Az argentin kormány váratlanul az IMF segítségét kérte: az egyre mélyülő gazdasági válság miatt azt kérik a Valutaalaptól, hogy korábban folyósítsák az 50 milliárd dolláros hitelt, írja a BBC. Mauricio Macri elnök azt mondta, ezzel a lépéssel szeretnék visszaszerezni a befektetők bizalmát. Az IMF jelezte: megkezdték az átütemezés előkészítését. Christine Lagarde IMF-igazgató azt mondta: támogatják az argentin kormány intézkedéseit.
Az argentin peso értékének 40 százalékát elvesztette idén a dollárral szemben, az infláció pedig az egekben van.
Mindent máshogy csinálnak, mint a törökök, mégis ugyanoda jutnak?
A háttérben a magas fizetésimérleg-hiány, a jelentős külső adósság, a gyenge kormányzat és a magas infláció áll - ezek az összetevők vezethették Törökországot is az összeomlás szélére, és ez az út várhat Argentínára is. A különbség a törökök és az argentinok között az, hogy utóbbi országban nem tekintenek ördögtől valónak a kamatamelésre (ami egy ország nemzeti valutájának elértéktelenedése ellen a hagyományos közgazdaságtan szerint a legjobb út) - Argentína ezért már egy ideje világrekorder, jelenleg 45 százalékos alapkamattal próbálja bevonzani illetve megtartani a befektetőket.
Szintén különbség a két ország között, hogy míg Erdoganék kizárták, hogy az IMF segítségét kérjék, Argentína szorosan együttműködik a Valutaalappal a válság megoldása érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ez kevés a befektetők megnyugtatásához: a peso továbbra is gyengül, az infláció a legmagasabb a G20-ak között.
Hiába próbálnak ugyanis tankönyvi válaszokat adni a válságra, a törökországi események miatt jó ideje komoly nyomás van azokon a feltörekvő gazdaságokon, ahol a befektetők analógiát látnak a török összeomláshoz vezető körülményekkel. Így az egyébként valóban nehéz helyzetben lévő Argentínát most egy külső sokk terhelte meg újra (a feltörekvőkkel szembeni általános bizalomvesztés a törökök miatt), a lényegen ezen azonban nem változtat: a csőd szélére sodródott a dél-amerikai ország.
Már megint az IMF? Mindenki attól fél, újra lakatot tesznek a bankszámlákra
Macri elnök épp azzal az ígérettel került hatalomra, hogy gatyába rázza a gazdaságot - ebben azonban nem sok eredményt sikerült eddig elérnie. Az élet egyre drágább az országban, az IMF-nek ígért reformok bevezetése nem igazán halad. Ezek a reformok egyébként természetesen megszorításokat jelentenek, az állami költések erőteljes visszafogását - ez az inflációs spirállal kombinálva azzal jár, hogy a bérek emelkedése elmarad az árak emelkedésének ütemétől, magyarán egyre szegényebbek lesznek az emberek.
Az IMF egyébként sem valami népszerű intézmény Argentínában, az ország 2001-es gazdasági összeomlásában meglehetősen nagy szerepe volt ugyanis a Valutaalapnak is. Ekkor az ország csődbe ment, nem tudta fizetni adósságait, a bankrendszer megbénult. Az argentin polgárok rengeteg pénzt veszítettek - most attól félnek, hogy a kormány ezúttal is a 2001-eshez hasonló tőkekorlátozásokat vezet be annak érdekében, hogy a lakosság ne rohamozza meg a bankokat, bedöntve a bankrendszert. Akkor egy éven át korlátozták a bankszámlákról kivehető pénz mennyiségét.
Az orosz agresszió Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban. Káncz Csaba jegyzete. 
