Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága módosítóindítványt nyújtott be a költségvetési törvényhez, mely tulajdonképpen tartalmazza a felsőoktatási felvételi keretszámok - részleges - eltörlését, vagyis azt, amit Orbán Viktor szombaton bejelentett. Eddig úgy tudtuk, hogy az erőforrás-miniszter tárgyalóasztalhoz ül a hallgatói érdekvédő szervezetekkel (a tárcavezető kérte, hogy ez a korábban tervezettnél előbb valósuljon meg), majd pedig szerdára előterjesztést készít a kormány száméra a keretszámok bejelentett eltörléséről.
Borult a forgatókönyv: nyilvános az új koncepció egy része
A forgatókönyv borult, a parlament honlapjára már ma felkerült egy módosítóindítvány. Ennek értelmében ezek után nem keretszámokat határoznak majd meg, hanem a szakminiszter határozatot hoz arról, hogy az állam mely szakokon teszi lehetővé az állami ösztöndíjat (tehát az "ingyenes képzést"), illetve részösztöndíjat (50%-ot áll az állam), ezeken a szakokon a miniszter felvételi pontszámot határoz meg, így dől majd el, ki, milyen finanszírozási formában folytathatja felsőoktatási tanulmányait. A döntés előtt a miniszternek ki kell kérnie a Felsőoktatási Tervezési Testület, illetve az Országos Doktori Tanács véleményét - olvasható a dokumentumban.
Ezek után tehát majd nem lesznek keretszámok, a jelentkezések és a minőségi szűrők meghatározásával azonban az oktatási kormányzat ezután is bele tud majd abba szólni, hogy hány államilag finanszírozott képzés indul. Maga a módosító is úgy fogalmaz, a "létszámkeret" szakos elosztásáról dönt a miniszter. A döntés előtt a tárcavezetőnek ki kell kérnie a Felsőoktatási Tervezési Testület, illetve az Országos Doktori Tanács véleményét. Az új rendszer lényegében nem sokban különbözik a mostanitól.
Teljes hátraarc
A kormány 2013-ban annyi államilag támogatott helyet hirdet a felsőoktatásban, mint 2012-ben, ez teljes hátraarcot jelent a korábban beharangozott keretszűkítéshez képest, mely alapján csak 10 480 fő kezdhette volna meg felső fokú tanulmányait jövőre. A keretszám-szabályozás azonban marad a mesterképzésnél, itt továbbra is az MA-ra felvett hallgatók 35%-a tanulhat tovább.
"A javasolt módosítás folytán az állami felsőoktatási intézményekben, felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben a jelentkezések száma, illetve a tényleges intézményi kapacitás erejéig nyílik lehetőség magyar állami (rész)ösztöndíja s képzésre jelentkezni, tanulmányokat folytatni" - áll a javaslat indoklásában.
A keretszámokat teljesen eltörölni nem lehet
A javasolt törvényi szintű szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a szakpolitikai felelős, a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac megfogalmazott elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt magas minőségi feltételek teljesítése között - szól a javaslat.
Ahogy már utaltunk rá, teljesen nem lehet kivezetni a keretszámokon alapuló "bonyolult rendszert", ezzel számol a módosító is: mesterképzés mint a második felsőoktatási képzési ciklus létszáma olyan, ami az els ő képzési ciklus, vagyis az alapképzés függvénye, ennek megfelelően ebben a részben megmarad a létszámszabályozás".
Ugyanannyi pénz marad a felsőoktatásra
| Ott van a diákhitel - mondogatták egyre többet a keretszámok megvágása kapcsán a politikusok, holott a középiskolások nagy része az adósságfelhalmozásról hallani sem akar. A keretszámokat eltörölhetik, a diákhitel akkor is marad. Ki rokkan majd bele: az állam vagy a pályakezdők? Utánajártunk, számoltunk. Részletek >>> |
Egyelőre azonban nem került fel olyan módosítóindítvány, mely arról szólna, hogy változik a felsőoktatás költségvetési támogatása. Múlt héten a büdzsé zárószavazásakor a parlament 11 milliárddal fejelte meg az utolsó pillanatban az ágazatból elvont összegeket, továbbra is 123,5 milliárdot irányoz elő a büdzsé jövőre az egyetemek és főiskolák támogatására Ez azért is érdekes, mert Balog Zoltán szerint az új rendszer "felülről nyitott lesz", vagyis, aki teljesíti a minőségi korlátot, az bekerül az államilag támogatott képzésre - ami elvileg ugyanannyi pénzből kellene, hogy tudjon működni, mint a keretszámos rendszer...
Rogán Antal ma arról beszélt, hogy a minőségi korlát mellett két további feltétele van az ingyenességnek: a hallgatónak oklevelet kell szereznie és itthon kell dolgoznia aztán. Ezek a részletek azonban nem szerepelnek egyelőre a módosítóban, Rogán szavaiból az derül ki, hogy az ingyenességet akár utólag is megvonhatják az államilag finanszírozottaktól, hanem teljesítik a feltételeket. Ezzel kapcsolatban még homályosak a részletek (meddig kell majd például itthon dolgozni, mi lesz a hallgatói szerződésekkel?).
Bőven a 410 forint felett ligában található az euró. 
