A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -5,7 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,6 százaléka volt.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,7 százalékát érte el a 2011 harmadik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,5 százalékát tette ki az elmúlt egy évben.

A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -4,1 százaléka (-1145 milliárd forint) volt. 2011 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,6 százalékát érte el (-258 milliárd forint).

A harmadik negyedév végén az államadósság a GDP 82,6 százalékát tette ki

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 harmadik negyedévének végén a GDP 82,6 százalékát tette ki (22931 milliárd forint). 2011 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 241 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor számottevően csökkentek a befektetési jegyek. Az MNB előzetes adatai a GDP-arányos államadósságot 82 százalékra becsülték amely az éves GDP 5,9 százaléka volt. A jegybank szerint az adósság növekedéséhez a forint árfolyamgyengüléséből származó átértékelődések és az új adósság nettó kibocsátását jelentő tranzakciók is számottevően hozzájárultak.

Forrás: MNB

A gyengülő forint és a nominális GDP reíiziója miatt emelkedett az államadósság

Elemzők véleménye szerint a GDP arányos államadósság megugrását elsősorban a forint gyengülése okozta. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy az államadósságot forintban számolják el, azonban az állomány csaknem fele devizában van. Így elsősorban a forint gyengülése húzta fel az államadósságot a harmadik negyedév végére. A második és a harmadik negyedév vége között a forint 10 százalékkal gyengült az euróval és 17,6 százalékkal a dollárral szemben.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a forint gyengülése mellett kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi adatok revíziója miatt módosította a GDP-adatokat. Így a nominális GDP-adatok valamelyest csökkentek, ez is feljebb tolja az államadósság rátáját - tette hozzá.

A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a hitelek növekedése. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége (104 milliárd forint) elsősorban betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (121 milliárd forint) alapvetően az egyéb követelések csökkenését, illetve a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -5,7 százalékát érte el (-1576 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,0 százaléka (1101 milliárd forint) volt. A harmadik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 2,4 százaléka volt (174 milliárd forint).

A háztartások forinthitelei növekedtek, míg a devizahitelek csökkentek

2011 harmadik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeinek esetében a készpénz, a forint betétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor jelentősen csökkentek az egyéb követelések a magánnyugdíj-pénztári kilépésekkel kapcsolatos reálhozam kifizetések miatt. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen csökkentek az egyéb kötelezettségek.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,7 százaléka volt (759 milliárd forint). A harmadik negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 3,7 százalékát érte el (266 milliárd forint).

A harmadik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a hiteleiket és az egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások növekedése, valamint a hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföldiek elsősorban a kormány által kibocsátott értékpapírjaikat növelték

A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási képessége fordított előjellel) 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,5 százalékát tette ki (-426 milliárd forint). A harmadik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,3 százaléka volt (-91 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat, hiteleiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelintézeti adósságpapírjaikat és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleiket csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek, a központi bank által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek és az egyéb tartozások növekedtek, ugyanakkor a befektetési jegyek számottevően csökkentek.