|
| Már a mi városunk is: minimum 35 ezer magyar él Londonban. EPA/ANDY RAIN |
A korábbi ígéreteknek megfelelően az Egyesült Királyság uniós kilépése után is a szigetországban maradhatnak az ott dolgozó külföldi uniós állampolgárok, köztük a magyarok – hazai szempontból ez az egyik legfontosabb eleme a kedden létrejött Brexit-megállapodásnak.
Tartózkodási jogosultságot kapnak
A tegnap a brit kormány által is elfogadott dokumentum szerint állandó tartózkodási jogosultságot kapnak, amennyiben az átmeneti időszak lejártáig (várhatóan 2020 végéig) törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet a szigetországban.
Azoknak sem kell azonban félniük, akiknek ekkor még nem lesz meg az öt év: ők szintén állandó letelepedési jogosultságot kapnak, amint kitöltik ezt az időt. Ezt a jogukat csak akkor korlátozhatják, ha súlyos bűncselekményeket követnek el, „bűnöző életmódot folytatnak”, vagy visszaélnek a letelepedést szabályozó rendszerrel.
Maradnak a szerzett jogok
| Kormányválság fenyegetBenyújtotta lemondását csütörtökön Dominic Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, a kormány által előző este jóváhagyott megállapodás-tervezetet. Raab példáját követte Esther McVey munkaügyi miniszter, valamint két államtitkár. Jacob Rees-Mogg, a keményvonalas toryk egyik vezetője pedig bizalmatlansági indítványt kezdeményezne Theresa May ellen. A kormányfő az alsóházban eközben azt mondta: vagy ez a megállapodástervezet lesz, vagy nem lesz megállapodás, esetleg Brexit sem. Szerinte csak a jelenlegi megállapodástervezettel képzelhető el a zökkenőmentes kilépés az EU-ból. |
Az egyezség rögzíti azt is, hogy a szigetországban dolgozó uniós állampolgárokat nagyrészt ugyanazok a jogok illetik majd meg a kilépés után, mint most, azaz nem csak dolgozhatnak, hanem tanulhatnak, valamint hozzáférhetnek a közszolgáltatásokhoz és a jóléti juttatásokhoz. Ezek a jogosultságok csak akkor változnak, ha a más EU-tagállamokban élő britek jogosultságai módosulnak.
A jogok kiterjednek azoknak a külföldi uniós állampolgároknak a hozzátartozóira is, akik 2020 végéig bezárólag az Egyesült Királyságban élnek. Az ott élőkhöz bármikor csatlakozhatnak hozzátartozóik.
De kiket érint mindez a legjobban, és mi a helyzet a magyarokkal?
Élen a lengyelek
A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a sort a lengyelek vezetik: 2017-ben összesen egymillió lengyel állampolgár (közülük 922 ezer Lengyelországban született) élt jogszerűen Nagy-Britanniában. Ezzel gyakorlatilag ők a legnagyobb kisebbség a szigetországban, nem csak az uniós származási országokat tekintve, hanem világviszonylatban is. Az Indiában születettek száma 829 ezerre, a Pakisztánban születetteké 522 ezerre rúg.
Az uniós országokat tekintve a lengyeleket követik a románok (411 ezer) és az írek (350 ezer), majd az olaszok (297 ezer), a portugálok (235 ezer), a litvánok (199 ezer), a spanyolok (182 ezer), a franciák (181 ezer), a németek (154 ezer) és a lettek (117 ezren) következnek. Tehát korántsem csak a kelet-európaiak között népszerű célpont a szigetország.
Nem vagyunk a top 10-ben
| Rendkívüli EU-csúcsRendkívüli csúcsértekezletet tartanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételrendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök reggel Brüsszelben. Az EU szerint döntő előrelépés történt a találkozó összehívásához, miután sikerült "technikai szinten" elfogadni a kiválási szerződés tervezetét, és ezt a brit kormány is jóváhagyta. |
A sorban – az uniós származási országokat tekintve – ezután következnek a magyarok: 2017-ben 98 ezer magyar állampolgár lakott az Egyesült Királyságban. Ezzel tizenegyedikek vagyunk az uniós „küldő országok” között. A legtöbb magyar Angliában (88 ezren), ezen belül Londonban (35 ezren) él a hivatalos adatok szerint.
Ez a szám egybevág Orbán Viktor korábbi közlésével is. A kormányfő 2016 novemberében, Theresa May brit miniszterelnökkel tartott találkozója után azt mondta, hogy 95 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában.
2010 óta felgyorsult a kivándorlás
A kivándorló magyarok száma hazánk uniós csatlakozása, 2004 óta szinte folyamatosan nő. (London már ekkor megnyitotta előttünk a munkaerőpiacát – a szerk.) A Qubit által összegyűjtött adatok szerint 2004-ben még csak hétezren dolgoztak a szigetországban, tavalyelőtt 93 ezren, tavaly pedig már 98 ezren.
Ha politikai korszakok szerint nézzük az adatokat, akkor az Orbán-éra kezdete, 2010 tavasza óta felerősödött a kivándorlás. 2009 végén még „csak” 26 ezer magyar volt az Egyesült Királyságban, azóta több mint hetvenezren csatlakoztak hozzájuk. Ebben az időszakban jegyezték fel a legnagyobb éves növekedést is: 2012 és 2013 között 23 ezren vették Albion felé az irányt.
Több százezer is lehet a magyarok száma
Más becslések szerint ugyanakkor a hivatalosan jelzettnél jóval több magyar élhet az Egyesült Királyságban, sőt korábban más hivatalos források is tettek erre utaló közléseket: a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban 300 ezerre taksálta a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számát követségi becslésre hivatkozva.
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
