8p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A katalán klub összekapcsolja a sportot a tudománnyal, és futurisztikus fejlesztésekkel készül a jövőre. A Financial Times nemrég beleshetett a kulisszák mögé, és beszélhetett a főszereplőkkel – a következő napokban a riport rövidített változatát közöljük. Az első részből kiderül, hogy milyen a klub innovációs központja, hogyan használják az adatelemzést a felkészüléshez, és miért „nem csinál semmit” Lionel Messi a meccsek első perceiben.

Messi és társai munka közben. EPA/Alejandro Garcia

Egy baseball sapkás kisember, Lionel Messi érkezik luxus terepjárójával az FC Barcelona elzárt edzőpályájának parkolójába. Messi munkára jelentkezik – ami másoknak az iroda, az neki az edzőpálya. Itt, a katalán város nyugati szélén található Ciutat Esportiva Joan Gamper sportkomplexumban tölti munkaideje nagy részét.

Csapat a háttérben

Az argentin labdazsonglőr és társai persze csak a jéghegy csúcsát jelentik, a háttérben adat- és videóelemzők, orvosok, táplálkozástudományi szakértők és egyéb szakemberek sora segíti őket. A klub 2017-ben elindította innovációs központját, a Barcelona Innovation Hubot is, amely a futball jövőjét kutatja a cékladzsúztól kezdve a virtuális valóságig.

„A jövő sportemberei sokkal jobban teljesítenek majd a mostaniaknál”

- mondja Josep Maria Bartomeu, a Barca elnöke. Szerinte a központ a klub legfontosabb projektje. Bár az itt dolgozó szakemberek tudják, hogy a focit nem lehet algoritmusokkal megoldani, és egyetlen robot sem versenyezhet Messi zsenialitásával, mindannyian szeretnének a maguk módján hozzájárulni a sikerhez.

Az még kérdés, hogy a Barca hubja teremt-e új trendet a fociban, a riválisok ugyanis nem túl közlékenyek. Ignacio Palacios-Huerta, az Athletic Bilbao egyik vezetője, egyben a London School of Economics professzora szerint az adatelemzésben a Liverpool a legjobb: az angol klub négy-öt matematikussal-fizikussal dolgozik együtt.

A katalán csapat innovációs centruma, amely 16 embert alkalmaz, azonban ennél nagyobb hatású lehet. Bartomeu bizakodó:

„A mienk a világ legjobb laboratóriuma.”

A sport Szilícium-völgye

A klub számos start uppal és egyetemmel áll partnerségben, így közös fejlesztéseiket a sportolóik hasznosíthatják először, később pedig elterjeszthetik a sportvilágban. Ezzel részben társadalmi kötelességeiknek tesznek eleget, részben bevételhez juthatnak. A technológiai és sportprojektek finanszírozására egy befektetési alapot is létre akarnak hozni 125 millió eurónyi külső tőke bevonásával.

Marta Plana, a klub igazgatósági tagja szerint a Barca lesz a sport Szilícium-völgye. Egy különbség azonban biztos van közöttük: míg az amerikai start up kultúrában ünneplik (de legalábbis elfogadják) a kudarcot a vállalkozókedv fenntartása érdekében, addig a Barcelonánál két egymás utáni vereség már tragédia. Ez a klub nem engedheti meg magának, hogy a (jövőbeli) innováció miatt romoljon a (jelenkori) teljesítmény.

Ezzel együtt nagyobb távlatokban gondolkodik a riválisok többségénél. A klubot birtokló 145 ezer tag („socios”), valamint az igazgatóságot uraló katalán kereskedőcsaládok egész életre terveznek, és nagyon is érdekli őket, hogy milyenek lesznek a jövő labdarúgói.

 

AZ EDZŐ

Ernesto Valverde kicsi, vékony, mosolygós ember – látszólag túl jelentéktelen ahhoz, hogy egy óriásklub edzője legyen. Játékosként nem futott be nagy karriert, és edzőként is csak középcsapatoknál dolgozott 2017-ig, amikor az Athletic Bilbaótól az FC Barcelonához igazolt.

Ernesto Valverde. EPA/Andreu Dalmau

Az 55 éves szakvezető irodája az első csapat edzőpályájára, a Tito Vilanova Campra néz – a Barca korábbi edzője 2014-ben hunyt el rákban. A szoba személytelen, a falak szinte üresek. Valverde tudja, hogy míg egyes játékosok egész karrierjüket itt töltik, az edzők jönnek-mennek. Bár nemrég újította meg a szerződését 2020-ig, ez nem sokat számít majd, ha becsúszik egy-két vereség.

Napjai nagyrészt azzal telnek, hogy adat- és videóelemzők segítségével felkészül a következő ellenfélből. Az infókat pedig annyira osztja meg a játékosokkal, amennyire igénylik.

A Barca játékstílusa nagyjából minden meccsen ugyanaz: az ellenfél térfelén járatják a labdát (ez a híres tiki-taka része – a szerk.), amit veszélyes helyzetben maximum hat alkalommal veszíthetnek el, és maximum három veszélyes kontratámadást engedhetnek az ellenfélnek. Ha hatnál többször hibáznak, akkor rosszul játszanak.

A taktika csak mankó

Az egyes meccsekre kitalált taktika mankóként szolgál, mondja Valverde.

„Ha egy játékos össze van zavarodva, a taktika segít. (...) Segít megtalálni a helyedet, megmondja, mit kell tenned. Ha viszont minden működik, az király, és elfelejted a taktikát.”

Valverde minden találkozó előtt elmondja a csapatának, hogy hogyan helyezkednek az ellenfél játékosai, mikor kezdenek fáradni, és hol vannak rések a védelemben. Ezeknek a tanácsoknak azonban csak korlátozott jelentőségük van.

„A meccs eleje mindig meglepetés, mert nem tudod, hogy mivel készült az ellenfél.”

Amint elkezdődik a találkozó, kis túlzással ő is csak egy néző lesz. A játékosok nem hallják, hogy mit kiabál.

„Ez egy olyan sportág, amelyben játék közben az edzőnek alig van befolyása a játéktéren történtekre, vagy legalábbis sokkal kisebb befolyása van, mint a kosárlabdában. Csak három cserelehetőség van, és nincsenek időkérések. A futball a játékosoké, akik 45 percen keresztül folyamatosan önállóan hoznak döntéseket. És meg kell mondjam, hogy a nagy játékosok jobban elemzik a játékot, mint én”

- mondja Valverde, majd kijavítja magát:

„Vagyis inkább jobban interpretálják. Ez mást jelent. A pályán nem gondolkozhatsz, játszanod kell.”

Szerinte Messi különleges eset. A meccs első perceiben ugyanis csak „interpretál”: a labdára ügyet sem vetve sétálgat az ellenfél térfelén, és minden egyes védő pozícióját rögzíti a fejében. Amikor bekapcsolódik a játékba, már pontosan tudja, hogy hol vannak az ellenfél gyenge pontjai.

Lionel Messi. EPA/GUILLAUME HORCAJUELO

A Barca futballistái specifikus információkra tartanak igényt.

„Messi tavaly kétszer is úgy ért el gólt szabadrúgásból, hogy a felugró sorfal alatt rúgta el a labdát. Előtte a team elmondta neki, hogy a sorfal valószínűleg fel fog ugrani. Észrevették a videófelvételeken, hogy ez egy ismétlődő minta.”

A kapusokat pedig az ellenfél játékosainak lövéseire készítik fel.

„A kapusedzőnk videófelvételen mutatja meg, hogy miként viselkednek, ha egyedül állnak szemben a kapussal – melyik oldalra, hogyan és milyen erővel lőnek.”

Ugyanakkor a riválisok is figyelik a katalán csapatot. Amikor az egyik Real Madrid elleni meccsen szabadrúgáshoz jutottak, Marcelo (a madridi klub védője) hirtelen a földre vágta magát, hogy blokkolja a lövést.

 

ADATELEMZÉS

Bár a Barca adatelemzői információk tömegeit fésülik át (sikeres passzok száma, sprintek maximum sebessége, a játékosok mozgását lekövető térképek stb.), mégis kételkednek a munkájuk hasznában. Egyikük például azt mondta: nem hiszi, hogy valaha is hozzásegítette egy győzelemhez a csapatot.

„Az adatok nem döntő jelentőségűek. Vagy talán még nem azok”

- véli Valverde. De fel akarnak készülni azokra az időkre, amikor azok lesznek.

Az első statisztikák (passzok, szerelések, lövések száma) a 90-es években váltak széles körben elérhetővé. Ezeket az adatokat könnyű mérni, és még ma is gyakran láthatók a közvetítések során.

Egy játékos azonban átlagban csak két percig birtokolja a labdát egy meccsen – a fő kérdés, hogy a fennmaradó időben hogyan helyezkedik, kontrollálja-e a pálya fontos részeit, teremt-e új területeket a csapattársak számára. Erre segít választ adni egy újfajta „adatcsalád”, a tracking data.

Mindent mérnek

A Barca bő tíz éve kezdett GPS-t használni az edzéseken és a meccseken – még azelőtt, hogy az UEFA hivatalosan engedélyt adott volna rá.

„Forradalmi lépés volt”

- dicsekszik Bartomeu. Ma már a Wimu nevű rendszert használják, amelyet egy spanyol start uppal, a RealTrack Systemsszel közösen fejlesztettek ki. A Wimu a játékosokon lévő szenzorok segítségével rögzíti a pozíciót, a sebességet, a gyorsulást, a pulzusszámot, az ütközések erejét és az ehhez hasonló adatokat.

Josep Maria Bartomeu. EPA/Quique Garcia

A remények szerint ezáltal új utakat fedezhetnek fel a fölénybe kerülésre. A támadás lényege ugyanis a fölényes helyzetek teremtése. Ezeknek három fajtájuk van: létszámfölény (három támadó két védő ellen), pozicionális fölény (az adott játéktér ellenőrzése) vagy minőségi fölény (Messi mindenkit kicselez).

Látnak a pályán

A klub egyik képviselője szerint egy nap talán a játékosok agyműködését is vizsgálni fogják. Elemzők szerint a legintelligensebb spílerek – Sergio Busquets, Andrés Iniesta (ő már elköszönt a klubtól – a szerk.), Messi – azok, akik szinte mindig jó utat választanak a pályán.

Johan Cruyff persze már ötven éve rájött erre. A holland labdarúgó a hetvenes években a klub játékosa, 1988 és 1996 között pedig az edzője volt. Nagyrészt ő fejlesztette ki a csapat ma is érvényes rövidpasszos játékstílusának az alapjait. És órákig áradozott azokról a játékosokról, akik látnak a pályán.

Második rész: Transzferek, sérülések és csodaitalok
Harmadik rész: Globalizált birodalom

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Önnek mennyit ér a kultúra? És fizetne is érte?
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 08:55
Egyre több kulturális szolgáltató dönt úgy, hogy közösségi finanszírozás keretében próbálja megvalósítani egy-egy projektjét. Laptársunk, az Mfor azt nézte meg három példán keresztül, hogy ez a gyakorlat milyen formákban működik itthon. 
Kultúra Miben tér el egy kísérleti jelleggel létrehozott oktatási intézmény az államiaktól?
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 06:51
Interjú Halácsy Péterrel, a Budapest School egyik alapítójával.
Kultúra Hihetetlen áron kelt el egy festmény a Sotheby’s árverésén
Kenessei András | 2024. március 10. 14:38
A világ két legnagyobb árverőháza közül a Sotheby’s (a másik a Christie’s) március 6-án tartotta az évad elejének egyik legfontosabb árverését, mint hangsúlyos évnyitót.
Kultúra Párhuzamok a Kádár-kori második nyilvánosság és a mai független média között - Klasszis podcast Haraszti Miklóssal és Danyi Gáborral
Szarvas György | 2024. január 20. 18:07
A napokban jelent meg Danyi Gábor Az írógép és az utazótáska című monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom történetéről. Bár az 1980-as években, és annak főleg a második felében már gyakorlatilag nagyüzemi módszerekkel, gyakran állami nyomdákban, feketén folyt a hazai illegális  könyvek és folyóiratok nyomtatása, a szamizdatok kiadása és annak gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ennek szerteágazó történetét, illetve a nagyon is sokszínű résztvevői kört idézi meg Danyi Gábor most megjelent munkájában. A Klasszis podcast adásában vele és a szamizdat Beszélő korabeli szerkesztőjével, Haraszti Miklóssal közösen azt kutattuk, miféle hasonlóságot lehet felfedezni a kádári és a mai Magyarország nyilvánosságában.
Kultúra A nap képe: újabb elképesztő tiltás a magyar könyvesboltokban
Kormos Olga | 2024. január 17. 10:03
Az Alexandra egyik könyvesboltjában olyan tájékoztató táblát tettek ki, amely már a fóliázáson is túlmutat. 
Kultúra Matrózpulcsi 500 dollárért - itt az új, nemzeti orosz divat
Elek Lenke | 2024. január 1. 18:15
Nem járja, hogy az oroszok a hanyatló Nyugat termékeiben parádézzanak. Ezen változtatna többek közt a Nina Donis divatház is - a cári és a nyugati kulturális panelek kevergetésével.
Kultúra Willy Wonka – a nagy csokiüzlet és filmbiznisz
Elek Lenke | 2023. december 17. 18:41
Mese és csokoládé – gyerekeknek biztos recept, de már évtizedek óta tudjuk, hogy nemcsak nekik. Mintha a XXI. században menekülnének a valóság elől a felnőttek, lásd a Harry Potter őrületet, meg a különféle fantasy-k és animációk sikerét.
Kultúra A legnagyobb karácsonyi sikerre Gyurcsány Ferenc is táncolt
Elek Lenke | 2023. december 16. 18:23
Mi a töretlen siker titka, és hányféle módon hoz pénzt máig is a karácsonyi romkomok koronázatlan királya?
Kultúra A botránymúzeum: miért áll a bál a világ egyik leghíresebb intézménye körül?
Kollár Dóra | 2023. december 10. 15:08
A British Museum jelentősége nem kérdéses, ám az intézmény így is problematikus több szempontból is.  
Kultúra A kölni nemcsak szagos víz, hanem színes árverés is
Kenessei András | 2023. november 19. 18:31
A november elején, Kölnben tartott árverésen Közép- és Kelet-Európa számos országából érkezett művek vártak a licitálókra. Megnéztük, hogyan szerepeltek a magyar művészek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG