Pénz helyett tudást ad az induló mentorprogram

Privátbankar.hu (Pb): Mi is valójában az országos vállalkozói mentorprogram célja és hogy kell az egész folyamatot elképzelni?

Dr. Balla Gergely (BG): Az egyéves program célja, hogy érdemben növekedjen a hazai KKV-k versenyképessége. Ezt sikeres hazai közepes- és nagyvállalkozók bevonásával, tapasztalataikra építve, személyes, illetve szakmai mentorálással és pénzügyi szemléletformálással kívánjuk elérni.

A szakmai mentorálás során beszállítói fejlesztést és külpiacra lépést támogatunk. Olyanok jelentkezését várjuk, akik később beszállítókká kívánnak válni, márpedig a saját mentorcégük beszállítójává, illetve külpiacra szeretnének lépni, és ezért hajlandóak sikeres exportáló cégektől tanulni.

A szakmai mentorálást csoportos keretekben és módszertannal valósítjuk meg. Egy mentornak több mentoráltja van. Közös fejlődési feladataik vannak, és konkrét szakmai célt irányoznak elő. Az alapozó képzés ugyanaz.

Megyei szinten, és Budapesten összesen 20 mentorcsoport fog létrejönni, egyenként 2-3 mentorral, egy-egy csoportban pedig 12-12 mentorálttal. Mind a beszállítói fejlesztésnél, mind pedig a külpiacra lépést fejlesztő programban összesen 240-240 mentorálttal számol a program, mentorokból pedig összesen száz van, száz sikeres cég ajánlkozott fel, hogy önkéntes munka keretében, teljesen ingyen és bérmentve árulja majd el üzleti sikerének „legféltettebb” titkát.

A jelentkezők országosan 60 sikeres beszállítói mentor közül választhatnak, többek között olyan cégekkel működhetnek együtt, mint a GE, Knorr-Bremse, Bosch, Continental, Michelin, National Instruments, Coca-Cola, Videoton, Borsodi Műhely Kft. Külpiaci mentorálás területén 40 sikeres külpiaci mentor közül választhatnak a jelentkezők, többek között olyan cégekkel működhetnek együtt, mint a Tungsram, Kürt, Jász-Plasztik, Hajdu, Graboplast, Naturtex vagy a Neuzer.

Pb: Miben tér el ez a pályázat a korábbi hasonló, a KKV-kat támogató programoktól?

BG: Az országos vállalkozói mentorprogram alapvető célja, hogy olyan feltételeket teremtsen, ahol a saját területükön komoly sikereket elért vállalkozók tudása érdemben tud hasznosulni, azaz: szervezett keretek között legyen lehetőségük a fejlődni képes, és fejlődni akaró KKV-s cégeknek tanulni, tapasztalatokat szerezni a vállalkozói lét lehetőségeiről, nehézségeiről a már bizonyított, jól működő nagy hazai cégektől.

A programban pénzről egyáltalán nincs szó, a tudásukat megosztó mentorok olyan cégek, akik ezt a fajta edukációs tevékenységet önkéntes alapon végzik, hasonlóan a mentoráltakhoz, akik ingyenesen vesznek majd részt a programban.

Ez a pályázat alapjaiban tér el a korábbi, vállalkozásokat segítő hazai pályázatoktól; a program pénz helyett tudást ad, anyagi támogatás helyett pedig megélt tapasztalatot, hogy a fejlődőképes és továbblépni akaró kisvállalkozások a megszerzett ismeretekkel felvértezve érjenek el további vállalkozói sikereket a hazai és a nemzetközi piacokon.

Pb: Általában milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai KKV-s cégek a vállalkozói lét során, és ezekre milyen választ képes adni ez a mentor-program?

BG: A program tervezésekor azzal kezdtük, hogy megnéztük, milyen gazdasági környezetben, milyen feltételek között működnek a magyar KKV-k. Megvizsgáltuk mindezt idehaza, de nemzetközi összehasonlításban is, és három olyan főbb területet találtunk, ahol úgy ítéltük meg, hogy mindenképpen elengedhetetlen a változás, az előrelépés.

Az első és legfőbb tapasztalat, hogy a magyar KKV-k munkatermelékenysége jóval alacsonyabb, mint a hazai nagyvállalatoké. Azt már igazán nem is kell mondani, hogy az elmaradás a külföldi KKV-khoz képest is nagy ezen a területen.

A másik jelentős eltérés, hogy a magyar kisvállalkozások külpiaci jelenléte igencsak gyengécske, exportjuk elhanyagolható mértékű, harmadsorban pedig azt kellett megállapítanunk, hogy innovációs képességük és hajlandóságuk is elmarad a kívánt mértéktől; és itt nem is annyira a technológiai fejlesztésekre kell gondolunk elsősorban, hanem a módszertani, vállalatszervezési hiányosságokra.

Összességében a cél az, hogy a magyar KKV-k versenyképességét fejlesszük. Míg maga a mentorprogram a feltárt problémákra, hiányosságokra próbál elsősorban reflektálni.

Pb: Mai, bizalomhiánnyal terhelt világunkban fontos lenne az együttműködés kultúráját, a szolidaritást és az önzetlenséget is terjeszteni, ezeket az értékeket a gazdaságba, a gazdaság szereplőinek a viselkedésébe is bevinni. A mentorprogram keretében erre milyen lehetőségek vannak?

BG: Miután azonosítottuk azokat a gyengeségeket, amiket fejleszteni kell, megnéztük, hogy mindezt tudásszinten milyen eszközökkel lehet megoldani.

A hagyományos edukációs lehetőségek – tanfolyamok, képzések - tárháza ugyan rendkívül széles, de alapvetően mindegyikük pénz és időigényes, és az sem biztos, hogy minden esetben alkalmasak a felmerült igények kezelésére, azaz erősítik, fejlesztik azt a fajta gyakorlati tudást, amire a hazai vállalkozóknak alapvetően szükségük lenne.

Persze lehet a saját tapasztalatra is építeni, de azon túl, hogy ez is időigényes és költséges módja a fejlődésnek, sajnos ebben az esetben sok zsákutcába is bele tudnak futni a vállalkozók.

A mi alapvetésünk ugyanakkor az, hogy mások tapasztalatára építve, mások sikereiből, vagy kudarcaiból tudnak a legtöbbet és a leghatékonyabban tanulni a KKV-k. És ennek a gyakorlati tudásátadásnak a leghatékonyabb formája a mentorálás lehet.

Az egész vállalkozói közeg manapság nem feltétlenül a bizalomról, az együttműködésről híres. Márpedig a mentorálás arra is alkalmas, hogy ezt a fajta bizalomhiányos állapotot áthidalja.

Itt nem tanácsadók, vagy külsős szakemberek segítik majd a cégeket, hanem olyan, hasonló területen működő sikeres vállalkozók adják át a személyiségükkel is hitelesített tudást, akik már számtalanszor átéltek hasonló helyzeteket vállalkozásuk működtetése során.

Tehát egyrészt gyakorlatias, másrészt abszolút bizalmi körön belüli fejlesztésről beszélhetünk ebben a módszertanban.

Pb: A mentorok önként és mindenféle térítés nélkül vállalták el a feladatot. Mivel sikerült rávenni őket?

BG: A válasz valójában igen egyszerű: azért, mert segíteni szeretnének.

Ez egy presztízs értékű vállalkozás, hiszen csak olyan cégek tudnak ebben részt venni, amelyek már a sikerességnek egy bizonyos fokát elérték, és így időben és költségben is megengedhetik maguknak ezt a tevékenységet. Egyfajta felelősség is mindez, ugyanis a vállalkozói utánpótlás nevelésében is nagyon fontos, hogy a sikereket elért cégek osszák meg, adják tovább sikereik titkát.

A mentorálás lehetőség arra, hogy az együttműködés kultúráját, a felelős gazdasági tevékenységet a sikeres cégek fel tudják vállalni. Azzal, hogy a vállalkozás elindításához sikerült száz céget találnunk, az azt is jelenti, hogy igenis vannak olyan cégek, akik érzik ezt a felelősséget, másrészt meg is engedhetik maguknak mindezt.

Pb: Pontosan hogyan lehet leírni a mentor szerepét?

BG: A mentor az a sikeres vállalkozó, aki megosztja tapasztalatait, a kevésbé tapasztalt, de ambíciózus KKV-val, vagy azok csoportjával.

A mentor nem tanácsadó, és nem is egy coach. Nem azért van, hogy megoldja a cégek éppen aktuális problémáját, hanem azért, hogy segítse magát a megoldási folyamatot.

A feladat mindig magán a mentorálton van, azon a KKV-n, amelyik vállalja a fejlődési utat. A mentor fel tudja tenni azokat a kérdéseket, amik előre viszik a fejlődést, és tudja ösztönözni is a mentoráltját, de helyette nem képes megoldani semmit.

Van ebben egy adag pszichológia is. Van mellettünk egy olyan erős, tapasztalt személy, egy vállalkozó, aki már megcsinálta ugyanazt és ráadásul úgy, hogy a végén sikeres lett. Sok esetben a kudarc az egyik oka, hogy feladják a vállalkozók.

Az egész folyamatot úgy is le lehet írni, hogy van melletted valaki, aki fogja a kezedet, tanácsokkal lát el és folyamatosan bíztat is, magát az „utat” azonban neked kell megtenned.

Pb: És a KKV-k, vagyis a reménybeli mentoráltak mennyire alkalmasok, nyitottak a tudás befogadására?

BG: A feladat jórészt náluk van, vagyis olyan KKV-ket szeretnénk megnyerni a program számára, akik nyitottak a fejlődésre. Az látszik a korábbi projektekből, hogy nehéz elérni a KKV-kat és nehéz őket arról is meggyőzni, hogy nekik fejlődniük, mozdulni kell. Attól még, hogy egy cég jól működik, még nem biztos, hogy fejlődni is akar. Pedig lehet, hogy van benne lehetőség, további potenciál.

Pb: A projeknek ugyanakkor van egy nem titkolt közösségépítő célja is.

BG: Nagyon fontos, hogy a mentoráltak egymás között is legyenek képesek kicserélni tapasztalataikat. Általában minden egyes KKV nagyon más pályát fut be, és így egymástól is nagyon hasznos tapasztalatokat tudnak ellesni. Ezekben az esetekben az együttműködési szándék is nagyobb lesz, mivel sokkal közelebb vannak egymáshoz ezek a cégek fejlettségi szintben, mint az egy-két vállalatmérettel nagyobb vállalkozások.

A program során arra is lehetőség lesz, hogy a mentorok is ellessék egymás tapasztalatait, és akár egymással is üzleti kapcsolatra léphetnek. Egyáltalán nem zártuk ki a programból az üzleti közösségépítést sem.

Szervezünk országos szintű rendezvényeket is, ahol rendszeresen tudnak majd a résztvevők találkozni. Lesz beszállítói fórum és külgazdasági konferencia, ahol az összes mentor és mentorált egy helyszínen tud majd megjelenni.

Pb: Hogy kell a program végét elképzelni, mi vár ott a mentoráltakra, mit kell elérniük, vagy éppen felmutatniuk?

BG: Az egész egy összetett, gyakorlati tapasztalat-átadással és elméleti oktatással vegyített komplex fejlesztési program, mind a beszállító fejlesztés, mind pedig a külpiacra jutás területén.

Azon túl, hogy mentorálási alkalmakat szervezünk, képzéseket is biztosítunk a résztvevők számára.

Mindkét folyamat egy felméréssel indul, ennek alapján készül egy egyéni fejlesztési terv, amit egy külső tanácsadóval készíttetünk el, majd az adott mentorral validáltatunk. Mindenkinek egy egyéni fejlődési utat tudunk így meghatározni.

Mindkét területen vannak mentorálási és képzési tematikák, amihez e-learning-es képzései anyagokat biztosítunk. Azért választottuk az e-learninget, mert itt elfoglalt vállalkozókról van szó, közép és felsővezetőkről, tulajdonosokról, akik napi szinten már nem érnek rá iskolapadban ülni.

Emellett tizenegy alkalommal biztosítunk csoportos mentorálási alkalmakat, aminek a nagy része interaktív foglalkozás lesz. Ilyenkor a résztvevők személyesen beszélhetik át az e-learningen megszerzett tudást, és azt ki is tudják egészíteni gyakorlati elemekkel.

A projekt ugyanakkor lehetőséget teremt egyéni tanácsadás igénybevételére is, hatszor kilencven percben, ahol is minden mentorált maga dönti el, hogy a megajánlott tématerületeken milyen egyéni tanácsadást szeretne igénybe venni.

Hogy a programnak legyen egy komoly gyakorlati haszna is, a beszállító fejlesztésnél azt várjuk el, hogy készítsenek el egy beszállító fejlesztési tervet a mentoráltak a program végére. Ez azt jelenti, hogy írják le, nekik még mit kell tenniük ahhoz, hogy beszállítói szerződéshez jussanak. Ez nem egy egyéves folyamat, komoly termelésirányítási, minőségbiztosítási fejlesztéseket kell csinálni hozzá.

A program egy éve arra mindenképpen jó, hogy a résztvevők maguknak legalább megfogalmazzák, hogy mit is kell majd csinálniuk a jövőben, még milyen feladatok állnak előttük. Az elvárás az, hogy a folyamat ne érjen véget a programmal.

A külpiaci területen a cél, hogy egy alaposan előkészített exporttervet készítsenek a résztvevők, és ezt a program végén valósítsák is meg. Tárgyalásban vagyunk a HEPA-val (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség), hogy aki nálunk eredményesen végzett, azzal az Ügynökség később kiemelten foglalkozzon.

Mind a beszállítói programban, mind pedig az exportfejlesztési programban gyakorlati eredményeket várunk el.

Pb: A program során milyen szerepet vállal majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)?

BG: A legfontosabb, hogy legyen egy tapasztalt és elkötelezett mentor, aki vállalja az önkéntes tevékenységet. A másik oldalon pedig legyenek ambíciózus és fejlődésre kész KKV-k.

A nemzetközi tapasztalatok alapján úgy láttuk, hogy kell egy olyan szervezet, amelyik az egészet szervezi, illetve motiválja is a részvételre a szereplőket. Az MKIK a területi kamarákkal karöltve vállalta fel ezt a szerepet: infrastruktúrát, cateringet, szervezést, hogy az értékes munkát nem terheljük semmiféle adminisztrációval.

A munka segítése érdekében pedig minden egyes megyében van egy MKIK koordinátor.