Az ausztriai társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger) statisztikája szerint novemberben kis mértékben, 58 411 főről 56 941 főre csökkent az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma. Az eddigi mindenkori rekordot 62 589 fővel augusztusban mérték.
Nyári szezon, téli szezon
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy megfordul a sok éves emelkedő trend, mert az adatok szerint eddig is minden év őszén és tavaszán voltak visszaesések, amelyeket újabb és újabb fellendülés követett. Nagyrészt valószínűleg a turizmus következtében, amelynek szomszédainknál a síparadicsomok miatt két szezonja van, egy nyári és egy téli. (Lásd grafikonunkat.) Az összes munkavállaló létszáma egyébként 31 300 fővel, az összes külföldié 12 500 fővel esett vissza novemberben. Ugyanakkor mintegy 5000 fővel többen dolgoztak az alpesi országban, mint egy évvel korábban, 2012 novemberében (összesen 3,471 millióan).
Utcán strichelő feketemunkások
„Bécs új rabszolgái” címmel a Die Presse képes összeállításában bécsi közparkokban alvó kelet-európai feketemunkásokról, be nem váltott állásígéretekről, soha ki nem fizetett bérekről, a hatóságok razziáiról, az alvállalkozók nyomtalanul eltűnő alvállalkozóiról és hasonló viszonyokról írt. Nemrég a Henkel egyes beszállítói is gyanúba keveredtek.
A munkások egy része bizonyos utcaszakaszokon fel-alá járkálva „strichel”, mint régebben a prostituáltak – írják. Egy térképen meg is jelölik azokat az utcákat, tereket, ahol a két „emberpiac” működik (Thaliastrasse-Josephstädter Strasse, illetve Triester Strasse-Matzleinsdorfer Platz), hasonlóan ahhoz, ahogy korábban nálunk a budapesti Moszkva téren. A bécsi feketemunkások nagy része a lap szerint Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovákia szegényebb régióiból érkezett, ahol „számunkra elképzelhetetlen szociális körülmények uralkodnak”.
Nyolcezer feketemunkást már megtaláltak
A lap nem vállalkozott becslésekre arról, hogy hányan is lehetnek a bécsi hajléktalan feketemunkások, „százakról van szó, vagy még többről” – írják. A hatóságok razziáin mindenesetre idén az első 11 hónapban közel 63 ezer dolgozót ellenőriztek, közülük 7724 volt illegálisan foglalkoztatott külföldi, 6175 pedig társadalombiztosítás nélkül foglalkoztatott (a két csoport között bizonyára komoly átfedés van). A szám egyébként némileg csökkenni látszik, legalábbis tavaly egész évben 8378, tavalyelőtt pedig 10 376 illegálisan dolgozó külföldit találtak.
Külföldről kölcsönözni olcsóbb
De úgy látszik, nemcsak fekete-, hanem szürkefoglalkoztatás is létezik. A Die Presse másik cikkében arról tudósít, hogy mivel 2013 elejétől szigorodtak a munkaerő-kölcsönzés feltételei az országban, ezért egyre több munkaerőt külföldről kölcsönöznek, a belföldi kölcsönzött munkaerő létszáma több ezer fővel visszaesett. Míg egy osztrák kölcsönzött szakmunkás a közterhekkel együtt óránként 27-28 euróba is belekerül, addig a külföldieknél ez csak 17-18 euró.
Vigyáz, ha jön a bérdömping
Paradox módon ezt a jelenséget éppen egy olyan jogszabály, a „bérdömping-törvény” okozta, amelyet a belföldi munkavállalók védelmében hoztak még 2011-ben, és amely kimondja, hogy a külföldi munkavállalót nem szabad a belföldi dolgozók kollektív szerződésében rögzített minimális bérek alatt foglalkoztatni. Így a külföldi kölcsönmunkaerő foglalkoztatása a lap által idézett osztrák vállalkozók és a munkavállalói érdekképviselet szerint egyaránt törvényellenes, a jogszabályt jobban be kellene tartatni, fokozni kéne az ellenőrzést.
A főleg az építőiparban gondokat okozó kölcsönzött munkaerő és a bérdömping kérdése az EU fórumait, a német és a francia hatóságokat is foglalkoztatja, sokan Nyugaton a szabályok megváltoztatását, szigorítását szeretnék elérni, míg más országok, mint Lengyelország, ellene vannak. Az osztrák lap szerint 1,2 millió munkavállaló dolgozik az EU-ban ideiglenesen hazája határain kívül, nagy részük Keletről érkezik.
Az ingázók harmada magyar
A külföldi munkaerő egyébként nemcsak az idegenforgalomban vagy az építőiparban aktív Ausztriában, a statisztikák szerint sokan vannak a feldolgozóiparban és a kereskedelemben is. (Lásd grafikonunkat.)
Arról, hogy mennyien ingáznak külföldről Ausztriába, a Statistik Austria felmérését idézték nemrég az osztrák lapok. Az adatok sajnos 2011-esek, ezek szerint mindenesetre 105 367 dolgozónak nem Ausztriában volt a fő lakhelye, azaz az összes munkavállaló mintegy 2,5 százalékának. Nagyjából harmaduk Németországból (valószínűleg főleg Kelet-Németországból) járt át dolgozni, másik harmaduk Magyarországról, azután következtek a szlovákok és a szlovének.
A közel-keleti ország pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe. 
