Egy offshore-technika: külföldi tulajdonos
A PartnerControl.hu elemzése azokat az offshore cégeket vizsgálta, melyeknek alacsony adózású, azaz offshore országban van a kizárólagos tulajdonosa, ezáltal bevételeinek továbbutalásával kikerülheti a hazai adófizetést. Általában az így tevékenykedő magyar cégek tanácsadási szolgáltatást, hitelt vesznek igénybe a külföldi tulajdonostól, vagy jogdíjat utaltak ki nekik, ezzel eltüntetve a magyar adóalapot.
2600 külföldi tulajdonosú offshore működik Magyarországon
Jelenleg több mint 2600 olyan magyar cég működik, melynek tulajdonosa külföldi vállalkozás, mely alacsony adózású országban tevékenykedik. Vannak olyan országok, amelyekben semmilyen adó sincs, ide tartoznak például a Bahamák, Belize, Brit Virgin Szigetek, Mauritius vagy Seychelles is, az érintett cégek 28 százaléka tevékenykedik ezekben az országokban. Hong Kongban, Írországban, Panamában és Szingapúrban pedig a külföldi jövedelmek mentesülnek az adófizetés alól, ebbe tartozik a tisztán külföldi tulajdonosú magyar offshore vállalkozások 12 százaléka.
Kedvelt offshore országok még az alacsony adójukról ismert országok, mint például Ciprus, Dubai, Luxemburg, Málta, Svájc, ami a legnépesebb kör, mivel a hazai cégek 37 százalékának itt székel a külföldi tulajdonosa. Bizonyos Egyesült Államokbeli területek is kedvelt adóparadicsom célpontok, mivel itt csak illetéket kell fizetni a külföldi jövedelmek után (Delaware, Florida, Kalifornia, New York, Oklahoma), az érintett társas vállalkozások 23 százaléka büszkélkedhet amerikai tulajdonossal. Az adatok szerint a legtöbb külföldi tulajdonú, Magyarországon működő cég az egzotikus országok közül a Seychelles szigeteken tevékenykedik, ezt követi Ciprus, Panama majd Belize.
Kockázatosabb offshore céggel üzletelni
Keleti József a magyar Bisnode csoport Country Managere kifejtette, hogy szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes az adott cég adatait, kockázatosságát alaposan megvizsgálni, mivel egy offshore cég vagy egy offshore országban lévő tulajdonos nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet. A szakértő kiemelte, hogy ilyen vállalkozásoknál megkérdőjelezhető a hosszú távú elköteleződés a sikeres, hazai működés kapcsán, sok esetben az adózási előnyök mellett a tényleges tulajdonosi kör elrejtésének lehetősége is cégalapítási motiváció.
Az elemzés szerint vannak ugyan törekvések az offshore cégek korlátozásra, azonban ez nagymértékben várhatóan nem fog gátat szabni a szaporodásunknak. Az offshore-amnesztia szerint azon magánszemélyek, akik haza hozzák offshore vagyonukat csak 10 százalék adó megfizetésével tartoznak és a vagyongyarapodás részleteit az adóhatóság nem firtathatja, jelenleg a külföldi tulajdonú cégekre nincs megoldás, illetve már a korábbi 30 százalékos „büntetőadó” is megszűnt.
A 10 százalékos adóval hazahozható vagyonnal kapcsolatos amnesztiával ráadásul csak kevesen élnek, így ebből az államnak csak kis adóbevétele származik. Tavaly szeptember végéig 15 milliárd forintot vonzott haza az év elején életbe lépett offshore adóamnesztia, a Magyarországra visszahozott vagyonok után eddig 1,5 milliárd forint bevételhez jutott az államkassza.