Az ÁKK a sajtóban az államadóssággal kapcsolatban megjelent cikkre reagál: az index.hu azt írta, a valaha volt második legnagyobb értékére nőtt január végére az államadósság, ezért elbukta a kormány az adósság elleni harcot.
2013. január végén a központi kormányzat adóssága az előzetes adatok szerint 21187,8 milliárd forint, ami 467,7 milliárd forinttal haladja meg a 2012. december végi szintet.
|
| Forrás: ÁKK |
Az államadósság nagysága hónapról hónapra - akár jelentősen is - változik, időnként nő, időnként csökken, amit több tényező együttes hatása eredményez. Ilyen tényező az adott havi nettó finanszírozási igény, a lejárati szerkezet, továbbá a forint árfolyamváltozása - írja az ÁKK.
Idő előtt törlesztettünk az IMF-nek, pénzt gyűjtöttünk a lejáró papírokra
Az ÁKK közlése szerint a januári jelentős nettó kibocsátás részben a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott hitel eredetileg február 12-én esedékes törlesztő részletének január 25-én megvalósított előtörlesztését finanszírozta. Részben pedig a február-március hónapokban jelentkező további nagy összegű államadósság-lejáratok fedezetét biztosította. Így például február 6-án járt le egy 1 milliárd euró (287 milliárd forint) értékű devizakötvény, február 12-én pedig a 2013/D megnevezésű kötvény 366 milliárd forint összegben. Elsősorban az említett lejáratokra, illetve a március végéig esedékes továbbiakra tekintettel az első negyedév végi államadósság – változatlan forint árfolyamot feltételezve - várhatóan csökken.
Januárban nem volt jelentős lejárat
| Az ÁKK tudatos stratégiája és az erősödő forint is közrejátszott abban, hogy alaposan megcsappant a költségvetés devizaadóssága. A kiszolgáltatottságunkat tovább csökkenti, hogy a lakosság állampapír-vásárlási kedve nem lankad, az éremnek azonban két oldala van. Mennyi devizahitelt és mire vett fel tavaly az állam? |
Az államadósság lejáratok egy részét a költségvetés biztonságos finanszírozása érdekében elő kell finanszírozni, azaz már korábban az adósság kibocsátások megnövelésével és a KESZ emelésével biztosítani kell a fedezetet. A kedvező állampapír-piaci helyzet és a lakosság töretlen bizalma az állampapírok iránt lehetővé is tette ezeket a többlet-értékesítéseket. Hozzájárult továbbá a január havi adósság növekedéséhez az is, hogy január hónapban ugyanakkor nem volt jelentős összegű lejárat, így a szokásos kibocsátások mellett is növekedett volna az adósság ebben a hónapban.
Összefoglalva az államadósság-ráta csökkenése egy trendszerű folyamat, ami nem jelenti azt, hogy minden hónapban csökkennie kell az adósságnak. Egy-egy hónap nagyobb értékét az államadósság-lejáratok alakulása, azok előfinanszírozása és más egyedi tényezők magyarázhatják, amikből közgazdaságilag nem lehet következtetéseket levonni. Ezek az ingadozások tervezett módon következnek be - közölte az Államadósság Kezelő Központ.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
