|
| Alejandro Garcia televíziós beszéde. Forrás: EPA |
A sziget
Puerto Rico egy trópusi sziget, de egy meglehetősen fura alakulat nemzetközi jogi szempontból. Az USA részét is képezi, meg nem is, a hivatalos leírás szerint az USA társult állama. Ez azt jelenti, hogy az USA része, de nem úgy, mint mondjuk Arkansas vagy Kalifornia, hanem inkább valahogy úgy, ahogy Tahiti Franciaország része. Kormányzója van, mint a többi államnak, de külön alkotmánnyal rendelkezik. Lakói az USA polgárai, aminek következtében már rengetegen hagyták el a szigetet és költöztek az USA más részeire, persze a jobb élet reményében.
A szigetet Kolumbusz vette birtokba 1493-ban, majd rövidesen spanyol gyarmat lett. 1898-ban az USA háborúban szerezte meg a spanyoloktól, azóta az ő birtoka. 1917-ben gyorsan állampolgárságot adott a szigetlakóknak, hogy a férfiakat besorozhassa, miután Amerika belépett az 1. világháborúba. 1952-ben kapott a sziget külön alkotmányt, és azóta is viták folynak arról, hogy teljesen beolvadjon-e az Egyesült Államokba, vagy sem.
Zűrös pénzügyek
Puerto Rico pénzügyei, mint most kiderült, zűrösek. Hétfőn a sziget fizetésképtelen lett, és a kormányzó, Alejandro Garcia Padilla kérte az USA kormányát, hogy tegyen lehetővé egy kvázi csődeljárást, melynek során átalakíthatják az adósságot. A sziget 73 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, ami tulajdonképpen összemérhető a göröggel: ott kb. 300 milliárd dollár jut 11 millió emberre, itt negyedannyi harmadannyi emberre.
Érdekes módon pont hétfőn történt a bejelentés, egyidőben a görög tőkekorlátozásokkal. Nyilván nem véletlenül: így nem ez lett a világ vezető híre, nem akkora a botrány. Amerikának viszont igen kellemetlen lehet: míg geopolitikai okokból erőlteti Görögország megmentését, persze európai pénzből, addig kiderült, hogy van neki egy saját „Görögországa”, amelyiket nem illene teljesen magára hagyni, mégkevésbé a dollárövezetből kirúgni, mivel Amerika társult állama, ami egy sokkal szorosabb kapcsolat, mint ami az Európai Unió nemzetállamai közt áll fenn.
Csődhelyzet volt már amerikai városokban sőt államokban is, és volt is lehetőség az adósság átstrukturálására, de ez Puerto Rico esetében nem megy, mert más a státusza. A kormányzó ezért felszólította Washingtont: biztosítsa ezt a jogot, akár törvénymódosítás árán is, különben minden kifizetés megszűnne. Mindezt televíziós beszédben tette, és hozzátette, olyan megegyezést szeretne, hogy évekig ne kelljen kell fizetnie a kötvényeseknek.
Tisztára mint a görögök
Ismerős, ugye? Mintha Cipraszt utánozná. Csak hát sokkal több joggal, miután nem egy önálló ország, hanem ahogy Ciprasz, vagy akár a mi miniszterelnökünk mondaná, Amerika „gyarmata”. Aminek egyébként fölöttébb örülnek, mert az összehasonlítási alap a szomszédos Dominika, Kuba vagy Jamaica, melyeknek lakossága meglehetősen alacsony szinten tengődik, míg Puerto Rico közel amerikai szinten él, bár amint látjuk, az utóbbi időben nem kis részben hitelből.
A várt megoldás a sziget esetében is ugyanaz, mint Görögországban: adóemelés, kiadáscsökkentés, vagyis annyit költeni, amennyit megtermelnek, plusz még fizetni az adósságot. Mint kiderült, hónapok óta tárgyalnak Washingtonnal, de annak esze ágában sincs szövetségi forrásokból kimenteni a szigetet.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
