Nem véletlenül mondta az anyukád, hogy csinálj bevásárlólistát, és ragaszkodj hozzá. Egy szupermarket minden egyes zuga, a parkolótól a pénztárakig, úgy van kialakítva, hogy minél több pénzt hagyjál ott, és olyan élelmiszereket is megvásárolj, amelyekre nincs is szükséged – írja a Business Insider. Utalnak arra, hogy az alkalmazott módszerek hatásosságát tudományos megfigyelésekkel, pszichológiai tesztekkel is igazolták, hivatkoznak erről szóló tanulmányokra, némelyiket még a hetvenes-nyolcvanas években készítették.

Tej helyett chips és színes magazin

Valaki beugrik egy tejért, majd kijön, és van nála egy jégkrém (mert le volt árazva), egy bagett (mert olyan jó volt az illata), egy csomag chips szósszal (mert az olyan buli), meg ha már ott vagyunk, akkor néhány leveskonzerv és egy magazin is (mert címlapja szerint Jennifer megint randevúzik – de vajon melyik is). A szupermarket a fogyasztók számára maga a paradicsom.

1. Már maga a bevásárlókocsi is ezt a célt szolgálja. Az 1938-ban feltalált jármű arra való, hogy minél nagyobb mennyiségű árut könnyen el tudjon vinni a vevő.

2. A legtöbb szupermarket hajlamos a bejárat közelébe helyezni a frissen sült pékárukat és a virágokat, amelyek árrése magas. Ekkor ugyanis a vevőknek még üres a bevásárlókocsija, és pihenten vágnak neki a vásárlásnak.

Nyálképzés indul

3. A másik ok, ami miatt a virágokat és a pékárut a bejárathoz helyezik, az illat, amely beindítja a nyálképzést, és valószínűbbé teszi, hogy impulzív vásárlásokra ragadtassa magát a vevő. De ezek a vonzó árucikkek arra is alkalmasak, hogy egyszerűen jókedvre derítsenek, és ezzel növeljék a vásárlókedvet.

4. Az alapvető és napi rendszerességgel kellő szükségleti cikkeket viszont valahol az áruház hátsó falánál, a lehető legtávolabb rejtik el, hogy keresztül kelljen menni az egész szupermarketen ahhoz, hogy elérhessük.

5. Sok esetben még hosszú oldalfolyosókat, zsákutcákat is alkalmaznak a polcok kialakításakor, amelyeknek csak egy kijárata van, így oda és vissza is végig kell menni rajtuk.

Orrunk elé rakják a drága holmit

6. A legtöbb üzlet jobbról balra áramoltatja a vásárlókat, hasonlóan a közlekedési rendhez. Így a legkelendőbbnek gondolt, legcsábítóbb árucikkeket jobb kéz felől helyezik el a polcokon.

7. Azok a termékek, amelyeket az üzlet leginkább ránk szeretne sózni, általában a drágább, márkás luxustermékek, szemmagasságban helyezkednek el. Az olcsóbb tömegáruk viszont valahol lent az alsóbb polcokon. Az egészséges, egyszerű, olcsó gabonaféle például lent, a színes, dizájnos csomagolású, ízesített, reklámozott, jóval drágább termék szemmagasságban. A legnépszerűbb, legkeresettebb áruk pedig a polcok közötti mellékfolyosók végén, hogy végig kelljen értük menni.

Gyerekek, sírjatok az anyukátoknak

8. A gyerekeknek szóló, cukrozott, édesített, mesefigurás gabonafélék viszont a gyerekek szemmagasságába kerülnek, ahol azok észreveszik, és sírhatnak a szüleiknek, hogy vegyék meg azokat.

9. A vevők haladását az újdonságokat, akciós különlegességeket, termékmintákat, kóstolókat bemutató marketingesek, hostessek lassítják le időnként. (Nálunk is megjelentek már.)

10. A méret igenis számít. A nagyon zsúfolt helyeken a vevők nem szívesen tartózkodnak, idegesebbek és antiszociálisak lesznek, kevesebb lesz a kedvük vásárolni és kevesebb időt töltenek az üzletben. De ez kulturális különbségektől is függ, különösen az ázsiaiak jobban bírják a tömeget, a britek pedig például jóval rosszabbul. (A zsúfolt hazai áruházakat elnézve mintha ez a szemlélet nálunk még nem terjedt volna el eléggé, vagy a plázastop jött rosszul.)

Még a falfestésre és a zenére is ügyelnek

11. A kellemes meleg színek, festés alkalmasak arra, hogy becsábítsanak valakit egy szupermarketbe. A hűvös, kékes színek a belső berendezésben viszont inkább szemlélődésre ösztönöznek és növelik az eladásokat.

12. Még a zene is számít. Kutatások igazolták, hogy a lassú zene az embereket is lassítja, több időt szánnak a vásárlásra és több pénzt költenek. Ellenben a hangos zene gyorsan kiűzi őket az üzletből, akár vásárlás nélkül is. A klasszikus zene pedig drágább termékek vásárlására ösztönzi a vásárlót.

13. Vajon melyik az áruház legprofitábilisabb része? Hát a pénztársor. Sorban állás közben előbb-utóbb engednek a vevők a csábításnak, és leemelnek valamit a drága csokikák közül, vagy a kosárba rakják a színes magazint, amelybe várakozás közben már belelapoztak. (Talán ezért nem is igyekeznek felszámolni nálunk a pénztáraknál álló hosszú sorokat?)

A legnagyobb hazugságok a reklámokban

14. Az akciós törzsvásárlói kártya azután, amelyet a pénztárnál bemutatunk, hozzásegíti a boltot ahhoz, hogy hűséges, visszatérő vásárlóvá tegyen bennünket. De praktikus, nyomon követhető adatokat is hordoz vásárlói szokásainkról.

15. A tizenötödik trükknek a Business Insider fogyasztói rovata a reklámokat nevezi, amelyeket azonban inkább a gyártók követnek el. Egy másik cikkében tíz nagy hazugságot említ, amelyeket a reklámokban sütöttek el, és később bebizonyosodott, valótlanok. Többek között ezeket:

– „A vitaminok megelőzik a rákot” (Bayer)

– „Le lehet fogyni testmozgás és diéta nélkül is” (Enforma, Steve Garvey sportoló)

Egészséges cigaretta és tökéletes erekció

– A Photoshop-katasztrófa: 2009-ben a Ralph Lauren divatcég olyan plakátokat készített, amelyek modelljei Photoshop képszerkesztő szoftver segítségével annyira karcsúsítottak, idealizáltak voltak, ami már az anatómia törvényeinek is ellent mondott.

– „30 kilót fogytam tíz hét alatt” (a Belly Burner csodaöv reklámja)

– „Ez a cigaretta egészségesebb” (Big Tobaco és más cigarettagyártók.) Ma már nehéz elhinni, de évtizedekkel ezelőtt a dohánygyártók még hasonló értelmű reklámokkal operáltak, orvosokra hivatkozva, amelyek szerint ez vagy az a cigaretta kevéssé volt káros.

– „Teljesebb, keményebb erekció”. Az Enzyte erekciójavító kapszula reklámozására 384 millió dollárt fordítottak, mire kiderült, semmilyen hatása nincsen.