Olcsó Budapest, drága London
A Deloitte 13 európai ország lakóingatlan-árait és piacait összehasonlító, második Ingatlan Index felmérésének eredménye szerint a régió nagyvárosai közül továbbra is Budapesten a legolcsóbb a lakhatás. Az új építésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten több mint 1300 euróval alacsonyabb, mint az egyik legdrágább városban, Prágában.
Szintén kimagaslóan drágának számítanak a francia fővárosban található lakások. A régebben épült lakóingatlanok átlagos piaci ára Párizsban elérte a 8 300 EUR / m2-es, a tágabb párizsi régióban pedig az 5 500 EUR / m2-es árat.
A lakóingatlan-vásárlás szempontjából legdrágább német városban, Münchenben az átlagár 5 000 EUR / m2 körül volt 2012-ben. München és Moszkva az a két város, ahol az árak a legjobban (225 százalékkal) meghaladják az adott ország lakóingatlan-átlagárait. Moszkvára egyébként az európai átlagnak megfelelő, azaz 4 000 EUR / m2- árak a jellemzőek, ahogy Milánó, Róma, Lyon és Marseilles lakóingatlanaira is.
Drága Dánia, drága Egyesült Királyság
Kohári Gábor kiemelte: a vizsgált országok közül 2012-ben Dániában és az Egyesült Királyságban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az összes költség ezekben az országokban 82, illetve 36 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Mint ahogyan 2011-ben is, az elmúlt évben is Magyarországon és Lengyelországban voltak a legalacsonyabbak a lakhatási költségek, ezek a költségek már jó ideje nem haladják meg az Unióra jellemző átlagos szint 36, illetve 42 százalékát. A kelet-európai átlagos lakhatási költségek lényegesen alacsonyabbak a nyugat-európanál. Ezzel szemben - főképp a lakásállomány elöregedése miatt - Kelet-Európában a jövőben a költségek folyamatos növekedése várható.
Magyarország, Spanyolország: inkább veszik, mint bérlik a lakást
Országtól függően jelentős eltérést mutatnak az adatok, ha a saját tulajdonú lakáshoz jutás lehetőségét vizsgáljuk az európai piacon. Míg Dániában új lakóingatlan vásárlásához már 2,2 évnyi bruttó átlagbér elegendő, Oroszországban ehhez 10,1 évnyi bruttó átlagbér szükséges.
| Az I. félévben 2680 új lakás épült, 40 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 3401 volt, ami 30 százalékos csökkenést jelent 2012 első félévéhez képest. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, csak a fővárosban nőtt a használatba vett lakások száma néhány nagyobb beruházás befejeződésének köszönhetően. Nógrádban fél év alatt 11 darab lakást vettek használatba. Részletek>> |
Magyarországon hozzávetőleg 7,5 évnyi bruttó átlagbérnek megfelelő összegből juthatunk saját lakáshoz. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagkeresettel rendelkező vásárlók nehezebben engedhetik meg maguknak a saját lakást, mint például a Csehországban élők, de a magyarok könnyebben juthatnak saját tulajdonhoz, mint például a Lengyelországban vagy az Olaszországban élők.
A vizsgált országokat összehasonlítva 2012-ben saját tulajdonú lakásban a legkisebb arányban Lengyelországban éltek (ami majdnem 25 százalékkal volt az európai átlag alatt). Az 1 000 lakosra számított saját tulajdonú lakóingatlanok száma 2012-ben Spanyolországban volt a legmagasabb (ami több mint 19 százalékkal haladta meg az uniós átlagot), ezt követi Franciaország, ahol ugyanez az adat 12 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál. Az összes vizsgált ország közül a saját tulajdonú lakások aránya Magyarországon és Spanyolországban a legmagasabb. Magyarországon az ezer lakosra számított saját tulajdonú lakások száma 127-tel több, mint az uniós átlag.
A franciák, az osztrákok építkeznek, a magyarok alig
|
| Ritkán látni építkezést Magyarországon |
A lakásépítés intenzitását jelző mutató 2012-ben az Európai Unió lakóingatlan-piacán az 1.000 lakosra jutó megépített lakások tekintetében a 2011-es 3,9-ről 3,3-ra csökkent. A Deloitte felmérésében is vizsgált európai országok közül 2012-ben Franciaországban és Ausztriában épült a legtöbb lakás. A legkevesebb lakást 2012-ben Magyarországon építették (1.000 lakosra 1,1 megépült lakás jutott), ez az európai átlag 42 százalékának felel meg. A lakásépítés intenzitása 2012-ben Olaszországban, Lengyelországban, Belgiumban és Hollandiában az európai átlag körül mozgott, míg Dániában és az Egyesült Királyságban a piac a 2011-es értékekhez hasonlóan alakult.
48 órát adott. 
