Gyorsan újrapályáztatott az állam, trafikügytől tartanak a felszámolók

• A KIM indoklás nélkül vonta vissza a felszámolói névjegyzékbe kerülésre kiírt pályázatát.
• A szaktárca szerint a feltételek érdemben nem módosultak, ennek ellentmond, hogy az új kiírásban nem lehet pontosan tudni a 130-ból 50 pontot mire is kapnak a jelentkezők.
• Iparági szereplők szerint az első pályázatnál megtörtént az értékelés, a piacra új szereplők akarnak belépni - akik nagy lobbierőt képviselnek.
• A KIM a szakma érdekvédő egyesületét - jogszabály-módosítás után - kihagyta az újabb egyeztetésekből.
• Felszámolók szerint a licenszek újraosztása nem szakmai alapon fog megtörténni.
• A KIM szerint minden rendben.
• Utánajártunk, mekkora biznisz is a felszámolás.

Bővülő keret

Felszámolói tevékenységet Magyarországon csak azok végezhetnek, akik szerepelnek a hivatalos névjegyzékben, ide egy igen szigorú pályázat keretén belül választják ki a megfelelő piaci szereplőket. A jogszabályi előírás szerint 7 évente kell kiírni új pályázatot, ennek megfelelően a területért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tavaly ki is írta azt, december 1-éig 278 cég adta be jelentkezését, de az értékelések nyilvánosságra hozatala előtt bő két héttel visszavonták a pályázatot mindenfajta indoklás nélkül.

A KIM épülete a Duna parton

A 278-as jelentkezési szám jelentős túljelentkezésnek mondható, a névjegyzékbe csupán 130-an kerülhetnek be, eddig 108-an szerepeltek benne. A csődről és felszámolásról szóló jogszabályok módosítása az elmúlt években inkább abba az irányba mutatott, hogy kevesebb felszámolás legyen, ennek fényében már az is fura, hogy a KIM bővítette a névjegyzéket. A felszámolások száma amúgy is évről évre csökken.

"Nem változott a pályázat", csak most nem tudni, mire megy 50 pont

A legérdekesebb az ügyben azonban az, hogy az április közepén újra kiírt pályázatban az értékelési rendszer már alaposan megváltozott, bő teret engedve a szubjektivitásnak. A szektor szereplői máris panaszkodnak, szerintük a trafik-pályázat módjára dőlhet el, ki végezhet felszámolói tevékenységet az országban.

A tavalyi pályázat 8 oldalas leírása összesen 69 szempontot sorol fel tételesen, azt is feltüntették maximum hány pont vagy pontlevonás járhat ezek szerint. A Privátbankár munkatársának nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő szakmabeliek szerint a pályázat korrekt volt, nagyjából 10-15 pontnál merült fel, hogy szubjektív elemek kerülhetnek az értékelésbe (ez az összpontszám 10%-a), de többé-kevésbé mindenki előre ki tudta számolni, mennyi pontot is kaphat majd. A rendszer teljesen átlátható volt, ráadásul utólag könnyen visszaellenőrizhető lett volna minden egyes bírálat.

"Alapvetően nem változnak a felszámoló szervezetek pályáztatásának szabályai" - válaszolta a KIM sajtóosztálya a Privátbankár kérdésére. Ennek ellentmond az új kiírás, ahol szintén 130 pontot lehet szerezni, de 50 pont elosztása nem teljesen tisztázott. A Hivatalos Értesítőben megjelent 5 oldalas kiírás szerint a "formai-tartalmi szempontok pontozás alapján" kerülnek értékelésre. Tizenöt szempont alapján itt 80 pontot osztanak szét, ebből valamivel több mint 70-et minden pályázó megkaphat, hiszen az itt szereplő szempontok többsége inkább előfeltételnek mondható (például az ebben a részben szerezhető max pontszám tizede már akkor megvan, ha a pályázó magyar kft vagy zrt - ami eleve előfeltétele az indulásnak).

A pályázatok bírálata szempontjából perdöntő 50 pontot a szakmaiság alapján osztják - elvileg -, de hogy pontosan, mi alapján, ezt nem tudni. Ugyanis itt már csak annyi szerepel az értékelési szempontoknál, hogy mi az, ami előnyt jelent, és mi az, ami hátrányt. A KIM szerint azonban "a korábbi pályázati felhívás – bármennyire is részletező volt - összességében nem volt alkalmas a pályázók szakmai színvonalának, tényleges szakmai tudásának, felmérésére".

Miért kellett egyáltalán új pályázat?

Az első pályázatban beérkezett anyagok alapján a minisztérium rengeteg hiánypótlást kért a pályázóktól, de iparági szereplők szerint ezzel csak az időt akarták húzni, hiszen a hiánypótlások meglehetősen nagy százaléka olyan csatolmányokra vonatkozott, melyek benne voltak az eredetileg  megküldött anyagokban. Volt felszámoló, aki azt mondta a Privátbankár munkatársának, hogy szerinte az "apparátus egyszerűen nem bírt el a szakmai anyagokkal". A szaktárca tanult az esetből, a szerkesztési elvekre odafigyelve írta ki idén tavasszal az újabb pályázatot. A Privátbankár kérdésére a tárcánál úgy nyilatkoztak, hogy a korábban "jelzett értelmezési problémák kiküszöbölésére is sor került".

De vajon miért kellett teljesen új pályázatot kiírni, ha megtörtént a rengeteg hiánypótlás? "A kormány az új pályázati kiírásról szóló döntését az értékelő bizottságban megfogalmazott szakmai észrevételek alapján hozta meg 2013. április hónapban, és rendelkezett arról, hogy soron kívül intézkedni kell az új pályázati kiírás közzétételéről" - tudtuk meg a szaktárcától. Hogy pontosan milyen szakmai problémák merültek fel, arra későbbre ígért tájékoztatást a KIM-en keresztül a bíráló bizottság.

A szaktárca szerint a korábbi szisztéma kevésbé volt alkalmas a nagyszámú jelentkező közötti tényleges differenciálásra. Mindenképp csak 130 cég kerülhet fel a listára: így, ha túl sok lett volna a megfelelő jelentkező, akkor sorsolással dőlt volna el, kik a kiválasztottak. A KIM szerint azért is döntöttek az újabb pályázat mellett, mert így "túl nagy lett volna a vakszerencse szerepe".

Ez az újabb trafikügy?

Információink szerint készült egy elsődleges bírálat, mielőtt lefújták volna a pályázatot - ezt egyelőre nem erősítette meg kérdésünkre a KIM, sem a bíráló bizottság (cikkünk megjelenése utánra ígértek tájékoztatást, amint van fejlemény, közöljük). Érdekes, hogy a Hivatalos Értesítőben az újrapályáztatás kapcsán a minisztérium először szintén a vakszerencse túlzott szerepével hozakodott elő, de ezt pár óra múlva levették a netről. Azóta az iparági szereplők csak annyi magyarázatot kaptak, hogy azért volt szükség az új kiírásra, mert lefújták a régit. A KIM magyarázata azt sejteti, hogy a bizottság lepontozta a pályaműveket - e nélkül nehezen derülhetett volna ki, hogy a korábbi pontrendszer alkalmatlan volt és hogy valószínűleg sok hely sorsolással dőlt volna el. 

Munkatársunknak több felszámoló, egymástól függetlenül, de neve elhallgatását kérve azt nyilatkozta, hogy az új kiírás hátterében a "trafikpályázatokhoz vagy a földosztáshoz hasonló" felülről erőltetett, nem szakmai szempontok által vezérelt piaci újraosztás állhat. Többük úgy nyilatkozott az új pályázat kapcsán, hogy homályos, mi alapján dőlnek majd el a helyek. Mint mondták, inkább maradnának le a listáról úgy, hogy sorsolás után esnek ki, minthogy nem tudják, pontosan mi alapján kerülnek ki a pixisből. A nem teljesen egyértelmű új kiírás ráadásul megnehezíti az újabb pályázati dokumentáció összeállítását is (ezek nagyjából 600 oldalas dokumentumok lesznek amúgy).

Eddig nagy volt a barátság a szakmával

A FOE hiába írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek

Megkerestük az üggyel kapcsolatban a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületét (FOE) is, mely a minisztérium stratégiai partnereként részt vett az eredeti pályázat kidolgozásában is, a szaktárca több szakmai ajánlásukat is beépítette a kiírásba. Az eredeti pályázat így is - a pontlevonások miatt - az új indulókat hozta helyzetbe - tudtuk meg Somogyi Ferenctől, a FOE elnökétől.

Stratégiai partnerség ide- vagy oda, a kiírással kapcsolatos információkat a szakmai szövetség a Magyar Közlönyből tudta meg utólag, s bár kérték a minisztériumot, a továbbiakban az nem kívánt egyeztetni az egyesülettel. A Privátbankárnak ezt azzal indokolták, hogy szem előtt tartották a versenysemlegességet, a FOE ugyanis 108 olyan felszámoló cég érdekvédője, melyek eddig szerepeltek a névjegyzékben. Mint a szaktárca írta: "az egyesület véleménynyilvánítása azt segítené elő, hogy a FOE-tagok a pályázat elbírálásakor bármilyen módon előnyben részesüljenek".

A minisztérium szerint "a  vállalkozói szféra érdekeinek képviselete, a civil kontroll azonban biztosított lesz, az a gazdasági és kereskedelmi kamara által delegált taggal valósul meg. A pályázati értékelő bizottságban továbbá mindazon állami szervezet részt vesz, amelynek gyakorlati tapasztalata van a felszámoló szervezetek munkájáról".

Somogyi szerint viszont több olyan javaslatuk is volt, amely arról szólt, hogy biztonságban meg tudják kezdeni tevékenységüket az új pályázók is, a FOE célja ugyanis a teljes piac, a szakma érdekének védelme. Sőt, Somogyi szerint épp az ő piacismeretük hiányzott az új kiírásnál is, hiszen a KIM például nem vette figyelembe az átfutási időt a beérkező pénzeknél, ami nehéz helyzetbe hozhatja a piacon újonnan elstartoló cégeket az áprilisban megadott feltételek mellett.

---- Tényleg nagy üzlet a felszámolás? ----

Zsíros falat-e a felszámoló biznisz? A szakmabeliek új érdekcsoportokról suttognak, akik be akarnak lépni erre a piacra, de vajon tényleg olyan jó üzlet ez? Mint Somogyi Ferenctől megtudtuk, nagyjából 3-4 milliárdos volumenű, zárt piacról van szó (a felszámolások a bíróságokon indulnak és ott is végződnek és csak a névjegyzékben szereplő cégek vihetik ezeket az ügyeket). Egy felszámoló cég árbevétele legfeljebb 40 milliós lehetett, de a piac egyre inkább szűkül. Az Opten szakemberei szerint idén a felszámolások száma csökkenhet, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa.

Szűkülő felszámolói piac. Forrás: KSH.

Az egyszerűnek tűnő szakma azonban nagyon is bonyolult, másrészt a legnagyobb nehézség az, hogy az ügyek átfutási ideje egy, de inkább másfél év, ekkora késedelemmel realizálódik az árbevétel is. Amíg lezárt ügy nincs, a tulajdonosoknak nagyjából 30 millió forintot kell biztosítaniuk évente arra, hogy megfeleljenek a hatósági előírásoknak (mely az alkalmazotti létszámot is megszabja például) és fennmaradhassanak. A FOE amúgy többek között erre hívta fel a szaktárca figyelmét a pályáztatásnál - éppen a piacra újonnan belépők érdekében.

Somogyi szerint a minisztériummal a kapcsolatuk a pályázat lefújásáig kiváló volt, az egyeztetések alatt végig a szakma érdekét védték, hogy igazságos versenyeztetési eljárás végén derüljön ki, mely cégek működhetnek tovább ezen a piacon. Az újrapályáztatásnál a szakmát az iparkamara képviseli, Somogyi szerint szerencsésebb volna, ha folytatódhatna a korábbi gyümölcsöző kapcsolat a KIM-mel, mert szakértőként csak ők tudnak megfelelő mélységig véleményt nyilvánítani erről a bonyolult és összetett szakmáról.

Mit jelent a piac újrafelosztása?

A piac újrafelosztás céges szinten fog megtörténni, hiszen jelenleg nagyjából 500 felszámoló van az országban. A pályázat eredményeként nekik új munkáltatójuk lehet, rövid távon jól járhatnak az újrarendeződéssel, több iparági szereplő arra számít, hogy az új szereplők magasabb fizetéssel fogják magukhoz csábítani a szakembereket. A kérdés az, hogy a felszámolásokból jóval később realizálódó bevételek megérkezéséig ezek a cégek talpon tudnak-e maradni. Valószínűleg tőkeerős versenyzők fognak megpróbálkozni a piacra lépéssel, hiszen nyilvánvaló, a piac egyre szűkül. A tőke ebben az esetben nemcsak pénzt, hanem lobbierőt is jelent.

Az új kiírás szigorú kritériumai amúgy épp hogy kevésbé kedveznek a piacra belépni szándékozó cégeknek, ennek ellenére kérdésünkre a KIM sajtóosztály azt mondta, a pályázat egyenlő feltételeket teremt a piac régi és új szereplőinek is.

Somogyi szerint a felszámoló cégek árbevétele csökkenni fog, hiszen a kényszertörlések eredményeképpen a felszámolások száma is csökken, valamint az egyre növekvő számú üres cég  felszámolása és a kiemelt cégek stratégiai társasággá való nyilvánítása miatt.

A legtöbb általunk kérdezett felszámoló cég (a pályázaton mind indultak) nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy mely érdekcsoportok akarnak betörni erre a piacra. Egy forrásunk az ezt firtató kérdésünkre lemondóan csak ennyit válaszolt: "ezt a maga fantáziájára bízom".

A közbizalom

Végezetül pedig álljon itt az újrapályáztatásról a minisztérium véleménye is: "a felszámolói pályáztatás lényege és célja az, hogy ezen szakma művelőinek kiválasztásakor mindenekelőtt az igazságszolgáltatás alapelveinek érvényesüléséhez fűződő közbizalmat tartja a jogalkotó szem előtt, és ezt az elvet érvényesíti a pályázati feltételeknél  is".

A pályázatra a hónap közepéig lehet jelentkezni, döntés november 15-én lesz. Forrásaink a közelgő választásokra utalva azt mondták, ha ennél előbb hoz döntést a bíráló bizottság, akkor az annak a jele lesz, hogy "nem a szakmai szempontokat vették előre a bírálatnál, hanem valami mást".