|
| A mecset Bir al-Abdban 2017. november 24-én, miután fegyveres férfiak pokolgépet robbantottak (Forrás: MTI/EPA) |
Megkezdődött a három napos választás Egyiptomban, melynek eredményét várhatóan csak hétfőn teszik közzé. Apátia, félelem vet árnyékot a szavazófülkékre, amire számos ok van – tudósított a Bloomberg.
A hatóságok minden erejükkel azon vannak, hogy a részvétel elég magas legyen, de ez nehéz, mert az elnök, Abdel-Fattah El-Sisi ellen induló egyetlen jelölt a saját híve, aki nem is igazán próbált meg kampányolni. A valódi versenytársakat a választás előtt vagy lecsukták, vagy lehetetlenné tették számukra az indulást.
Sok millió szegény egyiptomi számára nehéz eladni az elnöknek a jövőbeli gazdasági fellendülésre vonatkozó vízióit, amelyeket a jelenlegi nehézségekért cserébe kilátásba helyez. Azt azonban általában elismerik, hogy az egyiptomi gazdaságnak, amely korábban a szakadék szélén billegett, vannak eredményei is.
Megmentő vagy elnyomó?
A növekedés a legnagyobb a 2011-es felkelés óta, és nemrég kaptak 12 milliárd dollárnyi IMF-hitelt. Az ártámogatások és a devizakorlátozások megszüntetése (és az azt követő óriási devizaleértékelődés) után a külföldi devizatartalékok szintje is magasra emelkedett.
El-Sisi elnök olyan elnök szerepében tetszeleg, aki megmentette az országot az iszlamistáktól, és visszaállította régi regionális hatalmát. De lehet, hogy úgy fognak rá emlékezni, mint aki megtörte az egyiptomi népet – írja a Bloomberg.
Drasztikus leértékelés volt
Az egyiptomi font árfolyamának 2016 végi elengedése után ugyanis elszabadult az infláció is, a dollárban mért jövedelmek lezuhantak, az energiaárak elszálltak. Ugyanakkor az utóbbi időben már valamelyest csendesedett a pénzromlás, a nemzeti bank csökkenteni tudott kissé a kamatokon, a munkanélküliség is mérséklődött valamennyit.
Nemzetközi szervezetek, mint az IMF vagy a Fitch hitelminősítő azonban kritizálják a nagyfokú politikai, katonai beavatkozást a gazdaságba. Attól tartanak, hogy ha a gazdaság nem áll talpra, akkor a politikai és gazdasági problémák együtt robbanással fenyegetnek, ahogy 2011-ben is.
Óriási népességnövekedés
A német Spiegel Online kommentárja szerint az, hogy El-Sisi győzni fog, kétségtelen, lehet, hogy még az orosz Vlagyimir Putyin győzelmét is elhomályosítja majd az eredmény. Még úgy is, hogy a 60 milliónál is több választásra jogosult nagy része várhatóan távol marad az urnáktól. De ez semmit nem mond a rezsimjének stabilitásáról.
Hét évvel Mubarak elnök megdöntése után tény, hogy egy másik diktátor vezeti az országot, amit a világ vállvonogatva néz. Egyiptom lakossága a 2017 áprilisi népszámlálás szerint 94,8 millió fő volt. Évente eszerint egymillióval nő – más becslés ezt inkább kétmillióra teszi –, évente több százezer diák kerül ki az egyetemekről. Félő, hogy ezzel a teherrel az ország nem tud megbirkózni.
Fegyverek és hallgatás
A jelenlegi elnök propagandája szívesen állítja, hogy egyedül ő tudja megmenteni Egyiptomot Líbia és Szíria sorsától, a polgárháborútól, káosztól. Ezt mintha a nagyhatalmak is elfogadnák, például csak Németország csak tavaly rekordértékű, 700 millió euró feletti katonai célú exportot engedélyezett Egyiptomba. A világ pedig félrenéz, ha ellenzékiek, szakszervezeti vezetők, újságírók tűnnek el nyom nélkül, vagy homoszexuálisokat, ateistákat üldöznek.
Gyorsan fel tud lángolni a felkelés
A kommentár emlékeztet rá, hogy 2010-ben, az arab tavasz kezdetekor Ben Ali tunéziai elnök, vagy 2011-ben Mubarak egyiptomi vezető helyzete is teljesen szilárnak látszott. Mégis, egy-egy szikra nyomán lángra kapott az elégedetlenség, és ezek a vezetők gyorsan, hetek, hónapok alatt megbuktak. Ugyanaz az elégedetlenség, ami hét évvel ezelőtt, pedig most is jelen van Egyiptomban.
Egyiptom csalóka stabilitásáról ír az Rp-online.de (Rheinische Post) is, eszerint az elnök szilárdan ül a nyeregben, a gazdaság növekszik, a turisták visszatérőben. De ennek ára egy brutális rendőrállam kiépítése volt. Legutóbb 97 százalékkal nyert az elnök, most is inkább arra fogadnak titokban, hogy 95 százalék felett, vagy az alatt lesz az eredmény.
Az IMF a hunyó?
Az elnök népszerűsége magas, de ez annak is köszönhető, hogy nincs igazán alternatíva. Amit sokan elismernek, hogy sok munkahelyet teremtett nagyberuházásokkal, így autópályákat épít, új várost – igazgatási központot – hoz létre Kairótól délre.
A gazdaság javulása azonban nagyrészt azoknak a reformoknak köszönhető, amelyeket 2016-ban az IMF írt elő azért, hogy az országot kihúzza a bajból – írja az Rp-online.de. A szegénység viszont tovább nőtt, nem hivatalos becslések szerint eléri a 33 százalékot.
Több tízezren politikai foglyok
Az Amnesty International szerint el-Sisi 2013-as hatalomra kerülése óta 60 ezer embert börtönöztek be politikai okokból, a kínzás széles körben elterjedt, és csak tavaly 100 embert végeztek ki a rezsim ellenségei közül. A sajtót és az internetet szigorúan ellenőrzik.
Az országban tízmillió keresztény él, jórészt koptok. Ők támogatják az elnök terrorellenes erőfeszítéseit, védelmet remélve tőle.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
