A háború mindig jó téma a filmművészetben. A 66. Pólai Filmfesztiválon is két háborús film versengett egymással. Az egyik tízezer szerb gyermek megmentéséről szólt, a másik pedig több mint kétmillió euróba került. Az utóbbiból Ante Gotovina tábornok köszönt vissza. Ennek ellenére nem a horvátok többsége által nemzeti hősként tisztelt tábornok nyert. Sőt: a Tábornok című film egyetlen fődíjat sem vitt el.
 |
| Diana Budisavljević naplója (Részlet a filmplakátból). Forrás: Wikipédia |
A cikk a privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.
Régen vártak már annyira filmet a pólai arénába, mint az Ante Gotovináról készült alkotást.
Az évszázad horvát filmjének készült
A Tábornok minden idők legnagyobb költségvetéssel készült horvát filmje, amelyben nem csak horvát színészek mutatják meg magukat. Feltűnik a vásznon Armand Assante amerikai színész, és Jasmin Lord német színésznő is.
Meg természetesen a horvát hadsereg, amelynek az Ante Gotovina alakját megformázó Goran Višnjić a forgatás után köszönetet mondott a támogatásért.
Goran Višnjić sem akárki a horvát filmművészet egén.
Ő egy, a harmadik évadát taposó Netflix sorozatból ugrott ki, hogy belebújjon a tábornoki egyenruhába.
A filmet Ante Vrdoljak rendezte, aki már akkor is állandó vendége volt a pólai arénának, amikor ott nem a horvát, hanem még a jugoszláv filmek seregszemléjét tartották.
Elvben tehát minden adott volt a sikerhez: a téma, a pénz, a színészek, a hadsereg, a rendező és a nemzeti büszkeség.
De mindez nem volt elegendő.
Száraz, szürke és unalmas
A Tábornokot július 13-án, a Pólai Filmfesztivál nyitónapján mutatták be.
A várakozás óriási volt, a közönség szó szerint kifütyülte a szervezőket, mert jókora késéssel kezdték vetíteni a filmet, és frenetikus tapssal üdvözölte a film kezdőjeleneteit.
A vetítés után már nem volt ekkora összhang.
Egyesek lelkesen ecsetelték, hogy Horvátországban végre egy igazi filmalkotás született a honvédő háborúról, mások viszont úgy vélték, hogy a film nem méltó a ráfordított összeghez és a témában rejlő lehetőségekhez.
A spliti Slobodna Dalmacija kritikusa szerint
a Kolumbiában született Gotovina életéről szóló film dialógusai a latin-amerikai szappanoperák szintjén vannak.
Gotovina tábornok a Rómeó és Júliából horvátul idézve nyeri el felesége kezét, akitől azzal köszön el, hogy “viszont látásra Zágrábban, amikor befejeződik a háború”.
Nem volt elégedett a filmmel a zágrábi Jutarnji list kritikusa sem, aki szerint a Tábornok “száraz, szürke és unalmas”.
Tízezer élet
A Pólai Filmfesztiválon ezért nem a Tábornok nyert, hanem egy másik film, amely szintén háborús időkhöz nyúl vissza. De nem a horvát honvédő háborúról, hanem az usztasa időkről szól, és tízezer szerb gyermeket mentenek meg benne.
Biztosan nem ez lesz a horvát szélsőjobb kedvenc filmje.
Pedig a Diana Budisavljević naplója című alkotás mindent vitt Pólában. A film is és a rendező is Arany Arénát kapott, de még a közönségdíjat jelentő Pólai Aranykapu díjat is elnyerte.
A Tábornok ugyan hosszú idők óta a leginkább várt film volt Pólában, a Diana Budisavljević naplója viszont hosszú idők óta a legnagyobb szenzációt kiváltó alkotásként aratott sikert.
A távoli 1957 óta most fordult elő először, hogy egy női rendező filmje kapja meg az Arany Arénát, az pedig még sohasem történt meg, hogy a három legfontosabb díjat női alkotó vigye el.
A filmet Dana Budisavljević rendezte, akinek a neve csak egy “i” betűvel tér el a főszereplő nevétől, de az csak a forgatás során derült ki, hogy távoli rokonok is.
Usztasák és kommunisták
A Diana Budisavljević naplója második világháborús események alapján készült.
Ráadásul a díjnyertes alkotás nem is igazi játékfilm, hanem a játék- és a dokumentumfilm keveréke, amelyben a napló feljegyzéseit a túlélők vallomásai támasztják alá.
A főhős Ausztriából származik, és egy tekintélyes zágrábi orvos felesége volt.
Diana Budisavljevićnek azonban nem csak a Független Horvát Állam hatóságaival kellett megküzdenie, hanem a partizánokkal is, akik nem tudnák elviselni, hogy a hőstettet nem ők hajtották végre, hanem egy nő, aki Ausztriából érkezett.
Ezért a háború után a kommunista hatóságok elvették tőle a megmentett gyerekekről vezetett összes kimutatást.
A háború után Diana Budisavljević visszatért Ausztriába, és senkinek sem beszélt arról, hogy hány gyermeket mentett meg a biztos haláltól.
Az események csak azért nem merültek feledésbe, mert Diana Budisavljević unokája megtalálta az asszony németül vezetett naplóját, amely a háborús időkben keletkezett.
A hazugság és a valóság
A Független Horvát Állam, éppen akkor készített egy propagandafilmet a jasenovci gyűjtőtáborban, amikor Diana Budisavljević ott járt, hogy összeírja azokat a gyerekeket, akiket biztonságos helyre szállíthat.
A propagandafilmet Zágráb főterén mutattak be, és arról szólt, hogy
az usztasa állam a Kozara hegységben folyó harcok során megmenti a partizán és a csetnik hordák elől a szerb gyerekeket, akiket a jasenovci és a Stara Gradiška-i táborban helyez el.
Az usztasa megrendelésre készült film forgatása során a kamera azonban rögzítette a halálra éheztetett gyereket is, sőt egy-két filmkockán Diana Budisavljević alakja is feltűnik.
Ezek a filmkockák a díjnyertes film forgatása során kerültek elő.
Kerüljük el a poklot!
A filmben a főszerepet Alma Prica horvát színésznő játssza.
Prica nem jelent meg Pólában, de levelében emléket állított Diana Budisavljevićnak, és mindazoknak, akik segítettek neki abban, hogy megmentse a gyerekeket, és új otthont találjon nekik.
Amíg létezik jóság, és létezik humánum, addig van remény a világban (...) És ha már nincs mennyország, akkor legalább küzdjünk a pokol ellen
– üzente a pólai közönségnek a horvát színésznő.
A Diana Budisavljević naplója című filmet sokan máris a Schindler listájához hasonlítják.
Vannak azonban, akik megjegyzik, hogy ez az alkotás nem egyszerűen csak történelmi film, hiszen a balkáni térségben éppen most van folyamatban a történelem újraértékelése.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Címlapon
Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
A kormány fokozódó migrációs nyomással fenyeget, a számok mintha ezt alá is támasztanák, a részletek azonban rávilágítanak: ez a bevándorlás nagyon nem az a bevándorlás, ami ellen látványos plakátokon és hangzatos kijelentésekkel kampányolnak. Ez a migráció ugyanis keletről fenyegeti Magyarországot.
- A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
- A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
- 5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
- Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
- Újabb nagy melót akasztott le Mészáros Lőrinc cége
- A fontot öt-, az eurót kéthavi csúcsra vitte a Brexit-deal
- 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára
- Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
- Brexit: eufória után piaci szorongás
További cikkek
-
A bizniszbohóc, aki nagyon más akart lenni – Mesés manufaktúrák 3.
Sorozatunk harmadik részében egy szemüvegkészítő manufaktúrát mutatunk be, amelyet egy művészi vénájú "bizniszbohóc" futtatott fel. Tovább
-
A nő, aki szerelmes lett a mustárba – Mesés manufaktúrák 2.
Sorozatunk második részében egy olyan manufaktúrát mutatunk be, amelynek alapítója felrúgta korábbi munkáját, hogy elmerülhessen a mustárok univerzumában. Tovább
-
Banksy-bolt nyílik Londonban
GDP néven rendhagyó üzletet nyit London Croydon negyedében Banksy. A híres street-art művész egy szerzői jogi vita miatt szánta rá magát a szokatlan lépésre. Tovább
-
Indul a nyelvtanulási diákhitel
Keddtől lesz igényelhető a diplomájuk megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával nem rendelkező főiskolai és egyetemi hallgatók számára a nyelvtanulási diákhitel. Tovább
-
A srácok, akik milliókért adnak egy pár cipőt – mesés manufaktúrák I.
Helyszíni riportsorozatunk első részében egy olyan manufaktúrát mutatunk be, ahol egy pár cipő 4000 eurónál kezdődik. Tovább
-
Le Monde - vétózhat a szerkesztőség tulajdonosváltás esetén
Több hónapi válsághelyzet után a Le Monde című francia lap tulajdonosai aláírták a szerkesztőség által kezdeményezett megállapodást. Tovább
-
Meghalt Sára Sándor
Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója. Tovább
-
Félmillió látogatóval zárhat az idei Sziget
A fesztivál látogatószáma idén is átlépi a félmilliót az egy hét alatt, de a tavalyi látogatócsúcsot biztos nem dönti meg. Tovább
-
Indul a Sziget – látogatócsúcs nem, nyereség még lehet
Szerdán kezdődik a Sziget Fesztivál. Bár már a nyitó napon teltházat várnak, az előző évi 565 ezres látogatószám most várhatóan nem fog megdőlni. Tovább
-
Depresszió, inszomnia, mentális problémák – a vállalkozók megszenvedik a stresszt
Egy kaliforniai kutatás szerint a helyi vállalkozók közel ötven százaléka küzd depresszióval és egyéb mentális betegséggel a stresszes életmód miatt. A megküzdést a problémával a mai napig komolyan akadályozza a valódi szembenézés hiánya - tehát az, hogy az érintett vállalkozók tagadják még a probléma létezését is. Tovább
-
Diana kiütötte Gotovina tábornokot
A háború mindig jó téma a filmművészetben. Tovább
-
Kalapács alá került Tutankhamon mellszobra – Egyiptom tiltakozik
Egyiptom hivatalos tiltakozása ellenére kelt el a Christie’s aukciós ház árverésén Tutankhamon fáraó több, mint 4,7 millió fontot érő 3000 éves mellszobra. Tovább
-
Nagy leszámolásba torkollt a kultúr-tao eltörlése
A kormány a visszaélések visszaszorítását ígérte a lépéssel, ez lett belőle. Tovább
-
Nem a temérdek olajpénz, hanem a tudatos építkezés nyeri meg idén a Bajnokok Ligáját
A Tottenham és a Liverpool nagyon tudatos koncepció mentén halad. Tovább
-
Milliókat is hozhat, mégis lehetetlen belőle megélni
Vannak hivatások, amelyeknél általában nincs havi fizetés, mégis sokan – jól vagy rosszul, de valahogyan mégis – megélnek belőle. Tovább
-
A legenda, aki évszázadokkal előzte meg a korát
Az igazi reneszánsz ember, aki összeesküvés-elméletek kedvelt középpontjává vált a jelenben. Tovább
-
143 millió forint nyereség naponta – van, ahol jó üzlet a futball
A világon még soha egyetlen futballklub sem ért el akkora nyereséget, mint tavaly a Tottenham Hotspur. A londoni csapat lubickol a pénzben, új stadiont épített, és a legjobb szeretne lenni Európában. A gazdagság azonban önmagában nem garantálja a sikert: a játékosok fizetéséhez mérten legjobban teljesítő csapat például nem a Real, a Barcelona vagy a Bayern, hanem az Atlético Madrid. Tovább
-
Az FC Barcelona testközelből III.: globalizált birodalom
Miként globalizálódik a Barca, hogyan lesznek a nézőkből fogyasztók, és miért jönnek tömegesen a turisták? Tovább
-
Az FC Barcelona testközelből II.: transzferek, sérülések és csodaitalok
A katalán klub összekapcsolja a sportot a tudománnyal, és futurisztikus fejlesztésekkel készül a jövőre. A Financial Times nemrég beleshetett a kulisszák mögé, és beszélhetett a főszereplőkkel – a napokban a riport rövidített változatát közöljük. A második részből kiderül, hogy mi a legfőbb motiváló erő, meg lehet-e jósolni a sérüléseket, és milyen ital segít a pontos passzolásban. Tovább
-
Az FC Barcelona testközelből I.: a futball forradalma
A katalán klub összekapcsolja a sportot a tudománnyal, és futurisztikus fejlesztésekkel készül a jövőre. Tovább
- A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
- A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
- 5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
- Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
- Újabb nagy melót akasztott le Mészáros Lőrinc cége
- A fontot öt-, az eurót kéthavi csúcsra vitte a Brexit-deal
- 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára
- Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
- Brexit: eufória után piaci szorongás
