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia;
- sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll;
- a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti;
- vita esetén végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt;
- a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül;
- az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési).
