Együtt könnyebb
A kihívás New Yorktól Párizson át Budapestig mindenhol ugyanaz: miért ne lehetne eleve egységes szabályozást szervezni? A netes cégek egyszerre tudnak megjelenni az egész világon, míg a szabályozás szinte mindenben az egyes országok, esetenként városok dolga. Most 10 nagyváros összeáll, hogy együtt dolgozzák ki, milyen keretek között működhessenek ezek a viszonylag új szolgáltatások.
Az együtt tervezgető városok közt van New York, Szöul, Párizs, Athén, Barcelona, Toronto és Amszterdam (szívesen látnánk köztük Budapestet is). A városok vezetői a Bloomberg szerint múlt hónapban találkoztak először Amszterdamban, októberben Párizsban pedig már egy konkrét dokumentumot szeretnének felmutatni a szabályozás kereteiről. A New York-i főpolgármester helyettese azt mondta: senkinek sem jó, ha a világ 20-30 legnagyobb városa teljesen eltérő szabályokat alkalmaz. Sokkal jobb, ha a turisták, utasok egy ugyanolyan kiszámítható rendszerrel találkoznak mindenütt.
Mint a lovaskocsiknál
Az Uber és az Airbnb egyaránt feladta leckét a szabályozóknak, és győzködniük kell őket, hogy a vállalkozás nem sért törvényt, ugyanakkor munkahelyeket és gazdasági aktivitást teremt. Igen ám, de hagyományos iparágak érdekeit sértik: az Uber a taxisokét, az Airbnb a szállodákét. Ezt a helyi szabályozók ugyancsak nem hagyhatják figyelmen kívül, így az arany középutat kellene megtalálni.
Az nyilván nem megoldás, hogy egyszerűen tiltani kezdik az új dolgokat, hisz ez már akkor is értelmetlen volt, amikor a gépjármű megjelent, és a lovaskocsisok tiltakoztak. Ugyanakkor az is fontos, hogy egy új vállalkozási rendszerre is hasonló szabályozás vonatkozzon, mint a már meglevőkre (biztonsági szabályok, adózás).
Az első helyezett
Párizs az Airbnb legnépszerűbb célpontja, és a város együtt is tud működni vele. Első lépésként kiterjesztették rá a turistaadót, így nincsenek versenyelőnyben más szálláshelyekkel szemben. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy olyan dolgokra is oda kell figyelniük, hogy ne legyenek városrészek, ahol mindenki Airbnb-zik, így nem marad ingatlan normál lakhatás céljára való bérlésre (ez a probléma már Budapest belsőbb részein is jelentkezik).
Párizsban az Airbnb 4,7 milliárd eurót fizetett be a városának a turistaadóból, ami egész csinos összeg. Ugyanakkor Párizs a megfelelő arányok érdekében azon is dolgozik, hogy az ingatlantulajdonosok adóztatásán is módosítson, mégpedig nem azért, hogy az újítások ellen legyenek, hanem hogy az új iparág által felvetett új problémákra ésszerű megoldásokat tudjanak találni, például legyenek elérhető hosszútávra kibérelhető lakások is.
Növekvő turizmus
Kétségkívül a legnépszerűbb turistacélpontok helyzete amúgy sem könnyű. Ahogy gazdagodik az emberiség jelentős része, egyre többen tudnak utazni, és ez most már milliárdos nagyságrendet jelent. Ugyanakkor a legnépszerűbb turistacélpontok ugyanazok maradnak, mint eddig: Párizs, Róma, Velence stb. Ez azt jelenti, hogy olyan mennyiségű ember keresi fel ezeket a helyeket, ami természetesen gondot okoz nemcsak az ingatlanpiacon, de akár a közlekedésben is. Ez azonban már egy másik, a netes szolgáltatás megosztó applikációkon túlmutató probléma is.
Ötmilliárd forintról van szó. 
