Ettől a tanévtől kezdve minden diák ingyen megkapja a tankönyveket, így már nem csak az 1-9. évfolyamon, hanem a köznevelésben és a szakképzésben tanulóknak sem kell fizetni a könyvekért. Ennek ellenére az iskolakezdés előtti hetekben újra nagyra kell nyitni a szülőknek a pénztárcájukat. Ezt alátámasztja a Vatera korábbi felmérése is, miszerint idén gyermekenként átlagosan 33 ezer forintot terveztek elkölteni a szülők az iskolakezdésre. (Tavaly ez az összeg átlagosan 15 ezer és 25 ezer forint között mozgott.)
A válaszadók 13 százaléka 10 ezer forint alatti összegből oldotta meg a kötelező iskolaszer megvásárlását, és csak minden tizedik család hozta ki 10 ezer és 15 ezer forint közötti összegből a beszerzést. A kutatásban résztvevők 26 százaléka 15 ezer és 25 ezer forintot áldoz a beiskolázásra gyermekenként. Még ennél is többen vannak azok – közel harmaduk –, akik 25 ezer és 40 ezer forintot is hajlandók erre a célra szentelni, és majdnem minden negyedik válaszoló még 40 ezer forintnál is többet tervezett az iskolakezdésre fordítani.
Legalább 25 ezer forint gyerekenként
A válaszokból is látszik tehát, meglehetősen nagy a szórás atekintetben, hogy ki és mennyit szán most ősszel a gyermeke beiskoláztatására. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, a 2019/20-as tanévet vizsgáló infografikája alapján az előző tanévben gyerekenként átlag 25 642 forint volt az iskoláztatás költsége. Ebből a legnagyobb tételt a ruha és a cipő megvásárlása adta, az összes kiadás majdnem 40 százalékát, azaz közel 10 ezer forintot jelentett a családoknak. Legalább ekkora kiadás volt a tankönyvek, füzetek, tanszerek (köztük a toll, ceruza, tolltartó, stb.) beszerzése is.
Többe kerülnek a tanszerek, írószerek
Arra még nincs KSH-adat, hogy az idei tanévben mennyit költöttek ezekre a tételekre a magyar családok. De hogy mégis reális képet lehessen kapni, mennyivel kerülhetnek többe tavalyhoz képest a ruhák és a tanszerek, a statisztikai hivatal szerdán frissített, így már az augusztusi adatsort is tartalmazó fogyasztóiár-indexét hívtuk segítségül. Eszerint a tanszerek és írószerek 4,4 százalékkal drágultak a múlt hónapban tavaly augusztushoz viszonyítva.
A gyerekruhák árai alig változtak egy év alatt, mindösszesen 1,3 százalékkal emelkedtek. Ennél valamivel jobban nőtt az iskolai étkezés ára. A KSH fenti infografikája alapján egy átlagcsaládban a gyerek iskolai étkezése az összkiadás közel 8 százalékát teszi ki. A friss adatok alapján most 3,1 százalékkal kell többet szánni arra, ha a gyerek az iskolában étkezik, mint tavaly.
Mindent átírt a digitális oktatás
Egy tanszercsomagnál vagy egy iskolai ebédnél persze sokkal nagyobb kiadást jelent a tanuláshoz ma már elengedhetetlen laptop vagy számítógép megvétele. Mindamellett a vírus miatt digitális tanulásra átállt oktatási rendszer is komolyan közrejátszik. Beszédes a GKI Digital adata is, miszerint az idei iskolakezdés kapcsán több számítástechnikai eszköz fogy, mint tolltartó.
Hasonló tapasztalatai vannak a MediaMarkt-nak is: az IT-eszközök területén a tavalyi iskolakezdési időszakhoz képest több mint 20 százalékos forgalomnövekedést realizáltak augusztus második felében. Ehhez persze hozzájárulhatott a koronavírus második hullámára való felkészülés, a szülők idén arra gondolhattak, az újabb távoktatásra is érdemes lehet már most berendezkedni.
Némi vigasz, hogy a KSH adatsora a számítógépek fogyasztói áránál nem mért drágulást egy év alatt, épp ellenkezőleg: 4 százalékkal mérséklődött a számítógépek, fényképezők és telefonok árai tavaly augusztushoz viszonyítva.
A műszaki áruházlánc szerint márciusban megindult erős, egy-egy termékkategóriában akár ötszörös mértékű forgalomnövekedés egyfajta tűzoltás volt mind a munkavállalók és munkáltatók, mind pedig a családok részéről. Akkor a legszükségesebb készülékeket szerezték be, amikkel gyorsan meg lehetett oldani a hirtelen változást, az otthoni munkavégzésre és távoktatásra való átállást. Augusztusban viszont tudatos felkészülést mutattak a vásárlói magatartások, a közép- és felső kategóriás laptopokat, notebookokat keresik leginkább a vevők.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
