Az MNB elnöke, Simor András a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Monetáris Tanács előtt két opció volt: vagy csökkentik, vagy szinten tartják az alapkamatot. A jegybankelnök nem mondta, mert mondhatta el , hogy milyen arányú volt a szavazás, ugyanis ezzel hivatalosan is meg kell várni, amíg közzéteszik az ülésről szóló jegyzőkönyvet.
Simor András megismételte az indokokat a kamatvágás és a tartás mellett is, azaz az indokokat infláció növekedésének okait és az az ellen ható folyamatokat is. Nagy meglepetés így nem volt a sajtótájékoztatón, pusztán a hangsúly tolódott el. Simor megismételte amit a korábbi döntések után mondott, nevezetesen, hogy a kormány Széll Kálmán Tervben megfogalmazott céljai emelik az inflációs várakozást, a különadók és a jövedéki adó emelése növeli a fogyasztói árszínvonalat. A nyáron az élelmiszerekkel és az iparcikkekkel kapcsolatos áremelkedés meghaladta az MNB várakozását, ráadásul a nemzetközi olajár is nő és a világszerte tapasztalható élelmiszerár-emelkedés is növeli a magyar inflációs kockázatokat.
Az infláció emelkedését mérsékli a szűkülő belső kereslet és a laza munkaerőpiac, az inflációs cél teljesítése kitolódik - mondta az MNB elnöke. Simor András megismételte azt az előrejelzésüket, hogy a gazdaság kibocsátása csökkenni fog 2013-ban is, és azután is csak visszafogott lesz. A Monetáris Tanács szerint a munkanélküliségi ráta jövőre is tartósan 10 százalék fölött maradhat.
Simor András megismételte, hogy a magyar gazdaság motorja továbbra is az export, ugyanakkor a felvevőpiacok lassulnak, ez pedig párosul a belső kereslet csökkenésével, ami újabb ok a ráta csökkentésére. Az MNB szerint is gyenge a beruházási potenciál, nem pörög a hitelezés, a nem teljesítő lakossági és vállalati hitelek aránya tovább nőtt.
A jegybank szerint bizonytalan, hogy a kormány honnan teremti meg a nemrég bejelentett tehercsökkentés forrásait akár a lakosságnál, akár a kisvállalkozásoknál. Simor szerint az adócsökkentés rontja a pénzügyi közvetítő rendszer potenciálját és rombolja a növekedés forrásaiba vetett bizalmat. Az MNB elnöke emlékeztetett, hogy az ország kockázati megítélése javult, ugyanakkor szerinte ennek nem az az oka, hogy Magyarország javította a pozícióit, hanem az, hogy a nemzetközi összkép is romlott.
Azonnal gyengült a forint a kamatvágás bejelentésére. Részletek>>> |
A bejelentésre azonnal gyengült a forint, azonban a kicsi mozgást és az alacsony forgalmat tekintve ez messze nem tekinthető zuhanásnak, ahogy több sajtóorgánum is írta. Az eurót a döntés után is 281 forint körül jegyezték, a döntés előtti 278 forinttal szemben