Hullámzás után valamivel erősebb pozícióban zárt szerdán a forint a bankközi devizapiacon. Budapesten szerda délután fél ötkor 286,20/60 forint volt az euró árfolyama, ami egy árnyalattal erősebb forintot jelent, mint a keddi 286,60/80-as érték. A nemzetközi kereskedelemben 286 forint környékén állt a jegyzés az európai nyitás előtt, szerda délelőtt egészen 283,80-ig lengett ki az inga, majd az árfolyam gyorsan elérte a 287,25-ös magasságot, délután megint születtek 285 forint alatti kötések is, innen tért vissza az árfolyam 286 forint fölé. A hullámzás magyarázatát a kereskedők az euró/dollár árfolyam alakulásával magyarázták: a nemzetközi piacokon több kísérlet is történt az 1,33-as szint áttörésére - ezzel párhuzamosan erősödtek mindig a feltörekvő devizák, így a forint is; ám ez végül nem sikerült, szerda délután 1,3230 dollárt ért egy euró. A nemzetközi piacok alapvetően optimisták: főként az ázsiai, európai tőzsdék szárnyaltak - elsősorban a rossz hiteleket egy bankba gyűjteni szándékozó amerikai elképzelés hatására. A Wall Street már nem volt ennyire lelkes, de felfelé nyitott a Dow is. A kereskedők szerint a közeljövő nagy kérdése lehet, hogyan viselkedik majd a jen, hiszen a japán pénzügyi év zárása miatt jelentős lehet a repatriálás, ami tovább erősítheti a már jelenleg is csúcsokat döntő japán devizát. A keresztárfolyamok mozgása a dollárt szerda délelőtt egészen 213 forintig gyengítette; az amerikai deviza árfolyama délután 216,05/50 forint volt a keddi 217,70/80 forint után. Az MNB hivatalos devizaárfolyam jegyzése alapján egy svájci frank 188,71 (kedden 188,61) forint, 100 japán jen pedig 241,14 (239,38) forint volt szerda délben. A nemzetközi piacokon délután egy svájci frank 188,70 forintot, 100 japán jen 241,95 forintot ért. A bankközi forintpiacon tartja magát a jegybanki alapkamat alatti, 9,00/10 százalékos egynapos finanszírozási (o/n) kamat. A kereskedők a tartalékolási periódus végéig nem számítanak változásra. Az állampapírok másodpiacán a devizapiac ingadozásait követték a hozamok, így a hullámzás után gyakorlatilag változatlanok maradtak. Legfrissebb devizaárfolyamok a PrivátbankáronMTI

Az idei év második felétől már normális befektetői üzletmenetre számít Rétfalvi György, az ITD Hungary magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség vezérigazgatója. A vezérigazgató elmondta: várakozásai szerint az idei év első két negyedévében folytatódhat a 2008 utolsó negyedévében tapasztalt visszaesés, ám a harmadik és negyedik negyedévben már normál befektetői üzletmenet lesz. Mint mondta, a lényeg az, hogy kiszámítható legyen az üzleti környezet. Rétfalvi György elmondta, hogy a befektetők egy része kapacitásbővítés, másik része pedig a költségstruktúra optimalizálása miatt választja Magyarországot jövőbeni beruházása helyszínéül. Rétfalvi György szerint várhatóan ez utóbbiak dominálnak majd az idén, főleg ha a kormányzat ezt adóoldalon is megsegíti. Tavaly az ITD által Magyarországra közvetített külföldi beruházások értéke 1,55 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi mintegy 2 milliárdról. A vezérigazgató elmondta, hogy ennek csaknem 90 százaléka az első háromnegyedévben realizálódott. A projektek száma tavaly 300-ra csökkent a 2007-es 350-ről. 2008-ban 30 projekt esetében történt pozitív döntés, egy évvel korábban ez 55 volt. A projektek tavaly is elsősorban az autóipart, az elektronika területét, a gépipart érintették, jelentős volt a szolgáltató központok aránya is. A sikeres projekteknél is hasonló volt a sorrend, de ezek mellett szerepeltek turisztikai típusú, gyógyszeripari, biotechnológiai és kutatás-fejlesztési beruházások is. Ingatlan: rekordok után a gödör alján Szinte mindegy, van-e kamatadó Eltűnt egy teljes év GDP-je a briteknélMTI

A pénzügyi stabilitás megőrzése és a bankrendszer egyensúlyának megteremtése a legfontosabb feladat a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarországon - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzése azt jelenti, hogy fenn kell tartani és javítani kell a bizalmat az állampapírpiacon, valamint a forint iránt - fejtette ki Vértes András. Mivel a pénzügyi válság egyben bizalmi válság is, ezért Magyarországnak is bizonyítania kell, hogy felelősen gazdálkodik. Ennek fontos része az államadósság növekedésének megállítása, az euró előszobájának tekintett ERM II. árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás, valamint az államháztartási hiányhoz kapcsolódó maastrichti kritérium betartása. A bankrendszer egyensúlya Vértes András szerint akkor teremthető meg, ha a bankok egymás közötti, valamint lakossági és vállalati hitelezése új erőre kap. Hozzátette: ebben fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek ugyancsak segítenie kell a forrásteremtést a pénzügyi rendszerben. Emellett a két feladat mellett a szakember a költségvetés pozíciójának megtartását, valamint a gazdaság közép- és hosszú távú fejlesztéséhez szükséges lépések megtételét nevezte a legszükségesebb teendőknek. A GKI elnöke a költségvetéssel kapcsolatban elmondta: körülbelül 200 milliárd forint bevételkieséssel lehet számolni a büdzsében, és ennek a csökkenésnek a jelentős része az infláció vártnál nagyobb mérséklődéséből fakad. Ezt a kiesést kiadáscsökkentéssel lehet ellensúlyozni - mondta. Vértes András a kiadások csökkentését például a foglalkoztatással kapcsolatos költségvetési céloknak a Munkaerőpiaci Alapba történő csoportosításával, illetve az üzleti lassulás miatt a beruházások felülvizsgálatával tartja megvalósíthatónak. Hozzátette: a beruházásokat nem szabad lelassítani. A versenyképességet és a gazdasági növekedést serkentő közép- és hosszú távú feladatok közül első lépésként Vértes András azt emelte ki, hogy a szociális rendszerben jobban kell érvényesíteni a rászorultság elvét, és a társadalomnak is több reformot kell elfogadnia. Emellett adóátrendezésre is szükség van; a jövedéki adó emelése, és az áfa kismértékű, mintegy két százalékpontos növelése látszik célszerűnek - vélekedik a gazdaságkutató szakember. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően megteremthetőek lennének a munkát terhelő járulékok - különösen az egészségügyi járulék - csökkentésének forrásai. A szakértő véleménye szerint ezeket a reformokat a társadalom jelentős része elfogadná. Vértes András a gazdaságpolitikai változtatásokról kifejtette: fontos, hogy hosszútávra gondolkodjanak a politikai erők, és hogy meginduljon a kommunikáció a reformokról. Szó sincs drasztikus adócsökkentésről Lesz járulékcsökkentés, növelik az áfát Adócsökkentés nem lesz, az áfával kellene játszani Akárhonnan nézzük, Magyarország lúzerország? Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!   Megfordult a világ: Gyurcsány adócsökkentést akarMTI

A csütörtöki rendkívüli ülésen várhatóan nem kerül napirendre a Fidesz és a KDNP parlament feloszlatásáról szóló javaslata, mivel a sürgős tárgyalást sem az MSZP, sem az SZDSZ nem támogatja, ugyanakkor a tavaszi ülésszak első napján megkezdődhet az indítvány vitája - így summázható a szerdai soron kívüli házbizottsági ülés utáni nyilatkozatok tartalma. A Fidesz és a KDNP kedden jelentette be, hogy március 8-i hatállyal a parlament feloszlatását kezdeményezik, és javasolják, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen napirendre kerüljön ez az indítvány. A két szövetséges ellenzéki párt szerint a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választásokat. A házbizottság szerdai soron kívüli ülése után Szili Katalin házelnök azt mondta, hogy két szavazással kerülhet napirendre a rendkívüli parlamenti ülésen a Fidesz és a KDNP javaslata: először a sürgősségről, majd a napirendre vételről voksol a Ház, de ha a sürgősséget nem szavazza meg az Országgyűlés, akkor a napirendre vételről már nem szavaznak. Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása szerint ugyanakkor az MSZP-frakció a sürgős tárgyalást nem támogatja, de azt igen, hogy normál menetrendben vegye napirendre a Ház a Fidesz-KDNP javaslatát. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a liberálisok frakcióülése után bejelentette, hogy az SZDSZ csütörtökön nem fogja támogatni az indítvány napirendre vételét, mert szerintük jelenleg a válságkezelés a legfontosabb, nem pedig a válság elmélyítése, a Fidesz javaslata viszont az utóbbit szolgálná. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője pedig nyilatkozott, hogy támogatják a javaslat napirendre vételét, arról viszont csak csütörtökön döntenek, hogy a megszavazzák-e a javaslat sürgős tárgyalását. Közölte azt is: az MDF azt várja a Fidesztől, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé tegyen le válságkezelő programot. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója a házbizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy MSZP és az SZDSZ egyértelmű elutasítása ellenére kitartanak az új országgyűlési választások kezdeményezése mellett. Mivel azonban a sürgősségi szavazáshoz és a napirendre vételhez is a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata szükséges, ezért kevés az esélye annak, hogy napirendre kerüljön az indítvány. Tasnádi Péter, Pécs polgármesterének keddi halála miatt jelenleg 384 mandátummal rendelkező parlamenti képviselő van az Országgyűlésben: ebből a Fidesz és a KDNP összesen 161 szavazattal bír (a Ferencvárosban győztes Bácskai János még nem tette le az esküt), és esetleg támogathatja még a sürgős tárgyalást a 10 tagú MDF frakció. A 171 támogató szavazattal szemben áll 187 szocialista és 19 SZDSZ-es képviselő; ha ők teljes létszámban bent vannak az ülésteremben, akkor a végeredményt már nem befolyásolja, hogy az öt független képviselő hogyan szavaz. A javaslatot így várhatóan normál menetrendben tárgyalja majd a Ház. Répássy Róbert az MTI-nek azt mondta: javaslatuk már tárgysorozatban van, attól függetlenül, hogy csütörtökön napirendre veszi-e a parlament. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy minden egyes ülésen kérhetik a napirendre vételt, amelyre így legkorábban a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án kerülhet sor.    Ezt megerősíti Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének szerdai közleménye, amely szerint a rendkívüli ülést követő első ülésen a szocialisták készek napirendre tűzni a Fidesz javaslatát. Ha az indítvány mégis napirendre kerülne csütörtökön, akkor Gyurcsány Ferenc beszámolója, majd az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések után 15 perces expozéval kezdődne el az általános vita, amely a kormány és a képviselőcsoportok hozzászólásával folytatódna. Az MDF a Fidesz mellé áll Az SZDSZ nem akar előre hozott választásokat Befagytak az erőviszonyok: 30 százalékkal vezet a Fidesz A többség menesztené Gyurcsányt Az MDF a nagy vesztes, de a Fidesz is esik Depressziósak vagyunk a válság miatt Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!  MTI

Influenzajárvány van Magyarországon, bár még nem érte el az ország minden részét; több mint 21 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel az év negyedik hetében, ez másfélszeres emelkedés a korábbi héthez képest - tette közzé az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján. A tájékoztatás szerint a legtöbben a közép-magyarországi régióban, a fővárosban és Pest megyében fordultak orvoshoz, kétszer annyian, mint az ország más területein. Budapesten 19 betegtől vett mintából hat páciensnél mutatták ki az influenza A-vírust. Ez a vírustörzs jelent meg Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében is. Az átlagosnál több influenzás beteget regisztráltak Győr-Moson-Sopron, Vas valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.  Az európai adatok szerint a harmadik héten az uniós tagországok közül mindössze hat országban nem volt járvány, míg néhány országban - köztük Franciaországban - már tetőzött. Jelenleg Magyarországon országos kiterjedésű járvány még nincs, mert a betegek több mint felét a fővárosban és Pest megyében észlelték. Az ÁNTSZ adatai szerint nagyjából másfél millióan részesültek influenza elleni védőoltásban; a térítésmentes oltóanyagon kívül a gyógyszertárakban több mint 125 ezer oltóanyagot vásároltak meg. A tisztiorvosi szolgálat közölte azt is, hogy hiány semmilyen szükséges gyógyszerkészítményből nincs. Még most sem késő beadni az influenzaoltást MTI

Nem változtak jelentősen az erőviszonyok a magyar politikában januárban a korábbi hónapokhoz képest a TÁRKI közvélemény-kutató szerint

Az elektronikus számlázás európai unión belüli elterjesztésére tett javaslatot az Európai Bizottság, az intézkedés célja, hogy tovább csökkentse a cégek adminisztratív terheit. Kovács László adópolitikai és vámuniós felelős - a témáról Brüsszelben Günter Verheugen ipari biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján - elmondta: ez a fajta számlázás nagyobb ellenőrzést tesz lehetővé, és könnyebb a vállalatok szempontjából. - Ma sok szabály van, és minden vállalat másképp alkalmazza. A jövőben kevesebb szabály lesz, de egységesen alkalmazzák majd - fejtette ki a magyar biztos. Mint mondta, az elektronikus számlázás, ha azt mindenki alkalmazná, uniós szinten körülbelül 18 milliárd euró megtakarítást jelentene a gazdasági élet szereplői számára. Ez jelentős összeg, miközben az EU egész éves költségvetése nem sokkal több mint 100 milliárd euró. Az adóügyi biztos javaslata az elektronikus számlázás terjesztése mellett egyszerűsíti, modernizálja és egységesíti az úgynevezett európai uniós áfa-irányelv számlázásra vonatkozó szabályait. A javaslat beleilleszkedik az EU-nak abba a törekvésébe, hogy egyszerűsítse, valamint átláthatóbbá és érthetőbbé egye az uniós "jogszabálydzsungelt". Verheugen erről elmondta, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra adott európai válasz egyik kulcseleméről van szó. A bizottság most mutatta be az eddigi egyszerűsítésre tett lépések felülvizsgálatát, amelynek legfőbb tanulsága, hogy "a polgároknak és a gazdasági társaságoknak, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak máris számtalan előnye származik az egyszerűsített intézkedésekből és az adminisztratív költségek lefaragásából". A radikális egyszerűsítés során eddig mintegy 1300 jogszabály hatályon kívül helyezését javasolták – ha ez mind megvalósul, az uniós jogszabályok összességének gyűjteménye közel 10 százalékkal lesz soványabb. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, már előterjesztett vagy tervezett intézkedéseknek köszönhető megtakarítás 30 milliárd eurót tesz ki. Huszonegy tagállam - köztük Magyarország - már el is indította e terhek csökkentésére irányuló nagyszabású országos szintű programjait - emlékeztetett Verheugen. Jelentkezzen, aki nem tartozik az APEH-nak! Milliárdokat hozna az e-útdíj MTI

Az élelmiszeripar ellenzi az élelmiszerek áfájának emelését, és sürgeti a finanszírozási válságának kezelését - közölte az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). Közleményük szerint a magyar piacon forgalmazott élelmiszerek áfája lényegesen magasabb az Európai Unió más tagállamaiban alkalmazott mértéket, a magyar fogyasztó számára az élelmiszerek emiatt drágák. A ÉFOSZ szerint az áfaemeléssel megnövelt árszínvonal azzal jár, hogy a lakosság nehéz szociális helyzetben lévő része még kevésbé juthat hozzá táplálkozási szempontból értékes élelmiszerekhez. A növekvő élelmiszer-behozatal belföldi piacvesztést jelent a hazai termelőknek, a gyártóknak egy olyan helyzetben, amikor minden ország a globális krízis ellen egyre nyíltabban védi a belföldi piacait, és nehezíti a termékek külföldről való beszerzését. Az ÉFOSZ rendkívül kritikusnak ítéli meg az élelmiszergazdaság jelenlegi finanszírozási helyzetét is. A nagy forgóeszköz-hitelezést igénylő ágazatnak a vállalkozásai széles körben nem jutnak hozzá a működésükhöz nélkülözhetetlen hitelekhez. Az élelmiszeripari vállalkozások körében rohamosan növekszik a körbetartozás és a csőd közeli helyzet. A kockázatokat és kiszámíthatatlanságot növeli, hogy a bankok a hiteligényekre egyre lassabban reagálnak, és félreérthető halogató válaszokat adnak. Az ÉFOSZ sürgeti, hogy a kormányzat és a pénzügyi szektor képviselői állami garanciavállalással, kedvező kamatozású és középtávú hitelezéssel, és egyéb eszközökkel sürgősen hozzanak intézkedéseket az élelmiszeripar rendkívül közeli finanszírozási válságának elkerülésére. Szó sincs drasztikus adócsökkentésről Lesz járulékcsökkentés, növelik az áfát Adócsökkentés nem lesz, az áfával kellene játszani Akárhonnan nézzük, Magyarország lúzerország? Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!   Megfordult a világ: Gyurcsány adócsökkentést akarMTI

Gyurcsány Ferenc a kibővített kormányülés közben tartott sajtótájékoztatón ismét megerősítette, hogy álláspontja szerint nincs lehetőség drasztikus adócsökkentésre

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. éves rendes közgyűlése részvényenként 120 forintos osztalék kifizetéséről döntött a 2007. október 1-jétől 2008. szeptember 30-ig tartó üzleti év eredményéből. A névértékre vetített 12 százalékos osztalék megegyezik a korábbi évek osztalékával, így az osztalékalap az idén is 934 millió forint.   A francia Servier többségi tulajdonában lévő budapesti gyógyszervállalat a magyar számviteli szabályok szerint 14,262 milliárd forint adózott nyereséget ért el a tavalyi üzleti évében, ami kétszerese az előző évinek. Az osztalék figyelembevételével a társaság mérleg szerinti eredménye 13,328 milliárd forint. Az Egis Gyógyszergyár árbevétele a tavalyi üzleti évben 96 milliárd forint volt, 4 százalékkal több az előző évinél. Az árbevétel 69 százaléka exportból, 31 százaléka a belföldi piacról származott - ismertette Marosffy László vezérigazgató-helyettes az igazgatóság nemzetközi számviteli elvek szerinti beszámolóját. Az adózás előtti eredmény 83 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, 14,49 milliárd forint volt a 2007/2008-as üzleti évben. Ebből 4,5 milliárd forintot tett ki az Anpharm részvények eladásából származó egyszeri bevétel. A vezérigazgató-helyettes az üzleti év kiemelkedő eseményének nevezte a szintén a Servier csoporthoz tartozó lengyelországi cég üzletrészének eladását, amelynek eredményeképp az Egis veszi át az Anpharm generikus üzletágát, és ezzel tovább erősíti jelenlétét a legnagyobb kelet-európai piacán. Marosffy László értékelése szerint a társaság növekedését a lezárt üzleti évben az export biztosította, a társaság valamennyi piacán bővülést ért el, így az exportárbevétel 26 százalékkal 402 millió dollárra nőtt. A magyar piacon továbbra is nehéz feltételek között dolgozott az Egis, ezek közül a szigorú gyógyszerpiaci szabályozást és a gyógyszeripari cégeket sújtó különadót emelte ki a vállalatvezető. A belföldi árbevétel 8 százalékkal esett vissza, ebből 6 százalék az árak "kényszerű" csökkentésének tudható be, és 2 százalék volt a tényleges forgalomcsökkenés. Az előző évvel együtt két üzleti év alatt 12 százalékos forgalomcsökkenést szenvedett el az Egis, de ennek ellenére megőrizte 5. helyét a piacon, 5,6 százalékos piaci részesedéssel. A beszámoló szerint az Egis beruházásokra 11 milliárd forintot költött a 2007/2008-as üzleti évben, kutatás-fejlesztésre pedig 8,96 milliárd forintot fordított.    A közgyűlés elfogadta az Egis nemzetközi számviteli elvek (IFRS) szerinti  konszolidált beszámolóját is. E szerint az Egis-csoport árbevétele a 2007/2008-as  üzleti évben 7 százalékkal csökkent, 109,2 milliárd forintot tett ki, az adózott eredmény 53 százalékkal 11,68 milliárd forintra nőtt. A konszolidált mérlegfőösszeg 139,56 milliárd forintot ért el, az előző évhez képest 11 százalékkal emelkedett. A konszolidált saját tőke értéke egy év alatt 10 százalékkal 118,9 milliárd forintra nőtt. Hogyan éli túl az évet a magyar tőzsde? Maradt még pénze? Gyógyszerbe vele! Hogyan NE veszítsük el az összes pénzünket?MTI

Bűnszervezet tagjaként elkövetett csalással és más bűncselekményekkel gyanúsította meg az ügyészség az erzsébetvárosi ingatlanügyben az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökét - tudatta közleményben a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A megalapozott gyanú szerint a gazdasági bizottság elnöke a vállalkozóval szándékegységben, az értékbecslő segítségével, szervezetten rendszeres haszonszerzésre törekedve, több ingatlan megvásárlásának a támogatása útján, 2003. és 2004. évben több hasonló bűncselekményt követett el - tartalmazza Keresztes Imre főügyész közleménye. A gazdasági bizottság előzetes letartóztatásban lévő elnökét, a szabad demokrata Gál Györgyöt a főügyészség jelenleg összesen csalással,  vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással gyanúsítja. A VII. kerületi önkormányzatnak a nyomozás eddigi adatai szerint a bűncselekmény-sorozattal összesen mintegy 970 millió forint kárt okoztak, és további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A megalapozott gyanú szerint a gazdasági bizottság elnöke összesen 305 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a közreműködésért. Hét gyanúsítottja van az ingatlanpanamának Egy ügyvéd is sáros az ingatlanpanamábanMTI

A kedd este kezdődött havazás miatt folyamatosak az üzemzavarok Zala, Vas és részben Somogy megyében, az E.ON tájékoztatása szerint mintegy ötvenezer ügyfelet érint az áramkimaradás. Több zalai településen víz sincs, mert az áramhiány miatt nem működnek a szivattyúk.

Az idén kevesebbet vihetnek haza az esztergomi Suzukinál dolgozók. A fizetéscsökkenés oka a pótlékok csökkenése, az alapbérekhez nem nyúlt a vállalat

A szlovák kormány jóváhagyta azt a 332 millió eurós segélytervet, amely a gazdasági lassulást hivatott ellensúlyozni - jelentette be Robert Fico kormányfő. A kormányülés utáni sajtóértekezletén közölte: a csomag célja a foglalkoztatás fenntartása és a gazdasági növekedés támogatása. Ezt az összeget az idén kell felhasználni és várhatóan az idei költségvetési tartalékból különítik el. A kormány a terv első szakaszának megvalósításában alapvetően a munkahelyek megtartására kíván összpontosítani, ezért segédkezet nyújt a vállalkozóknak. A következő szakaszban a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket foganatosítanak, s igyekezni fognak a hazai fogyasztás növekedését is elősegíteni. - Amennyiben bizonyos takarékossági intézkedéseket foganatosítunk, elérhetjük, hogy a szociális programokból egy koronát sem fog kelleni felhasználni más célokra - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a szükséges 332 millió eurót a kormánykiadások lefaragása által lenne a legjobb beszerezni.  A munkahelyek megtartását szolgáló konkrét intézkedésekről a napokban létrehozott válságtanács fog tárgyalni az első ülésén, amelyre csütörtökön kerül sor. A gazdasági válságtanács létrehozását pénteken jelentette be  kormányfő. A tanács legfőbb feladata, hogy segítsen mérsékelni a globális gazdasági és pénzügyi válság következményeit. Fico pénteki nyilatkozata szerint ma már nyilvánvaló, hogy az állami költségvetésből bizonyos összeget el kell különíteni néhány gazdasági ágazat támogatására. A kormány ugyanakkor elutasítja az adócsökkentést, amit az ellenzék javasolt. - Ma adócsökkentést javasolni nem más, mint szabotázs - reagált akkor egy kérdésre a miniszterelnök.  Nem zárta ki, hogy ebben az évben megnőhet a közkiadások hiánya és szükség lehet takarékossági intézkedésekre is. - Mindent megteszünk a munkahelyek megtartásáért, a szociális programok megvalósításáért és a gazdasági növekedés fenntartásáért - szögezte le. Szlovákia idén is pluszban lesz A cégekre pluszterhet ró a szlovák euró MTI

Gyurcsány Ferenc saját kormányának legnépszerűtlenebb tagja – derült ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készített közvélemény-kutatásából

Tavaly nyár óta 13 százalékkal emelkedett azok aránya, akiknek nincs kedvenc politikai erejük. Az elbizonytalanodás leginkább a Fidesz és az MDF szavazóbázisát érinti

Nyugat-Európában a tárolókapacitás mellett mindinkább a sebesség és a szolgáltatások lesznek az USB meghajtók elsődleges ismérvei. Itthon a vevők nyolcvan százaléka még a nagyobb kapacitásra, mintsem a szolgáltatásokra áldoz, de a trend változása hazánkban is érezhető – derül ki a Hama Magyarország adataiból. A korábban flopik helyettesítésére szolgáló USB meghajtókon már több adatot hordozhatunk, mint amennyit néhány éve az asztali pc-ken tárolni tudtunk. A szinte már természetes kapacitásbővülés mellett már komoly szolgáltatásokat − vírusvédelem, jelszókezelés, titkosítás, stb. − is adnak a gyártók a termékekkel, melyek egyre jobban felértékelődnek a vásárlók döntési szempontjaiban − ismertette a helyzetet a Hama Magyarország ügyvezetője. Prohászka Ottó hozzátette: ez a vásárlói attitűd lassan hazánkban is érezhető. Bár a többség még egyszerűen megveszi a legnagyobb tárolókapacitású pendrive-ot, amit megengedhet magának, tekintet nélkül a márkára és minőségre, a tudatos felhasználók már gyakran keresik a biztonságosabb, extrákat nyújtó modelleket. USB-n is fertőz a jelszótolvaj féregPrivátbankár

BKV-sztrájk lehet februárban, miután a HÉV kiszervezésének és a vállalat átalakításának leállítását követelő 11 szakszervezet és a munkáltató között szerdán sem született megegyezés - közölte Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnökhelyettese. Az érdekképviseleti vezető elmondta, hogy hamarosan elkezdődnek a szakszervezetek között az egyeztetések az esetleges februári munkabeszüntetésről, amely elsősorban a közlekedési társaság kötöttpályás ágazatait érintené. Ez azt jelenti, hogy leállhat a metró, a HÉV, a villamos és a trolibusz is a sztrájk alatt - tette hozzá. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a HÉV kiszervezésével csökken majd az állam által nyújtott normatív támogatás összege, mivel azt a teljesítmény arányához kötik, sőt a helyi érdekű vasútból származó bevételektől is elesne a cég. A munkáltató a tárgyalások alatt egyébként nem tudta megmondani, mennyi dolgozója van a HÉV-nek és az üzletág esetleges kiszervezése után mennyien dolgoznának ott, s milyen munkakörben - tette hozzá Gulyás Attila. Az érdekképviseletek úgy vélik, attól, hogy holdinggá alakulna a BKV, nem feltétlenül lesz eredményes a gazdálkodása, viszont sokak állása kerülhet veszélybe. Ezért hatástanulmányokat, illetve az eredményes gazdálkodáshoz szükséges foglalkoztatás fenntartását kérik - mondta az elnökhelyettes. A BKV Zrt. közleményében azt írta, hogy a munkaügyi vita eddigi tárgyalási napjai eredmény nélkül zárultak, de a felek további egyeztetéseket szorgalmaznak. Mint hozzátették: az érdekképviseletek az új helyzetre való tekintettel alakítják ki álláspontjukat, de mindkét fél továbbra is kész az egyeztetésre. A BKV Zrt. vezetése mindent megtesz az esetleges sztrájk elkerülése érdekében - olvasható a közlekedési vállalat közleményében. A sztrájkok országa vagyunk: készülődik a BKV   "Azt se tudja a BKV, hányan dolgoznak a HÉV-nél"  A HÉV-en múlik a BKV-sztrájk  MTI

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ideiglenes euró-frank (EUR/CHF) devizaswap-megállapodást kötöttek - közölte a jegybank. A konstrukció - az SNB és az Európai Központi Bank, valamint a Lengyel Nemzeti Bank között létező konstrukciókhoz hasonlóan – lehetővé teszi az MNB számára svájci frank likviditás nyújtását magyarországi bankoknak devizaswap-ügyletek formájában. Az MNB 2009. február 2-ától csatlakozik az SNB szervezésében hetente végrehajtott euró/svájci frank (EUR/CHF) devizaswap-műveletekhez. A megállapodás keretében az SNB euró ellenében svájci frankot nyújt az MNB-nek. Az EUR/CHF műveleteket 7 napos futamidővel, rögzített áron fogják lebonyolítani. Az intézkedés legalább 2009 áprilisáig marad érvényben. A swap deviza csereügylet, két, egy időben megkötött, azonos devizanemek közötti, de ellentétes irányú (azonnali és határidős) váltásból áll. A swap esetében az egyik devizában azonos a kötések összege. Hova tűnt a bankok pénze? Nálunk van  Devizahitelek: ne igyunk előre a medve bőrére Tovább gyengítenék a svájci frankotMTI

Szabadlábra helyezte a Globex két egykori vezetőjét a Legfelsőbb Bíróság (LB), és ügyükben új másodfokú bírósági eljárást rendelt el. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egy éve jogerősen Postáné Vellai Györgyikét hét, Vajda Lászlót pedig hat év börtönre ítélte. Ez ellen azonban a jogerős szabadságvesztésüket töltő vádlottak és védőik felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amely alapján az LB szerdán hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és elrendelte a szabadlábra helyezést. Ugyanakkor lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. A korábbi vád szerint a Globex két egykori vezetője 1996 és 1998 között értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek révén sikkasztást, hűtlen kezelést és tőkebefektetési csalást követett el, mellyel összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozott sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak. Vellai Györgyikét és Vajda Lászlót nemzetközi elfogatóparancs alapján hozták haza Németországból 1999-ben, ezután két és fél évet töltöttek előzetes letartóztatásban. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságon 2006-ban nem jogerősen két év hat hónapot illetve egy év nyolc hónapot szabott ki, és miután az előzetes letartóztatás beleszámít a kiszabott büntetésbe, akkor a két vádlottnak nem kellett börtönbe vonulnia. MTI

A dél-amerikai óriást kevésbé fogja érinteni a válság, mint a többi latin-amerikai országot, azonban az eddigi növekedési pályáról könnyen lehet hogy egy keményebb földetéréssel landol Brazília

Az MDF támogatja, hogy az Országgyűlés vegye napirendre a Fidesz a parlament feloszlatását kezdeményező indítványát - közölte Herényi Károly frakcióvezető a házbizottság rendkívüli ülése után. A politikus hozzátette: arról viszont csak csütörtökön döntenek, hogy a megszavazzák-e a javaslat sürgős tárgyalását, vagyis azt, hogy már a rendkívüli ülésen megkezdődjön az általános vita. Az ellenzéki képviselő közölte: azt várja a Fidesztől, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé tegyen le válságkezelő programot. A Fidesz és a KDNP annak ellenére is kitart az új országgyűlési választások kezdeményezése mellett, hogy az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasította, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen napirendre kerüljön az ellenzéki frakciószövetség parlament feloszlásáról szóló javaslata - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója. "Minden egyes perc, amit ez a kormány hivatalban tölt, súlyos károkat okoz, és eltékozolt idő" - jelentette ki Répássy Róbert, aki szerint a válság kezeléséhez egy új, a többség bizalmát bíró, hiteles kormányra van szükség, és a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választást. A fideszes politikus az SZDSZ-nek - Bibó István szavaival élve - azt üzente, hogy egy demokrata nem fél, különösen nem a választásoktól. Szerinte segíthetne az rajtuk, ha nem a pártérdeket, hanem az ország érdekeit helyeznék előtérbe. Az SZDSZ nem akar előre hozott választásokat Alkotmányosan problémás lenne egy új választás Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!  A Fidesz-KDNP kezdeményezte a parlament feloszlatását MTI

A magyar ingatlanpiacon 2010 vége felé, 2011-re várható fellendülés, az irodapiacon az idén további 1 euróval mérséklődnek a bérleti díjak

A múlt év végi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány során 200 ezer szerződést kötött az Allianz, miközben 70 ezer ügyfél távozott a biztosítótól

Ukrajna rossznak tartja az Oroszországgal kötött földgázügyletet, amely lehetővé tette az európai gázszállítások felújítását, de maradéktalanul betartja a szerződést, mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök, aki szerint hazája nem lopott az Európának szánt orosz földgázból. Viktor Juscsenko a londoni üzleti napilapnak kijelentette: Ukrajna nincs megelégedve a válság lezárására múlt héten hozott döntésekkel, "ez egy rossz alku". Az államfő ugyanakkor "határozottan és világosan" kijelentette: Ukrajna a megállapodást olyan felelősségvállalásnak tekinti, amelyet nem fog megszegni. - Partnereinknek nincs többé okuk arra, hogy emiatt fájjon a fejük - mondta. Juscsenko közölte: nem hiszi, hogy az év eleji gázszállítási leállás károsította volna Ukrajna jó hírét, vagy az EU-hoz fűződő kapcsolatait. Véleménye szerint a gázválság inkább még további lendületet adott az integrációnak. Az államfő szerint Európának közös földgázpolitikára, egységes gázrendszerre van szüksége, a termelőkre, a tranzitországokra és a fogyasztókra egyaránt vonatkozó szabályokkal és eljárási renddel. Juscsenko elégedetlenségének adott hangot az orosz Gazprom által jövőre fizetendő, ezer köbméterenként és száz kilométerenként 2,50 dolláros tranzitdíjjal kapcsolatban, mondván: ez még mindig jóval elmarad a Csehországnak vagy Szlovákiának fizetett 4 dollártól, és a Németország által számlázott, 6 dollárt is elérő díjtól. Visszautasította ugyanakkor azokat a feltételezéseket, hogy azért bírálná az ügyletet, mert védeni akarja a RosUkrEnergo érdekeit. A korábbi közvetítő céget, a RosUkrEnergót, a Gazprom és ukrán üzletemberek svájci bejegyzésű vegyesvállalatát az új megállapodás gyakorlatilag kiiktatta a gázkereskedelemből. Az államfő a londoni napilapnak kijelentette: az ukrán államnak és az ukrán állami gázipari cégnek "semmi köze ezekhez a közvetítőkhöz". Juscsenko bírálta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt azokért az állításokért, hogy az ukrán kormányzati rendszeren belüli korrupció okozott zavart Kijev tárgyalási stratégiájában, és ez nehezítette a gázválság megoldását. Az ukrán politikus szerint Oroszországban nagyobb a korrupció, mint bárhol Európában. Az orosz kormány vagy a Gazprom által gyártott mítoszok Ukrajna mint megbízható gázszállító partner lejáratását célozzák, az ukrán földgázrendszer feletti politikai és kereskedelmi ellenőrzés megszerzése érdekében - mondta Viktor Juscsenko. Az államfő az interjúban tagadta, hogy Ukrajnában Európának szánt orosz földgázt szivattyúztak volna ki a rendszerből, mondván: Ukrajna "soha nem lopott, most sem lop, és nem is fog gázt lopni". Nabucco: negyedmilliárd eurót adna Brüsszel Európai gáz: a forrás a nagy kérdés, nem a vezeték Látszatmosoly: nem tudják merre menjen a Nabucco? Nabucco: már szerdán szavaznak a támogatásról "Végre a kormány is belátta a Nabucco prioritását"  Putyin: kevesebb politikát a gázkérdésbeMTI

Az önkormányzatoknak március 31-ig felül kell vizsgálniuk a rendszeres szociális segélyben részesítettek körét, majd április 15-ig közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a 2009-es közszolgálati keresetek további csökkentéséről, amelynek lehetőségét még a felvetés szintjén sem tartják elfogadhatónak

Hivatalosan javasolta az Európai Bizottság, hogy a gazdaságélénkítési program keretében az Európai Unió támogassa 250 millió euróval a Nabucco gázvezeték építését. A testület szokásos heti ülésén született döntés szerint 30 millió euróval támogatná Brüsszel a Románia és Magyarország közti gázösszeköttetést, 25 millió euróval pedig a Nagykürtös (Velky Krtis) és Balassagyarmat közti szlovák-magyar vezetéket is.     A brüsszeli bizottság összesen 5 milliárd eurónyi pluszbefektetésre tett javaslatot, túlnyomórészt az energia és a távközlés területén. A gázellátórendszerek összeköttetésére a testület összesen egymilliárd eurót fordítana a 27 tagállamban, a projektek valamennyi tagországot érintik. Az elektromos rendszerek hálózati összeköttetéseinek fokozására 700 millió eurót szánnak. Félmilliárd euró juthat szélerőműrendszerek fejlesztésére, ha a javaslatot a tagországok kormányai is jóváhagyják. 1,2 milliárd euróval a széndioxid megkötését és tárolását szolgáló beruházásokhoz járulna hozzá. A távközlés területén elsősorban a szélessávú internetezést biztosító infrastruktúra kiépítését ösztönözné a bizottság, míg félmilliárd euró jutna az agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során megállapított új kihívások kezelésére. A bizottság a gazdaságélénkítést célzó novemberi programjában (amelyet a tagállamok vezetői is jóváhagytak) már utalt arra, hogy az el nem költött uniós keretből származó összegeket energia-, valamint távközlési fejlesztési programokra fordítaná. José Manuel Durao Barroso, az uniós "kormány" elnöke szerdán elmondta, hogy a javaslatban figyelembe vették az év eleji gázválság tanulságait is. Olyan javaslatokról van szó, amelyek elsősorban hosszabb távon garantálnak erősebb Európát - hangoztatta. Ami a Nabuccót illeti, Andris Piebalgs energiügyi biztos a keddi budapesti csúcstalálkozón már jelezte, hogy Brüsszel kezdetnek 2-300 millió eurós támogatást fog javasolni. Később azonban az uniós részvétel - beleértve az Európai Beruházási Bank (EIB) lényegében megígért támogatását is - minden bizonnyal eléri majd a milliárdos nagyságrendet. Százmillió eurót tervez fordítani Brüsszel a mostani bejelentés szerint az uniós tagállamok közül közvetlenül Olaszországot és Görögországot érintő Poszeidón gázvezetékprogramra is. Európai gáz: a forrás a nagy kérdés, nem a vezeték Látszatmosoly: nem tudják merre menjen a Nabucco? Nabucco: már szerdán szavaznak a támogatásról "Végre a kormány is belátta a Nabucco prioritását"  Putyin: kevesebb politikát a gázkérdésbe MTI

Az SZDSZ parlamenti frakciója úgy döntött, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen nem fogja támogatni a Fidesznek az előre hozott választásokra tett indítványát - közölte újságírókkal az országgyűlési képviselőcsoport megbeszélését követően Fodor Gábor. A pártelnök úgy fogalmazott, a szabad demokraták azt szeretnék, hogy ha a magyar politika olyan irányba indulna el, ahol a pártok összefogva tennének megvalósítható javaslatokat a válság kezelésére. A politikus szerint jelenleg a válságkezelés a legfontosabb, nem pedig a válság elmélyítése, a Fidesz javaslata viszont az utóbbit szolgálná. Kérdésre válaszolva hozzátette, a liberálisok a fideszes indítvány napirendre vételét sem támogatják. Alkotmányosan problémás lenne egy új választás Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!  A Fidesz-KDNP kezdeményezte a parlament feloszlatását MTI

Az Országgyűlés önfeloszlatása "sima feles" döntést igényel, de egy ilyen döntéssel "elcsúszhat" minden olyan, az "alkotmányban kisakkozott" időpont, ami azt szavatolta volna, hogy az Országgyűlésben győztes párt ne választhasson neki kedvező személyeket egyébként független tisztségekre - mondta Kolláth György alkotmányjogász. Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte az alkotmányjogászt, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz francióvezetője kedden bejelentette: feloszlatná az Országgyűlést a Fidesz és a KDNP március 8-i hatállyal, és azt szeretnék, ha a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen már napirendre vennék erről szóló indítványukat. Mint Navracsics Tibor elmondta, a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választásokat. Kolláth György alkotmányjogász emlékeztetett rá: az alkotmány szerint az Országgyűlés kimondhatja feloszlását a megbízatása lejárta előtt is, és a feloszlatásától számított 3 hónapon belül új Országgyűlést kell választani, a választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Felhívta a figyelmet arra: az új választás nem időközi választásnak minősül - amikor a ciklus végéig választanak képviselőt, mint például a múlt héten Ferencvárosban -, hanem mivel a parlament teljes megújítására kerül sor, az új Országgyűlés megbízatása négy évre szól. Mint mondta, a négyéves ciklus leteltét megelőző új választásnak számos, végig nem gondolt jogkövetkezménye van. "1989-ben a magyar alkotmányos rendszert úgy alakították ki, hogy 4 éves mandátuma van a parlamenti és helyi képviselőnek, 5 az államfőnek, 6 a nemzeti bank elnökének és az ombudsmannak, 9 az alkotmánybíróság tagjainak, és 12 az Állami Számvevőszék elnökének. Ennek oka, hogy a jogalkotók el kívánták kerülni azt, hogy ugyanaz az Országgyűlés választhassa meg a legfontosabb független tisztségek viselőit" - magyarázta. Hozzátette: ha "be lehet dobni a törölközőt" három év után, akkor meg lehet csinálni ezt két, vagy akár egy év után is, ami megítélése szerint komoly alkotmányossági problémához vezethet. "Mivel sima többséget igényel az önfeloszlatásról szóló döntés, ezért előfordulhat, hogy valamely kormány a  számára kedvező időpontban - amikor úgy érzi, hogy egy mostani választáson a kétharmados többséget is meg tudná szerezni a parlamentben -, feloszlatja az Országgyűlést, megszerzi a kétharmados többséget és neki tetsző személyeket választhat az egyébként független tisztségekre" - elemezte. Az alkotmányjogász szerint egyéként nincs olyan alkotmányos vagy közjogi szabály, ami kizárná, hogy az európai parlamenti választással egyszerre tartsák meg az országgyűlési választást. A választási eljárásról szóló törvény szerint csak népszavazást nem lehet tartani az EP-választással egy időben. Kolláth György szerint tehát - bár a magyar alkotmányos modellben az önfeloszlatás "sima ügy" -, az új választás "végig nem gondolt szála", hogy felborítja a kialakult közjogi rendszert, amely a fontosabb tisztségviselők függetlenségét garantálta volna. Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet!  A Fidesz-KDNP kezdeményezte a parlament feloszlatását  MTI

Tíz magyar diák alkotása indulhat spanyol és belga pályázók mellett a 2010-2011-es spanyol-belga-magyar csoportos EU-elnökség nemzetközi logópályázatán. Magyarországon 60 képzőművészeti hallgató jelentkezett a Miniszterelnöki Hivatal felhívására, közülük kilencet szakmai zsűri juttat a döntőbe. A tizedik továbbjutóról január 28-án, szerdán 12.00 órától január 30-án, pénteken 17.00 óráig a közönség szavazhat a www.magyarorszag.hu/eulogo oldalon. A spanyol-belga-magyar zsűri február közepén Budapesten dönt a csoportos elnökség logójáról. Spanyolország, Belgium és Magyarország közös pályázatot írt ki a 2010-2011-es spanyol-belga-magyar csoportos EU-elnökség közös logójának kialakítására. A pályázaton a három ország művészeti felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatos hallgatói indulhattak. Magyarországon január 19-ig három hazai művészeti egyetem 60 hallgatója küldte be logóterveit. A pályaművek közül kilencet a héttagú magyar zsűri, egyet pedig internetes szavazással 2009. január 28. és 30. között a www.magyarorszag.hu/eulogo oldalon a nagyközönség választ ki arra, hogy a másik két ország 10-10 nyertes pályaművével együtt a február elején összeülő nemzetközi zsűri elé kerüljön. A verseny győztes alkotását a három tagország a csoportos elnökség szimbólumaként használja majd. Európa is hulámvasúton - derűre ború  Nabucco: már szerdán szavaznak a támogatásról  2009 - Ez már a padló, vagy van még lejjebb?MTI

Eljött az ideje annak, hogy  az Európai Unió földgázellátásának több forrásból való bebiztosítása ügyében a szavaktól átlépjünk a tettek mezejére - írja Jan Zahradil, cseh polgári demokrata (ODS) EP-képviselő a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági és politikai napilap szerdai kiadásában. A Nabucco ezen a téren egyike az ambiciózus projekteknek, s már a jövő évtized közepén földgázt kellene szállítania a Kaspi-tengertől Európába. Bármennyire is hat európai energiaipari társaság magánprojektjéről van szó, logikus, hogy azt az egész Európai Unió politikai szinten támogatja - mutat rá a szerző. Ennek ellenére a Nabucco projekt megvalósításának mai helyzetét inkább siralmasnak lehet minősíteni. A legfőbb problémák geostratégiai jellegűek. Máig sem világos, hogy egyáltalán sikerül-e beszerezni a szükséges földgázt az olyan közép-ázsiai országokból mint Azerbajdzsán, Türkmenisztán vagy Kazahsztán. Ennek oka egyebek között Oroszország azon igyekezete, hogy megépítse a Déli Áramlat elnevezésű gázvezetéket, amely ugyanazokból a forrásokból táplálkozna. Az oroszok is világosan látják energetikai monopóliumuk stratégiai jelentőségét, s nem kívánnak lemondani befolyásukról Közép-Ázsiában. Szükség van ezért arra, hogy az Európai Unió intenzív tárgyalásokat kezdjen úgy a termelő országokkal, mint a tranzitországokkal is, s egyértelműen tegye nyilvánvalóvá, hogy kiáll a Nabucco mellett. Ha a cseh EU-elnökségnek sikerül előrevinnie legalább egy kicsit is az ügyet, akkor az komoly hozzájárulás lesz az egész Európai Unió energetikai biztonságának megerősítéséhez. Látszatmosoly: nem tudják merre menjen a Nabucco? Nabucco: már szerdán szavaznak a támogatásról "Végre a kormány is belátta a Nabucco prioritását"  Putyin: kevesebb politikát a gázkérdésbe Nabucco-csúcs: soha jobbkor nem lehetett volna  MTI

A Malévnek is szolgáltatást nyújtó Airport Security Kft. január 31-én éjfélkor beszünteti a szolgáltatást a Malévnek és elindítja a felszámolási eljárást a mintegy 200 millió forint lejárt tartozás miatt, ha addig a légitársaság nem fizet. Erről Szita János, az Airport Security Kft. ügyvezetője tájékoztatta szerdán az MTI-t, megerősítve a Magyar Hírlap információját. A Malév szóvivője, Németh Krisztina az MTI kérdésére elmondta, hogy az Airport Security havonta 120-160 millió forintot számláz a Malév-csoportnak. Az utolsó számla fizetési határideje mindössze két napja, január 26-án járt le, és a szerdai napon a Malév 45 millió forintot átutalt az Airport Securitynek, valamint a további nyitott számlaállomány átutalásáról is a megállapodás szerint intézkedik. A szóvivő hozzátette: a Malév az elmúlt hónapokban a havi számlák kifizetése kapcsán minden esetben előre kidolgozott fizetési ütemezésben egyezett meg a szállítóval, és  minden esetben a megállapodás szerint teljesített is. Ez az egyeztetés az említett számlacsomag esetében sem maradt el. A légitársaság nem titkolta és nem titkolja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben neki is adódnak problémái a kifizetések időben történő teljesítésével - mondta Németh Krisztina. A társaság igyekszik lehetőség szerint minden partnerével megállapodni a fizetések átütemezésében, és ennek megfelelően folyamatosan teljesíteni.  A szóvivő emlékezetett arra, hogy a Malév közvetett tulajdonosa az orosz állami Vnyesekonombank lesz, és a tőkeerős tulajdonosi háttér hosszú távon pénzügyi stabilitást jelent a Malév számára. Az Airport Security végzi Ferihegyen a Malév járatok biztonsági ellenőrzését, a repülőgépek őrzését, és alvállalkozója a Malév Ground Handlingnek, a Malév földi kiszolgáló leányvállalatának is. Szita János elmondta, hogy azért kényszerülnek a szolgáltatás beszüntetésére és a felszámolás kezdeményezésére, mert az ígéretek ellenére nem bíznak abban, hogy a Malév új tulajdonosainak első dolga a tartozások kiegyenlítése lesz. Az ügyvezető hozzátette: a fizetési elmaradások miatt az Airport Security Kft.-nek 100-200 millió forintos hiteleket kellett felvennie, ami egyre nagyobb terhet ró a 800 főt foglalkoztató társaságra. A Malév privatizációja óta folyamatos a légitársaság fizetési elmaradása, a szerződés ugyanis 15 banki napot ír elő  - mondta az Airport Security ügyvezetője. Ferihegy: már látni a fényt a kifutópálya végén? MTI

Az új amerikai kormányzatnak alapjaiban, nemcsak taktikailag kell változtatnia iráni politikáján - jelentette ki szerdán az iráni elnök. Mahmúd Ahmadinezsád egyúttal felszólította amerikai kollégáját, Barack Obamát, hogy kérjen bocsánatot mindazokért a "bűnökért", amelyeket szerinte az Egyesült Államok Irán ellen elkövetett. Az iráni elnök azután beszélt erről, hogy a múlt héten hivatalba lépett Barack Obama első hivatalos televíziós nyilatkozatában felajánlotta: kész békejobbot nyújtani az iszlám köztársaságnak, ha Teherán megteszi az első lépést. Ha az olyan országok, mint Irán, ki akarják nyitni ökölbe szorított kezüket, az Egyesült Államok részéről kinyújtott kézre számíthatnak - mondta egy arab hírtelevíziónak hétfő este adott interjúban. Obama embere már Kairóban küzd a békéért MTI

A Lengyel Nemzeti Bank a jövő hónapban várhatón folytatja a kamatcsökkentést. - Igen nagy a valószínűsége, hogy februárban is lesz kamatcsökkentés - mondta a lengyel jegybank kamatdöntő pénzügypolitikai tanácsának tagja, Jan Czekaj szerdán a TVN CNBC tévének nyilatkozva. Előzőleg, kedden a Lengyel Nemzeti Bank háromnegyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, 4,25 százalékra. A csökkentés meghaladta az elemzői várakozásokat. Az elemzők csak fél százalékpontos csökkentést valószínűsítettek, úgy vélvén, hogy a zloty utóbbi időben gyors piaci leértékelődése óvatosságra késztetheti a központi bankot. A Lengyel Nemzeti Bankot azonban mindennél jobban aggasztja a gazdaság ütemvesztése, miközben az enyhítést nem akadályozza az infláció, amely gyorsan csökken. Decemberben már csak 3,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció a novemberi 3,7 százalék és a korábbi, júliusi-augusztusi, 4,8-4,8 százalékos csúcsértékek után. A központi bank folyamatos célja 2,5 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel, vagyis a decemberi érték már a célsávon belül volt. Magyar paradoxon: a forint visszavág Az elemzőket is meglepte a lengyel kamatvágás MTI

Az MSZP szerint újra be kell vezetni a betétdíjat az italpalackoknál - mondta Orosz Sándor, a szocialista frakció környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szerdán Budapesten. Orosz Sándor a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2008-ban 3,75 milliárd italpalack került forgalomba, és ennek a hulladéktömegnek mindössze csak az ötöde hasznosul. Kiemelte: az MSZP szerint tényleges értéket kell adni az italpalackoknak, hogy megérje azokat összegyűjteni. Hozzátette: pártja szerint egy PET-palacknál 20-25 forintos betétdíjat kellene meghatározni. A szocialista párt úgy véli, hogy kötelezően fel kellene tüntetni a palackokon a csomagolás árát is - hangsúlyozta. Lesz járulékcsökkentés, növelik az áfát Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet! Gyurcsány: nem sokkolhatunk az adócsökkentéssel Szinte mindegy, van-e kamatadó MTI

A Fidesz szerint a kormány több évtizedre eladósította Magyarországot, és tovább súlyosbítja a helyzetet az Európai Beruházási Banktól most felvett 132 milliárd forintos kölcsön - mondta Balsai István, az ellenzéki párt szakpolitikusa szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. A fideszes képviselő mélységesen felháborítónak nevezte, hogy nem lehet tudni, milyen feltételekkel, milyen kamattal vették fel a hitelt, és a kölcsönadó milyen biztosítékokat kért. Balsai István közölte: olyan mélyre süllyedt Magyarország az adósságspirálban, hogy ezt a 132 milliárd forintot már azért kellett felvenni, hogy az uniós támogatások nemzeti önrészét kifizessék, mert Magyarországnak erre sincsen saját forrása. 2009 - Ez már a padló, vagy van még lejjebb? Fidesz: nagyobb tempót és új parlamentet! Úgy adósodunk el, ahogy akarunk: újabb hitelkeret MTI

Újabb bankot raboltak ki Budapesten szerda délelőtt, ezúttal egy Váci úti bevásárlóközpontban lévő bankfiókot fosztott ki ismeretlen elkövető - közölte a rendőrség az MTI-vel. Kiraboltak egy pénzszállítót szerda reggel Budapesten, egy III. kerületi bevásárlóközpontban Csillag Melinda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese elmondta: a bevásárlóközpontban egy ismeretlen férfi fegyverrel a kezében arra kényszerítette az egyik cég alkalmazottját, hogy a nála lévő pénzeszsákokat átadja neki.a pénzszállító. Az alkalmazott a felszólításnak eleget tett, és néhány zsákot átadott a rablónak, aki ezután gyalogosan ismeretlen helyre távozott - közölte. A rablás során személyi sérülés nem történt, lövés nem dördült el. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt, a helyszínelés jelenleg is tart - tette hozzá. Az MTI helyszínen tartózkodó munkatársa a Bécsi úti Eurocenter bevásárlóközpont környékén azt látta, hogy a főbejáratnál hat rendőrautó és három rendőrszállító busz áll, a főkaput lezárták ugyan, de a többi bejáraton keresztül be lehet jutni az épületbe. A mélygarázsból kiérkező autósokat átvizsgálták. 2008 legborzasztóbb rémtettei  MTI

Az osztrák kormány vezetői nemzetközi kijáró körútra indulnak szerdától: nemzetközi stabilizációs alapot akarnak összekovácsolni, amely a bajba jutott közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok pénzügyi megtámogatását, elsősorban is a térség bankszektora alá terjesztendő védőháló megteremtését szolgálná. Bár hivatalosan nem közölték, a bécsi tervek állítólag egy 100 milliárd eurós alap megteremtésére vonatkoznak. A közép- és kelet-európai hitelválság elmélyülésének megelőzését szolgáló kezdeményezés keretében Werner Faymann kancellár és Josef Pröll alkancellár-pénzügyminiszter már szerdán Berlinbe utazik, majd onnan Prágába mennek, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország vezetőivel tanácskozzanak az elképzelésekről. Később egyeztetnek az összefogás lehetőségéről Belgiummal, Franciaországgal és Olaszországgal is, tehát azokat az uniós államokkal, amelyeknek ugyancsak jelentős bankérdekeltségeik vannak a KKE-térségben. Pröll pénzügyminiszteri minőségében Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát készül felkeresni, hogy a helyi bankok számára kiterjesztendő, egyebek között állami fedezetel működő védőhálóról tárgyaljon. A nyugat-európai országoktól eltérően Közép- és Kelet-Európa sok állama még nem folyamodott  stabilizációs intézkedésekhez. Féltik a pénzüket? Az osztrák vezetők szerint a nemzetközi stabilizációs alappal - amelyben a fő szerepet az IMF-nek, az EBRD-nek és az EU-nak szánják -  nem csak az érintett államok gazdaságának megszilárdulását mozdítanák elő, hanem legalább annyira az ottani bankokat, köztük a nyugat-európai érdekeltségű pénzintézeteket is kihúznák a bajból. Bécsben úgy vélik, hogy a tőkeáramlás a régió felé elapadt, megnőtt a befektetők kockázatoktól való félelme, menekülnek a feltörekvő államokhoz kapcsolható aktíváiktól, így jóformán a helyi külföldi bankok válnak a hitelezés forrásaivá. A pénzügyi válság azonban megnehezítette a finanszírozáshoz szükséges pénzek megszerzését a nyugati anyabankok számára is. Anyabankja segíti meg az MKB-t 2009 - Ez már a padló, vagy van még lejjebb? Áldozatot is hoznánk, csak legyen végre jobb Ez első globális válságunk és egymásnak esünk?MTI

Döntő fontosságú, hogy megszilárdítsák és kiterjesszék a Gázai övezetben létrejött tűzszünetet - hangsúlyozta George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja szerdán Kairóban. Az Egyesült Államok továbbra is támogatja az erre irányuló egyiptomi erőfeszítéseket - mondta a különmegbízott a Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján. Hozzátette: közel-keleti látogatásával azt a világos üzenetet akarja közvetíteni, hogy Washington elkötelezett a térségbeli béke és stabilitás megteremtése mellett. Izrael: nem lehet észrevenni a tűzszünetet Gáza: Izrael újra lecsapott, egy aktivista meghalt  Izrael sem tudja tartani magát Obama már fel is hívta a palesztin elnököt  MTI

Az energiaárak folyamatos emelkedése, azok kedvezőtlen hatása a szakemberek szerint egyszerűen kivédhető, csak a kivitelezők legtöbbször pont a hőszigetelésen spórolnak. A vevő az így megtakarított összeg többszörösét „bukja el” az elszabadult fűtési költségek miatt, miközben akár 60%-ot is spórolhat. A riasztó ütemben dráguló energiaárak mellett kifejezetten rossz lépésnek tűnik, ha az építtetők a szigetelésen spórolnak. Márpedig az emberek pontosan ezt teszik néhány szakember szerint. – A legtöbben megragadtak a 70-es, 80-as évek szintjén – fogalmazott Kecső Zoltán, a Magyar Expandált Polisztirolgyártók Szövetségének (MEPS) elnöke. – Az akkori energiaárak mellett végső soron mindegy volt, hogyan szigetelik a házak külső falait, ezért vagy egyáltalán nem tették meg, vagy 3-4 cm vastag szigetelést raktak rá. Ezt azonban jócskán túlhaladta az idő; ezzel nem, hogy spórolni nem lehet, ez egyenesen pazarlás. A MEPS álláspontja szerint egy átlagos lakásnál már a jó homlokzati hőszigeteléssel is akár 60%-kal is csökkenthetők a fűtési költségek. A 80-as években nagy számban épült, ún. B30-as falú épületek esetében ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy 5 cm vastag tetőtéri hőszigetelést alkalmaztak, így egy ilyen lakást 45 ezer kWh energia elhasználásával lehet megfelelően felfűteni. Ugyanez az épület a mai igények szerint felújítva, 12 cm vastag homlokzati és 25 cm vastag tetőtéri hőszigeteléssel, már 14 ezer kWh/év energiával is beéri. – Gyakran fordul elő, hogy az új építésű házak, lakások esetében éppen a hőszigetelésen spórolnak, hogy így csökkentsék a költségeket. Ez azonban csalóka dolog, mert a megspórolt költségek többszörösét kell megfizetni energiadíj formájában. Magyar valóság: szemétből biogázfűtés!   Főgáz: havidíjas karbantartással spórolhat a fogyasztó  A gyenge forint megnyomta a távhőszámlát  Privátbankár

A vevők egyelőre a lakásméretből nem adnak alább, viszont olcsóbb ingatlanokat vesznek. A lakás ára jóval fontosabbá válik, mint az állapota?

Rossz a közhangulat, a válság megoldásának eddigi lépései egy közvélemény kutatás szerint nem győzte meg a közvéleményt. Depressziós a magyar

A lelassult termelés, a kínai és indiai megrendelések elmaradása miatt negyedére esett vissza a hulladékok felvásárlási ára, ezért gazdaságtalanná vált a begyűjtés. A készletek tárolása, állagmegóvása tovább növeli a szelektív gyűjtéssel foglalkozó cégek veszteségeit - írta szerdai számában a 24 Óra. A Komárom-Esztergom és Fejér megye 34 településén hulladékot gyűjtő AVE Zrt. termelési igazgatója a lapnak elmondta, hogy a válogatott műanyagot a korábbi ár húsz százalékáért lehet eladni, a hulladékpapírt felhasználó gyárak közül a lábatlani leállt, a dunaújvárosi még átveszi ugyan a nyersanyagot, de csak nagyon alacsony áron, mert hatalmas készletekkel rendelkezik. Az újság idézi a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének elnökét, aki szerint az újra-hasznosító iparág 2010-ig tartó válsága országosan 120 közszolgáltatót és 15-20 ezer embert érint. Magyar valóság: szemétből biogázfűtés! Verje szét a merevlemezt! Nagyobb a szmog a gázbalhé miatt  MTI

"Izrael lépéseket tesz, hogy megvédje magát" - jelentette ki szerdán az izraeli kormányszóvivő egy nappal azután, hogy meghalt egy izraeli katona a Gázai övezet határán. Mark Regev "erős provokációnak" nevezte kedden palesztin fegyveresek robbantásos akcióját, amely az első ilyen incidens volt az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet közötti újabb tűzszünet életbe lépése óta. A szóvivő néhány órával azelőtt nyilatkozott, hogy Jeruzsálembe érkezik George Mitchell új amerikai közel-keleti különmegbízott. Gáza: Izrael újra lecsapott, egy aktivista meghalt  Izrael sem tudja tartani magát Obama már fel is hívta a palesztin elnököt  MTI

Nagy volt az egyetértés tegnap a Nabucco-csúcs után, pedig elemzők szerint még számos akadály van a 3300 km-es vezeték útjában. Például maga az út, azaz hogy merre is haladjon?

Több mint húszmilliárd forintnyi közpénzért bérel magának irodákat a következő 15 évben a Magyar Államvasutak - értesült a Magyar Nemzet. Az újabb üzleti konstrukció lényege, hogy a MÁV Zrt. hamarosan értékesíti a vezérigazgatóságának is helyet adó, egyelőre még tulajdonában álló Andrássy úti épületét, s beköltözik a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. ingatlanába, amelyet háromszor öt évig bérelhet 72,24 millió euróért, vagyis - keddi árfolyamon számolva - 20,7 milliárd forintért - írja a lap szerdai számában. Információik szerint a Népligetnél található Raiffeisen irodaház "A" kategóriás lesz, vagyis luxus igényeket is kielégít. A Magyar Nemzet szerint az Andrássy úti épületért 3-5 milliárd forint körüli összeget kaphat a MÁV. Pártfinanszírozás: gyávák a magyar újságírók nyomozni? "Azt se tudja a BKV, hányan dolgoznak a HÉV-nél" "A Gaskó-recept nem működhet Ferihegyen"  Magyar Nemzet

A digitális kamerák legnagyobb gyártója a világon, a japán Canon szerdán 11,62 milliárd jenes adózott eredményt jelentett a tavalyi utolsó negyedévről, 91 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőtti 127,85 milliárdnál. A rosszabbodást az általános gazdasági környezettel, a recesszióval és az erősödő jen hatásával magyarázták az időközi beszámolóban, és az idei évre is az eddig vártnál nagyobb profitcsökkenést jeleztek előre. Ezzel egész évben 37 százalékkal csökkent az adózott eredmény, 309,15 milliárd jenre a 2007-es 488,33 milliárdról. A bevétel 8,6 százalékkal 4,094 billió jenre apadt 4,481 billióról. Az eredmény és a bevétel először csökkent kilenc éven belül. Eltérően a japán cégek többségétől, amelyek márciussal zárták üzleti évüket, a Canon üzleti éve azonos a naptári évvel. A szerdai közleményük szerint az idei évre most 160 milliárd jenes üzemi eredményt várnak, 68 százalékkal kevesebbet a tavalyi 496,07 milliárdnál, jócskán elmaradva az elemzői jóslatok 309,8 milliárdos átlagától is. Tavaly 34 százalékkal csökkent az üzemi eredmény. 80 százalékot zuhant a Siemens profitja Hoppá! Ötezer embert kirúg a Microsoft Megtöri a plazmatévéket a válság A Sanyora fáj a Panasonic foga MTI