A GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a háztartások fogyasztása a jövedelemadó változásoknak betudható reálbér-szint növekedés ellenére sem emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint családi kedvezménnyel számolva tavaly 5,8 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek nemzetgazdasági szinten. A kedvezőtlen trend hátterében a jövedelemtöbblet egyenlőtlen eloszlása, az óvatosságra törekvés, valamint a válság hatására felerősödött megtakarítási hajlam áll. Mindezek mellett a törlesztő részletek, valamint a végtörlesztések jelentős terhe sem bizonyult kedvezőnek a napi fogyasztási cikkek piacának szempontjából. A kereskedelmi forgalom értékben ugyan enyhe bővülést mutat, ám a közel 7 százalékos élelmiszerinfláció fényében reálértékben csökkent a forgalom.

Az olcsóbb termékek felé fordulunk

A GfK kiemelte, hogy a nem túl biztató piaci körülmények természetesen a fogyasztói hangulat alakulására is hatással vannak: a fogyasztói bizalom index a 2008.évi szintre esett vissza. Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, hogy mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai is átalakulóban vannak. Egyrészt kevesebb üzletet keresnek fel a háztartások, emiatt pedig szinte valamennyi lánc vásárlói bázisa csökken. Hozzátette, hogy a megvásárolt termékstruktúra is megváltozott: míg a háztartások korábban a megvásárolt termékek mennyiségének csökkentésével reagáltak, 2011-ben már egyértelműen jelentkezett a fogyasztás elmozdulása az olcsóbb termékek irányába. Vella Rita kiemelte: egyre kevesebb család vásárol élvezeti cikkeket, valamint népszerű az árkedvezményes vásárlás, hiszen minden 100 forintból 26 forintot akciós termékekre költünk.

Szinte valamennyi üzlettípus vásárlóközönsége csökkent és a tartósan magas üzemanyagár miatt visszaesés tapasztalható az autóval bonyolított nagybevásárlások terén is. A hipermarketek ritkuló látogatása, a megfontoltabb vásárlói magatartás, valamint egyes láncok beolvadása vagy gyengélkedése következtében a kereskedelmi láncok párhuzamos használata enyhén csökkenő tendenciát mutat: ha a havonta legalább egyszer látogatott boltok körét vizsgáljuk, kiderül, hogy a háztartások csak 3-4 üzletben költenek havi rendszerességgel.

A kutatás eredményei szerint a 2011. év nyertesei a diszkontláncok voltak. Ugyan az ott vásárló háztartások száma nem emelkedett jelentősen (egyes láncok szintjén akár csökkenést is mutatott), ám az egy vásárló háztartásra eső költési intenzitás jelentősen növekedett, ami annak is a jele, hogy a családok egyre több termékkategóriában tekintik a diszkontok kínálatát reális alternatívának.

A diszkontok piaci részesedésének növekedése ugyanakkor nem vonta maga után a kereskedelmi márkák részarányának emelkedését: továbbra is a piac 27 százalékát adják a láncok sajátmárkás termékei. Egyrészt a gyártói márkák iránti bizalom erősödésére is utalnak jelek, másrészt az eddig szinte kizárólag sajátmárkákkal operáló kemény diszkontokban is egyre több kategóriában a polcokra kerülnek a piacvezető márkatermékek is.

A független kisboltok folyamatosan veszítenek

Az eredmények alapján a független kisboltok immár a piaci verseny tartós veszteseinek tekinthetők, részesedésük évek óta folyamatosan csökken. Ezt részben a lassan zsugorodó vásárlói bázis magyarázza, részben pedig az, hogy a kisboltokban vásárló átlagos háztartás 2011-ben a napi fogyasztási cikkekre szánt költéseit még nominálisan sem tudta növelni, nemhogy az inflációt követni tudta volna.

A függetlenek által elvesztett forgalom – a korábbi évek tendenciáihoz hasonlóan – legintenzívebben a láncba szerveződött üzletekhez vándorolt, ugyanakkor 2011-ben abszolút értékben már a diszkontláncok tudták a legtöbbet nyerni a független üzletektől. Viszont a láncba szerveződött boltok jelentik azt a kereskedelmi csatornát, amelyet a vásárlók az összes csatorna közül a legkevésbé hajlamosak a diszkontokkal helyettesíteni, és az egyetlen formátum, amely forgalmat tudott nyerni a diszkontoktól az év folyamán.

Láncok szintjét vizsgálva a piaci versenyt a GfK igen vegyes képet kapott: nyolc lánc forgalma emelkedett, kilencé csökkent 2011-ben a megelőző évhez viszonyítva, és valamennyi csatornatípusban találhatók nyertesek és vesztesek egyaránt. Kevés kivétellel jellemző ugyanakkor két trend: az egyes láncok vásárlói bázisának csökkenése és az átlagos kosárméret inflációt meghaladó mértékű növekedése az egyes láncokban.