|
| Vlagyimir Putyin mesterlövész-puskával lő. (Fotó: AFP) |
Moldova az egy főre eső GDP alapján Európa legszegényebb országa, ahol a becslések szerint a 3,5 millió lakos egyharmada külföldön dolgozik, és a GDP 20 százalékát a külföldön dolgozók által hazautalt összegek adják. November 12-én, alig öt hónappal azután, hogy beiktatták tisztségébe a reform- és Nyugat-párti Maia Sandu kormányfőt, az általa vezetett moldovai kormány megbukott a szocialista koalíciós partner által kezdeményezett parlamenti bizalmi szavazáson. Az 1991-ben a Szovjetunióból önállósodott ország Sandu személyében és kormányzatában élhette át pár hónapig Moldova első reform-párti vezetését.
Putyin embere kirántja a szőnyeget
A korrupció ellen harcoló Most (ACUM) pártszövetség és koalíciós társa, a Moszkva által támogatott Szocialista Párt közötti viszony a főügyész kinevezése körüli vita miatt romlott meg. Sandu végzete az volt, hogy egy független jelöltet akart támogatni a főügyészi pozícióra, amely lecsapott volna a mindent behálózó korrupcióra. De a régi érdekszövetségek - beleértve a médiát is uraló Szocialistákkal - ezt nem engedték, és mondvacsinált indokkal ragaszkodtak ahhoz, hogy a főügyészt az Igazságügyi Minisztérium bizottságának kell jelölnie. Valójában már Sandu kormányzásának a kezdetén kiderült, hogy a Szocialisták csak erősen korlátozott reformokat hajlandók támogatni.
Egy nappal Sandu bukása után Igor Dodon Moszkva-párti elnök – aki most az ország erős embere lett - saját tanácsadóját, Ion Chicu euroszkeptkus közgazdászt jelölte ügyvezető miniszterelnöknek. Kevesebb, mint 24 órán belül aztán a parlament elfogadta Chicu új, kisebbségi kormányát. Ez a teljesen elképesztő politikai dinamika arra utal, hogy Dodon már egy jó ideje tervezte Sandu megbuktatását, összedolgozva a külföldre menekült oligarcha, Vladimir Plahotniuc egykori pártjával, a Demokrata Párttal.
Dodon politikai kötődéseiről sokat elárul egy júniusi rejtett kamerás videó, ahol Dodon nyíltan beismeri, hogy volt pártját - a Szocialista Pártot, amelynek korábban az elnöke volt - , még idén is az oroszok finanszírozták, havonta hétszázezer és egymillió dollár közötti összeggel. 2017. januári elnöki beiktatása óta eltelt csaknem 3 évben Dodon évente átlagosan négyszer látogatott Moszkvába.
Dodon és az oligarcha közös múltja
A moldovai hatóságok október 29-én jelentették be, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Plahotniuc ellen, aki a Sandu-kormány megalakítása előtt évekig az ország tulajdonképpeni ura volt és megbuktatásához fél éve Moszkva és a Nyugat páratlan összefogására volt szükség. Plahotniucot most két korrupciós ügy miatt keresi a Korrupcióellenes Ügyészség, de ő a Demokrata Párt kormányának bukása napján külföldre szökött. Nem lehet tudni, hogy az oligarchát a 2014-15-ös, egymilliárd dolláros kárt okozó bankrablás miatt vizsgálják-e, vagy a húszmilliárd dolláros forgalmúra becsült "Moldovai Pénzmosoda" kapcsán, de enélkül is van bőven a rovásán korrupció és hatalommal való visszaélés.
Plahotniuc és Dodon is az országot 2001-2009 között uraló Kommunista Párt köpönyegéből bújt ki. Plahotniuc ennek a kommunista kormányzásnak a vége felé profitált az akkori privatizációkból, amelyeket - mit ad isten - gazdasági miniszterként éppen Igor Dodon menedzselt (aztán cserébe 2013-ban Dodon kapott kedvezményes hitelt Plahotniuc bankjától). De az Al-Jazeera TV oknyomozó portréja szerintaz oligarcha mindenek előtt a „moldáv fehér hús exportból”, vagyis prostituáltak Nyugatra juttatásából gazdagodott meg.
Az ország szeparatista tartományában (Transznyisztria) orosz katonák állomásoznak, miközben a fővárosban NATO-iroda működik. S noha társulási szerződése van az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Unióban is megfigyelő státusszal rendelkezik. A geopolitikai törésvonalon fekvő, törékeny kis állam politikai fejleményeit továbbra is érdemes figyelemmel követnünk.
Nincs áramuk. 
