Ilyen még nem volt, a tíz éves hozam is mínuszba zuhant

(Fotó: Wikimedia Commons)

Így ma a svájci tíz éves kötvények is új rekordot produkáltak, évi –0,49 is volt a hozamuk. Azaz tíz év alatt közel öt százalékát veszíti el pénzének az, aki ilyen papírt vásárol, még nominális értékben is, az inflációval nem számolva. Mégis megvásárolják.

A Brexittől való félelem és az EKB fokozottabb kötvényvásárlásai, a részvénypiaci turbulencia egyaránt a hátterében lehet annak, hogy a fejlett országok államkötvényeit erősen vásárolják, hozamuk egyre lejjebb és lejjebb került a napokban.

A Fed is benne van

A folyamat azonban nemrég azon a pénteken kapott egy lendületet, amikor igen rossz munkaerő-piaci adatok érkeztek az USA-ból, és így ismét távolabbra tolódott az amerikai kamatemelés lehetősége. Így az USA kamatpályája is egészen biztosan sokat nyomott a latban.

„Short of a lifetime” – körülbelül: életem sortja, mondta egy vén, bár az utóbbi időben kissé megtépázott hírnevű kötvénypiaci guru, Bill Gross tavaly április 21-én a német államkötvényekről. (Vagyis, minden korábbinál jobban érdemes ezen kötvényeket eladni, short ügyletet kötni rájuk, azaz az esésükre játszani.) Aznap a német kötvényhozam 0,072 százalék volt éves szinten, alig több a nullánál.

Látnok vagy szerencsés?

Hogy a guru látnoknak bizonyult és gyönyörűen eltalálta az alját, vagy éppen ő váltotta ki a sajtót gyorsan bejáró Twitter-bejegyzésével a fordulatot, kérdéses, de nyolc nap múlva meredek hozamemelkedés kezdődött, és egy hónap múlva 0,7 százalék körül tetőzött a hozam. Ez szép nyereséget biztosított az időben kiszálló shortosoknak (durván hét százalékra becsülhetjük az akkori árfolyamnyereséget). Utána azonban ismét esett a hozam.

Az Alapblog szerzője, Zsiday Viktor alapkezelő (Citadella Alap, Plotinus Nyrt.) legújabb bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy „fejlett piaci állampapírban pénzt tartani teljes értelmetlenség – kivéve, ha a világgazdaság totálisan összeomlik, de akkor meg azért”. A szerző szerint az osztalékot fizető részvények és az ingatlanok még akkor is jobb befektetést jelentenek, ha tíz év alatt valamennyit esik az áruk. Három lehetséges forgatókönyvet vázol fel, egyik sem a kötvényeknek kedvez, legalábbis hosszabb, 5-10 éves távon.

Ez még fokozódhat

Amit nem érdemes venni, mert esésre van ítélve, azt talán érdemes eladni, azaz shortolni? Nem tudjuk, lehet, hogy fokozódik a helyzet, és nemsokára a német tíz évesnek lesz évi fél százalékos mínuszos hozama, a svájcinak meg, mondjuk, évi egy százalékos. Az sincs kizárva, hogy ez sok éven keresztül fennmarad. A 2008-as válság óta rengeteg olyan dolog történt, amelyre korábban azt mondták, lehetetlen. Jobb óvakodni attól, hogy bármit is kihagyjunk a számításból.

Sok évtizedes tendencia a kötvényhozamok mélyrepülése, de ettől még nem biztos, hogy véget ért. Egyes szakemberek szerint olyan mély strukturális, demográfiai tényezők váltották ki, mint a társadalmak elöregedése, a megtakarítások túlkínálata, és ez nem biztos, hogy megváltozik – mondták nemrég egy előadáson.

Még a BÉT-en is lehet shortolni

A kötvénybefektetések egyébként sem tipikusan a kisbefektetők terepének számítanak, főleg, ha shortolásról van szó. De a mai modern világban már van lehetőségük erre is. Még a Budapesti Értéktőzsdén is lehet nyugat-európai kötvényeket venni és eladni egy-egy Erste Bank-certifikát segítségével.

Egy fiktív, elméleti tíz éves német államkötvény, az Eurobund árfolyamát képezik le az EBEURBUNDL20 és az EBEURBUNDS23 long és short certifikátok. (A kötvényeknél magasabb árfolyam=alacsonyabb hozam, és fordítva, így a long tovább süllyedő hozamok, a short pedig emelkedő hozamok esetén hoz nyereséget.)

ETF is van tőkeáttétellel

E papírok kényelmesek, hiszen forintban megvásárolhatók itthon, a minimális brókerjutaléktól függően akár kis tételekben is. Hátrányuk, hogy nincs választék, csak kettő van belőlük, és meglehetősen nagy a tőkeáttételük, a longnál jelenleg 14, a shortnál 18 körül. Ráadásul szeptemberben lejárnak, így csak rövid távú befektetésre alkalmasak, vagy tovább kell majd görgetni ezeket.

Az egyik német kisbefektetői portál a Commerzbank által kibocsátott négy ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot) ajánlja, ezek a Commerzbank Bund-Future Strategy indexcsaládot követik ComStage ETF Commerzbank Bund-Future néven. Ezek közöl kettő short, kettő long, és kettő tőkeáttétel nélküli, kettő pedig kétszeres tőkeáttételt használ. Egy euróért így két eurónyi államkötvényt tudunk venni, vagy shortolni, ami kisbefektetőknek való, mérsékeltebb kockázatot jelent.

Sokféle olcsó ETF van rá

A Morningstar tavalyi német nyelvű cikkében (és a táblázatban) további short ETF-eket sorol fel, köztük jóval nagyobb, 10-15-szörös tőkeáttételt alkalmazókat is. Az ETF-ek előnye, hogy költségszintjük általában nagyon alacsony más befektetési alapokhoz képest, a szóban forgó ETF-eknél 15-20 bázispont, azaz évi 0,15-0,20 százalék.

Lehet 2400 értékpapírral több?

A Frankfurti Tőzsde certifikát-piacán sok százezer termék van, érdemes körülnézni ott is. A helyes keresőkérdés a „Bund”, a BÉT-en kapható turbó certifikátokhoz hasonló kategória pedig a knock out-warrantoké. Ezek között találunk „Eurobund future” (FGBL) megnevezéssel mintegy 2400 félét. Ebből a short verziók kisebbségben vannak 470 értékpapír-sorozattal, de talán elegendő lesz.

A tőkeáttételük négyestől tart a végtelen felé, de a túl nagy tőkeáttétel már elértéktelenedett, a megszűnés (kiütődés) határán táncoló papírokat jelent. A különösen kalandvágyók pedig próbálkozhatnak a 30 éves német kötvényekkel is (FGBX).