Bajorország nagy címere. (Wikimedia Commons)

Koszovó kiválásának megengedésével 2008-ban a NATO, a Krím elszakításával 2014-ben Oroszország teremtett rossz precedenst, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezése a geopolitikai érdekek szerint következik be vagy sem – írja a német Heise.de weboldal.

Emlékeztetnek rá, hogy a katalán népszavazáson csak a jogosultak 42 százaléka jelent meg, de a 92 százalékuk a függetlenség mellett szavazott. Koszovóban nem volt népszavazás, ami megerősítette volna az elszakadást, mégis egy sor ország ismerte el nagyon gyorsan. A Krímben viszont rögtönöztek egyet, ami szentesítette azt, mégis sok ország érvénytelennek tekinti a félsziget leválását Ukrajnáról.

Orosz érdekek garmadája

Az orosz média különösen élénken foglalkozik a katalóniai eseményekkel, nem véletlenül, hiszen azok jobb színben tüntethetik fel a Krím-félsziget vagy Kelet-Ukrajna elszakítását. Ráadásul ott van még Oroszország körül Transzisztria, amely Moldávia elszakadni kívánó területe, valamint Abházia és Dél-Oszétia, amelyek Grúziáról válnának le. Másrészt Katalónia esetleges kiválása tovább gyengítené a Brexit után az EU-t, illetve a NATO-t – utal rá a német cikk.

Megemlítik azt is, hogy korábban az oroszok milyen brutálisan verték le a csecsenek függetlenségi törekvéseit, és jelenleg Szíriában is az ország erőszakos egyben tartásán ügyködnek.

Az orosz RT televízió nyomán Reinhard Merkel jogfilozófust idézik, aki szerint a koszovói precedens lyukat ütött a korábbi nemzetközi jogban. Ennek ellenére a katalánhoz hasonló egyoldalú függetlenségi törekvések el nem ismerése mellett még mindig komoly jogi érvek szólnak.

Kanadai precedens

Ismertetnek egy korábbi érdekes esetet, amikor Kanadában Québec tartomány akart kiválni. Erről az ország legfelsőbb bírósága 1998-ban kettős ítéletet hozott. Egyrészt nemet mondott az egyoldalú kiválásra. Másrészt azonban kötelezte a kormányt, hogy tárgyaljon a tartománnyal, amennyiben a lakosság egyértelmű többsége a kiválás mellett van. Megtiltotta a hadsereg bevetését, és végső soron a kiválás lehetővé tételét írta elő, ha csak így kerülhető el a polgárháború.

Skótok, észak-írek, szárdok, veneto-iak, baszkok – számos kisebb népnek vannak Európában függetlenségi törekvései. Meglepő módon nem lehetetlen, hogy ehhez német tartományok is csatlakozzanak. A YouGov közvélemény-kutató 2017 júliusi felmérése szerint a bajorok 32 százaléka örülne, ha országa független lenne.

Mi bajuk a kelet-németeknek?

Ez az arány ráadásul 20-22 százalékos öt további német tartományban, mint a Saar-vidék (a francia határnál), Thüringiában, Szászországban, Mecklenburg-Előpomerániában és Szász-Anhalt tartományban (ez a négy pedig mind keletnémet, azaz volt NDK-s terület).

A dolog érdekessége az is, hogy a Magyarországnál nagyobb lélekszámú, majdnem 13 milliós Bajorországban laknak Délen bajorok, Északon frankok – akik nem tekintik magukat bajornak –, Nyugaton pedig svábok, plusz a rengeteg bevándorló.

Ki akarnak lépni Németországból, de nem szélsőjobboldaliak – írta tavaly a Süddeutsche Zeitung a Bajorország Pártról (Bayernpartei). „A poroszság és a centralizmus ellen” – mondja a párt egyik plakátja.

Függetlenség helyett nagyobb önállóságot

Propagandaanyagaik némelyike az első világháború stílusában készült. A pártocska 2013-ban a tartományi választáson 2,1 százalékot szerzett. Bajorország egyébként teljesen szuverén csak 1806 és 1871 között volt a történelem során.

A Bayernpartei honlapjáról. Imádják a katalánokat.

Egy másik, 2011-es felmérésben a bajorországi lakosok – nemzetiségtől függetlenül – 39 százalékban válaszolták azt, hogy több függetlenséget szeretnének a tartománynak. További 20 százalék pedig részkérdésekben szeretett volna nagyobb önállóságot. A Németországtól való elszakadást 25 százalék akarta, további 16 százaléknak részben szimpatikus volt az ötlet.

A népszavazgató svájciak

Svájcban nagyon aggódnak a politikusok a katalán helyzet miatt, a parlamenti képviselők is két táborra szakadtak, a katalán kormány és a madridi központi kormány támogatóira – derül ki a Basler Zeitung cikkéből. Svájcban szokás, hogy rengeteg kérdésről, rendszeresen tartanak népszavazásokat. Az aggodalom érthető, mi lesz, ha valamelyik svájci tartomány (kanton) kitalálja, hogy függetlenedni szeretne, és erről népszavazna? – vetődik fel a kérdés.

Európa külső ellenségei mindenesetre örülhetnek, legfőbb érdekük, hogy kontinensünk minél inkább széttagolt, széthúzó legyen, hiszen annál gyengébb lesz – tehetjük hozzá mindehhez.