6p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A német vállalatok nem foglalkoznak magyar demokrácia állapotával, és gőzerővel invesztálnak a magyar gazdaságba – állítja a Die Zeit. Ugyanez derült ki néhány hete a privátbankár.hu által folytatott háttérbeszélgetésekből. A Mercedes és társai az Orbán-kormány politikájáról nem nyilatkoznak, és amúgy köszönik, jól érzik magukat nálunk.
Érdekszövetség: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a VW-csoport és az Audi vezetőivel az Audi Hungária Zrt. alapításának 25. évfordulóján, idén szeptember 20-án Győrben. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A német vállalatokat a gyakorlatban az üzlet érdekli, nem pedig a politika, és továbbra is nagy erőkkel fektetnek be Magyarországon – állapította meg a Die Zeit terjedelmes riportjában. A német hetilap annak járt utána, hogy miként erősítik a német cégek befektetéseikkel „az európai uniós alapértékeket folyamatosan megsértő” Orbán-kormányt.

BMW: évtizedekre döntünk

A Zeit által megkérdezett vállalatok érezhetően próbálják távol tartani magukat a politikától. A BMW, amely július végén jelentette be egymilliárd eurós debreceni beruházását, például nem válaszolt arra a kérdésre, hogy valóban nem játszottak-e szerepet a helyszín kiválasztásánál „a politikai nézeteltérések.”

A németek a legnagyobb befektetők
A külföldi cégek közül a németek fektették be eddig a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót. Ez az összes külföldi befektetés ötöde. Az összeg csaknem negyven százaléka az autógyártásba folyt, de több milliárd eurót invesztáltak a feldolgozó- és az energiaiparba, valamint az info-kommunikációba és a kereskedelembe is. Az új német beruházások nettó értéke az elmúlt két évben összességében növekedett (évi mintegy egymilliárd euróra), és jóval meghaladta az előző három év értékét. A tíz legnagyobb magyarországi cég között négy német (Audi, Bosch, Mercedes-Benz, Telekom) található. A német vállalatok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.

Forrás: DUIHK

A bajor autógyártó szóvivője szerint egy ilyen befektetésnél nem az aktuális politikai helyzet, hanem hosszútávú szempontok alapján döntenek, hiszen ezek a döntések évtizedekre szólnak. Debrecen esetében a szempontok között említette a bérköltségeket, az adózást, az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat, az oktatási intézményeket, a jó elérhetőséget, a már meglévő beszállítói hálózatot, a régió szakképzett munkaerejét, valamint azt, hogy a konkurencia már régóta Magyarországon van.

A debreceni beruházásra nem igényeltek uniós forrást, a magyar állam által adott konkrét támogatásról pedig – kölcsönös megállapodásuk alapján – egyik fél sem beszél.              

Mercedes: jók a tapasztalataink

A Kecskeméten újabb gyárat építő Mercedes szintén nem kommentálta az Orbán-kormány és az EU közötti aktuális vitát. A sváb cég szerint a befektetési döntéseket számos hosszú távú szempont alapján hozzák meg, Magyarországgal mint befektetési helyszínnel pedig „nagyon jó tapasztalataik” vannak.

„Konstruktív párbeszédet keresünk a hatóságokkal és a politikával a világ minden olyan részén, ahol gyáraink vannak” – tették hozzá. A lap megjegyzi, hogy a Mercedes az Orbán-korszak idején, 2012-ben kezdte meg a termelést Kecskeméten.

Audi: jó a hangulat

A győri Audinál „nagyon jó a hangulat”, az EU-val fennálló  politikai viták nincsenek hatással a működésre, mondta el Lőre Péter, az Audi Hungária szóvivője.

Az ingolstadti cég eddig csaknem kilencmilliárd eurót invesztált a Duna-parti városba, és „szeretné továbbírni a sikertörténetet”. Idén szeptember 20-án pedig Herbert Diess, az Audit birtokló Volkswagen-csoport vezére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt ünnepelte a gyártás megindításának 25. évfordulóját.

Alacsony bérek és adóterhek

Nem kivonulnak, hanem bővítenek
A Magyarországon jelen lévő német és más külföldi befektetők gazdasági helyzete javult az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság állapotát pedig most látják a legjobbnak 2005 óta, derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi  Kamara tavaszi konjunktúra-jelentéséből. A külföldi cégek olyan mértékben szeretnék bővíteni tevékenységüket és létszámukat hazánkban, amire a kétezres évek eleje óta nem volt példa.  Elsősorban a nagy, exportorientált feldolgozóipari vállalatok terjeszkednének.  Összességében nőtt a Magyarország melletti elkötelezettségük is: míg tavaly a megkérdezettek cégvezetők 81, idén már 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma is hazánkat választaná beruházása helyszínéül. A térség legvonzóbb befektetési célpontja ugyanakkor továbbra is Csehország. Magyarország változatlanul a középmezőnyben, a tizedik helyen áll.   

Forrás: DUIHK

A német lap idézi Dirk Wölfert, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetőjét is. Szerinte a német bérek átlagban még mindig négyszer nagyobbak a magyar fizetéseknél, de még a szakképzett munkaerőnél is háromszoros a különbség.      

Ráadásul a társasági adókulcs Magyarországon a legalacsonyabb (kilenc százalék) az EU-ban, a szociális hozzájárulási adó pedig 27,5-ről 19,5 százalékra csökkent. Befektetői szempontból vonzó szempont az is, hogy itt szinte soha nincsenek sztrájkok. Attól pedig nem kell tartani, hogy az ország kilép az EU-ból, mondja Dirk Wölfer.

Orbán vörös szőnyege

A Zeit megemlíti, hogy az autóipari cégek mellett a Continental, a Bosch, a Thyssenkrupp, a Schäffler és a Siemens is nagy erőkkel invesztál Magyarországon, amit az Orbán-kormány saját autokrata politikájának megerősítéseként értelmez. Miközben a magyar kormányfő az uniós politikusokat szidja, a befektetők előtt kiteríti a vörös szőnyeget.  

A privátbankár.hu elmúlt hetekben folytatott háttérbeszélgetéseiből szintén az derült ki, hogy a német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel. (Háttéranyagunkat itt olvashatja.)

Semjén is ott volt

A német kormány szintén próbálja kerülni a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, és inkább a folyamatos párbeszédre épít. A budapesti Német Nagykövetség német egység napja alkalmából tartott tegnapi fogadásán például részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

Wolfgang Illner katonai attasé, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Volkmar Wenzel nagykövet és Walter Momper, Berlin egykori polgármestere a Német Nagykövetség tegnapi fogadásán.  Fotó: Német Nagykövetség
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Füstfelhő Szentpétervár felett: külföldre menekülhet az orosz Amazon az ukrán dróncsapások elől
Wéber Balázs | 2026. július 30. 17:01
Kazahsztánban hozna létre raktárbázisokat a legnagyobb orosz online kiskereskedő cég, amelynek infrastruktúráját tucatnyi ukrán dróntámadás érte az elmúlt két hétben. A csapásokban több milliárd dollár értékű áru semmisült meg. Ukrajna célja a cég és az orosz bankrendszer bedöntése, és nem utolsósorban a háború elvitele az orosz átlagemberekhez.
Makro / Külgazdaság Rossz hír a németeknek, többet fizettek a boltokban júliusban
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 14:36
2,8 százalékra gyorsult az infláció júliusban.
Makro / Külgazdaság Akár már csütörtökön teljesen lekapcsolhatják a paksi atomerőművet
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 12:17
A Duna alacsony vízállása a leállás oka, a folyó kiszáradása jövő hétre csak súlyosbodni fog.
Makro / Külgazdaság Elárulták az elemzők, miért lassult a gazdasági növekedés a kormányváltás után
Imre Lőrinc | 2026. július 30. 11:57
Az új kormányzati struktúra felállása, a kevésbé költekező fiskális politika és a nagy állami beruházások felülvizsgálata is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az idei második negyedévben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme az év első három hónapjához képest.
Makro / Külgazdaság Republikon: 20 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 11:21
A teljes népességre vetítve 58-20 az állás a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP között.
Makro / Külgazdaság Nagy átalakítás jön az iskoláknál, elveszíti irányító jellegét a Klebelsberg Központ
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 10:40
2027. január 1-től a Lannert Judit vezette Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felel az iskolákért. A tankerületi igazgatói pozíciókra augusztus 20-tól lehet pályázni.
Makro / Külgazdaság Visszaesett a magyar energiahordozók exportja, de így is szép adatot közölt a KSH
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 08:40
Az export éves emelkedése több mint kétéves csúcsot döntött, a júniusi kivitel értéke közel 15 milliárd euró volt.
Makro / Külgazdaság Megjött a várva várt szám: kisebb csalódást okozott a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 08:30
2026 második negyedévében (áprilistól június végéig) a magyar gazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal meghaladta a 2025. második negyedévit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslésében. A mutató enyhén alacsonyabb az elemzői várakozások 1,8 százalékos átlagánál és az éves ütem a nyers adatok alapján megegyezik az első negyedévben látott növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Túl alacsony a Duna, a 3. blokk leállása után újabb korlátozást vezettek be az atomerőműnél
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 07:29
A Paksi Atomerőmű 2. blokkja is félgőzzel működik csütörtök reggel 7 órától.
Makro / Külgazdaság Egy félig eurós gazdaság tör a közös pénz felé: előnyök, hátrányok és tévhitek a magyar euróról
Imre Lőrinc | 2026. július 30. 05:47
A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG