A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a három hónappal korábbihoz képest javított a gazdasági bővülésre vonatkozó prognózisain. Eszerint az idén és jövőre is 0,4-0,4 százalékponttal jobban emelkedhet a GDP. Így az idén 4,9 százalékkal, ami – tehetjük hozzá – sokáig várhatóan megközelíthetetlen szint lesz. Erre utal az MNB megítélése is, miszerint 2020-ban már jelentősnek mondható arányban, 1,2 százalékponttal, 3,7 százalékra lassul a gazdasági növekedés, majd 2021-ben és 2022-ben 3,5-3,5 százalékos lehet az ütem. Emögött – ahogy azt már korábban számos elemzés kimutatta – egyértelműen az uniós pénzforrások jelentős visszafogása állhat.
A rendkívül nyitott magyar gazdaság számára kedvező, hogy a legfontosabb exportpiacán, az eurózónában megállt a külső környezet romlása, a recessziós kockázatok csökkentek, még ha továbbra is tartósan visszafogott konjunktúra várható. Az MNB igazgatója szerint a hazai export átvészelte a külső kereslet gyengülését. Több ezer milliárdnyi külföldi működőtőke-beruházásra került sor az elmúlt években, s az eddig ismertté vált bejelentések szerint ugyanennyi lehet a következőkben.
Ezek között az autóipari fejlesztések mellett a legfontosabb, hogy a Samsung 390 milliárd forintból bővíti a gödi akkumulátorgyártó üzemét, ez önmagában 0,2 százalékponttal járul hozzá a hazai GDP növekedéséhez. Amire szükség is van, hiszen a beruházások bővülésének üteme nagyot zuhan, annak előző évihez mért, 17,8 százalékos dinamikája 2020-ban 4,6, 2021-ben 4,1, míg 2022-ben már 3 százalékra csökken az MNB legfrissebb előrejelzése szerint. Mindazonáltal Magyarországon az idén is 29 százalék feletti a beruházási ráta – ennél az idén egyedül Írországé magasabb –, s a jegybank prognózisa szerint 2022-ig marad.
Ennél jóval kisebb arányban szűkül a gazdasági növekedés másik fontos tényezője, a lakossági fogyasztás, igaz, annak bázisa is alacsonyabb volt. Eszerint míg a magánköltekezés a tavalyival azonos, 4,9 százalékos szinten bővülhet az idén is a jegybank szerint, jövőre már csak 4,2, 2021-ben 3,1, 2022-ben pedig 3 százalékkal. Az idei mértéket érzékelhetően támogatta Balatoni András, az MNB igazgatója szerint, hogy a július 1-jétől igényelhető babaváró hitelből a várakozásaiknál több fogyott.
A lakossági fogyasztás csökkenését az idézheti elő, hogy az e tekintetben ugyancsak csúcsévnek számító ideinél alacsonyabb szinten bővülhetnek a bérek és jövedelmek. Míg például a versenyszféra bruttó átlagkeresete 2019-ben 11,3 százalékkal lehet magasabb az egy évvel korábbinál, addig jövőre 10, az azt követő két évben pedig 8,9, illetve 8,4 százalékkal. Az pedig a magasabb inflációnak is betudható, hogy a lakossági reáljövedelmek 2019-ben 5, 2020-ban 4,1 százalékkal gyarapodhatnak, 2021-ben és 2022-ben viszont már csak 2,9, illetve 2,5 százalékkal fognak.
A munkaerőpiaci növekedési ciklus túljutott a csúcspontján – jelentette ki Balatoni András. Ezt tükrözi az is, hogy míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,7 százalékról erre az évre 3,5 százalékra mérséklődhet az MNB szerint, a következő években ezen a szinten stagnálhat.
Az infláció a bázishatások és az élelmiszerárak növekedése – ez utóbbiba vastagon belejátszott az afrikai sertéspestis hatására szűkülő kínálat – miatt februárig még emelkedhet, ennek következtében az az idei 3,3 százalékot követően 2020-ban 3,5 százalék lehet. Február után viszont már mérséklődhet a pénzromlás, bár annak mértéke csak 2022-ben süllyedhet a 3 százalékos jegybanki inflációs célra. A dohánytermékek és az internet árának emelkedése miatt némileg magasabb lehet a monetáris tanács kamatdöntéseinél figyelt adószűrt maginfláció 2021-ig, amely évben már eltűnik a jövedéki adó hatása.
Abban az MNB egyetért a Pénzügyminisztériummal, hogy a GDP-arányos államadósság 2022-ben már az euróbevezetés egyik kritériumaként meghatározott 60 százalékos szint alá mehet, egészen pontosan 58,5 százalékra.
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
