Három nap alatt több mint kétmilliárd forintnyi fogyott az új kincstárjegyből
Az első héten, május első, csonka hetében 2,134 milliárd forintért jegyeztek a befektetők az új fél éves lakossági kincstárjegyből. Az utóbbi hetekben látványosan megélénkült a kereslet az egy éves Kamatozó Kincstárjegy iránt, a lejegyzett összeg többször is elérte a heti tízmilliárd forintot.
Közzétették, hogy a jegyzés első, csonka hetében, május 2-től 4-éig 2,134 milliárd forintért jegyeztek a befektetők az új fél éves lakossági kincstárjegyből. A 7,5 százalékos kamatozású (7,34 százalékos maximális hozamú) papíroknál ez nem tűnik rossz kezdetnek, mivel új termékről van szó és az ünnepek miatt sokan vettek ki szabadságot.
Annak fényében sem tűnik rossz eredménynek, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kamatozó kincstárjegyek, amelyek nagyon hasonlóak a Féléves Kincstárjegyhez, csak egy évesek, sokáig csak hetente 1-3 milliárd forint értékben keltek el (lásd grafikonunkat). Az utóbbi hetekben ugyanakkor határozott felfutás tapasztalható, a jegyzési ajánlatok értéke márciusban és áprilisban három héten is meghaladta a tíz-tízmilliárd forintot.
Valószínűleg nem függetlenül történt ez attól, hogy február 13-tól a papírok kamatát évi nyolc százalékra emelték, ami már számos banki akciós kamattal is versenyképes. Az utóbbi két évben, tavaly őszig 5-6 százalék között volt a Kamatozó Kincstárjegyek hozama, azóta lényeges emelkedés történt (lásd második ábránkat). Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) deklaráltan nagyobb hangsúlyt fektet a lakossági állampapírok értékesítésére.
Érdekes, hogy miközben a Féléves Kincstárjegyeket 7,34 százalékos hozammal kínálják, addig a hasonló futamidejű diszkont kincstárjegyeket csak 6,75-6,77 százalékon adják a Kincstár kötvénypénztáraiban.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump amerikai elnök november közepétől december végéig körülbelül 100 millió dollár értékben vásárolt a közszféra által kibocsátott és vállalati kötvényeket, derült ki a legfrissebb közzétételeiből, beleértve a Netflix és a Warner Bros Discovery kötvényeit is, mindössze néhány héttel azután, hogy a vállalatok bejelentették egyesülésüket.
Milyen választási lehetőségei vannak jelenleg a kisbefektetőknek, ha nem akarják, hogy a pénzük értéke romoljon az infláció miatt? Miért külön biztonságosabbak a kifejezetten a lakosságnak szóló kötvénysorozatok? Elmagyarázzuk egyszerűen, hogy bárki megérthesse.
A magyar állampapírpiac az utóbbi hónapokban szokatlanul csendes volt, de valószínűleg már nem sokáig lesz ez így. A választások alaposan felkavarhatják az állóvizet, ha azonban meglesz az eredmény, akkor a bizonytalanság elmúltával csökkenhetnek a hozamok. A kisbefektetőket mindez nem feltétlenül kell, hogy érdekelje, ők más pályán játszanak.
A hazai hosszú állampapírok elmúlt egy-, öt- vagy akár tízéves hozama elég kiábrándító, emiatt nem is nagyon fektet ebbe a hazai lakosság, pedig ha jól alakulnak a dolgok, akár komoly hozamot is lehet realizálni a következő egy évben magyar hosszabb állampapírokkal.
Alaposan átalakul a lakossági állampapírok rendszere október 1-től, egyes sorozatok megszűnnek, más sorozatok kamata csökkenni vagy emelkedni fog. Amit igyekeznek egyszerűsítésként, egységesítésként és a biztonság növeléseként eladni a kisbefektetőknek, de összességében inkább romlanak a feltételek. Ami már egy hosszú folyamat része.