5p
A Brexit-után is maradhatnak Nagy-Britanniában az ott dolgozó magyarok, és a megszerzett jogaik túlnyomó többségét is megtarthatják. Hivatalos adatok szerint mintegy százezer magyar dolgozik a szigetországban, közülük több mint hetvenezren az elmúlt nyolc évben vándoroltak ki. A valós szám azonban még ennél is jóval nagyobb lehet: korábban a magyar kormány 300 ezer „brit magyarról” beszélt.
Már a mi városunk is: minimum 35 ezer magyar él Londonban. EPA/ANDY RAIN

A korábbi ígéreteknek megfelelően az Egyesült Királyság uniós kilépése után is a szigetországban maradhatnak az ott dolgozó külföldi uniós állampolgárok, köztük a magyarok – hazai szempontból ez az egyik legfontosabb eleme a kedden létrejött Brexit-megállapodásnak.

Tartózkodási jogosultságot kapnak

A tegnap a brit kormány által is elfogadott dokumentum szerint állandó tartózkodási jogosultságot kapnak, amennyiben az átmeneti időszak lejártáig (várhatóan 2020 végéig) törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet a szigetországban.

Azoknak sem kell azonban félniük, akiknek ekkor még nem lesz meg az öt év: ők szintén állandó letelepedési jogosultságot kapnak, amint kitöltik ezt az időt. Ezt a jogukat csak akkor korlátozhatják, ha súlyos bűncselekményeket követnek el, „bűnöző életmódot folytatnak”, vagy visszaélnek a letelepedést szabályozó rendszerrel.

Maradnak a szerzett jogok

Kormányválság fenyegetBenyújtotta lemondását csütörtökön Dominic Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, a kormány által előző este jóváhagyott megállapodás-tervezetet. Raab példáját követte Esther McVey munkaügyi miniszter, valamint két államtitkár. Jacob Rees-Mogg, a keményvonalas toryk egyik vezetője pedig bizalmatlansági indítványt kezdeményezne Theresa May ellen. A kormányfő az alsóházban eközben azt mondta: vagy ez a megállapodástervezet lesz, vagy nem lesz megállapodás, esetleg Brexit sem. Szerinte csak a jelenlegi megállapodástervezettel képzelhető el a zökkenőmentes kilépés az EU-ból.

Az egyezség rögzíti azt is, hogy a szigetországban dolgozó uniós állampolgárokat nagyrészt ugyanazok a jogok illetik majd meg a kilépés után, mint most, azaz nem csak dolgozhatnak, hanem tanulhatnak, valamint hozzáférhetnek a közszolgáltatásokhoz és a jóléti juttatásokhoz. Ezek a jogosultságok csak akkor változnak, ha a más EU-tagállamokban élő britek jogosultságai módosulnak.

A jogok kiterjednek azoknak a külföldi uniós állampolgároknak a hozzátartozóira is, akik 2020 végéig bezárólag az Egyesült Királyságban élnek. Az ott élőkhöz bármikor csatlakozhatnak hozzátartozóik.

De kiket érint mindez a legjobban, és mi a helyzet a magyarokkal?

Élen a lengyelek  

A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a sort a lengyelek vezetik: 2017-ben összesen egymillió lengyel állampolgár (közülük 922 ezer Lengyelországban született) élt jogszerűen Nagy-Britanniában. Ezzel gyakorlatilag ők a legnagyobb kisebbség a szigetországban, nem csak az uniós származási országokat tekintve, hanem világviszonylatban is. Az Indiában születettek száma 829 ezerre, a Pakisztánban születetteké 522 ezerre rúg.

Az uniós országokat tekintve a lengyeleket követik a románok (411 ezer) és az írek (350 ezer), majd az olaszok (297 ezer), a portugálok (235 ezer), a litvánok (199 ezer), a spanyolok (182 ezer), a franciák (181 ezer), a németek (154 ezer) és a lettek (117 ezren) következnek. Tehát korántsem csak a kelet-európaiak között népszerű célpont a szigetország.        

Nem vagyunk a top 10-ben

Rendkívüli EU-csúcsRendkívüli csúcsértekezletet tartanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételrendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök reggel Brüsszelben. Az EU szerint döntő előrelépés történt a találkozó összehívásához, miután sikerült "technikai szinten" elfogadni a kiválási szerződés tervezetét, és ezt a brit kormány is jóváhagyta.

A sorban – az uniós származási országokat tekintve – ezután következnek a magyarok: 2017-ben  98 ezer magyar állampolgár lakott az Egyesült Királyságban. Ezzel tizenegyedikek vagyunk az uniós „küldő országok” között. A legtöbb magyar Angliában (88 ezren), ezen belül Londonban (35 ezren) él a hivatalos adatok szerint.

Ez a szám egybevág Orbán Viktor korábbi közlésével is. A kormányfő 2016 novemberében, Theresa May brit miniszterelnökkel tartott találkozója után azt mondta, hogy 95 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában.

2010 óta felgyorsult a kivándorlás

A kivándorló magyarok száma hazánk uniós csatlakozása, 2004 óta szinte folyamatosan nő. (London már ekkor megnyitotta előttünk a munkaerőpiacát – a szerk.) A Qubit által összegyűjtött adatok szerint 2004-ben még csak hétezren dolgoztak a szigetországban, tavalyelőtt 93 ezren, tavaly pedig már 98 ezren.

Ha politikai korszakok szerint nézzük az adatokat, akkor az Orbán-éra kezdete, 2010 tavasza óta felerősödött a kivándorlás. 2009 végén még „csak” 26 ezer magyar volt az Egyesült Királyságban, azóta több mint hetvenezren csatlakoztak hozzájuk. Ebben az időszakban jegyezték fel a legnagyobb éves növekedést is: 2012 és 2013 között 23 ezren vették Albion felé az irányt.

Több százezer is lehet a magyarok száma

Más becslések szerint ugyanakkor a hivatalosan jelzettnél jóval több magyar élhet az Egyesült Királyságban, sőt korábban más hivatalos források is tettek erre utaló közléseket: a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban 300 ezerre taksálta a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számát követségi becslésre hivatkozva.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Van, ahol még mindig veszik a svájci órákat, mint a cukrot
Privátbankár.hu | 2026. február 2. 11:31
A svájci órák exportja egy év alatt 3,3 százalékkal, 2,1 milliárd svájci frankra nőtt decemberben, tavaly összességében 1,7 százalékkal, 25,6 milliárd frankra esett – áll a svájci óraipari szövetség ((FHS) honlapján.
Makro / Külgazdaság Reménytelen helyzetben van a magyar gazdaság: itt a friss adat
Privátbankár.hu | 2026. február 2. 09:00
Pesszimisták a beszerzési menedzserek, a GDP-t előrejelző mutató nagyon rosszul áll a friss felmérés szerint. 
Makro / Külgazdaság Nagyon bejött a Lidl, a Penny és az Aldi árcsökkentési terve
Kollár Dóra | 2026. február 2. 05:44
Az év első hónapja ezt hozta a diszkontokban.
Makro / Külgazdaság A világ egyik legnagyobb aranykészletén ül egy kriptós cég
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 16:58
Heti 1-2 tonnát vásárolnak belőle továbbra is.
Makro / Külgazdaság Nem növeli termelését az OPEC, maradhat a magas olajár?
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 15:07
Nem változtatnak a terveken az iráni feszültség árnyékában sem.
Makro / Külgazdaság Néhány óra múlva indul a százmilliárdos támogatási program, érdemes a rajtvonalra állni
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 11:53
Indul az energiatárolós program, hétfőn délelőtt már lehet jelentkezni. A cégek is készülhetnek.
Makro / Külgazdaság Megjelent Orbán Viktor vagyonnyilatkozata is: 7,2 milliós havi fizetés, csökkenő megtakarítás
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:58
Az is kiderült, hogy a miniszterelnök nincsenek a személyes tulajdonában vagyontárgyak.
Makro / Külgazdaság Mibe fektette a pénzét Magyar Péter?
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:24
62 milliót tart értékpapírban a Tisza elnöke, de milyen befektetéseket választott?
Makro / Külgazdaság Kapaszkodhat a magyar kormány a jövő héten – sok minden kiderül
Privátbankár.hu | 2026. február 1. 09:11
Árulkodó tavaly decemberi és egész éves adatokat közöl a jövő héten is a KSH.
Makro / Külgazdaság Az oroszoknak érdeke lenne az energiapiaci megbékélés Európával, de akkor már inkább mi diktálhatunk
Imre Lőrinc | 2026. február 1. 06:04
A közeljövőben nem, de hosszabb távon az Európai Uniónak és Oroszországnak is ismét érdeke lehet az energiapiaci együttműködés. Addig viszont az EU-nak változtatnia kell a gondolkodásán, új földgáz- és kőolajprojekteket kell indítania – hangzott el a Klasszis Befektetői Klub idei első, energiaipari trendekről és kilátásokról szóló panelbeszélgetésén. Amin az is szóba került, hogy Kína miként tudja zsarolni a nyugati világot a kritikus fontosságú nyersanyagok piacán, és hogy mi lehetne erre Európa válasza.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG