Advertisement
Hirdetés
Hirdetés

Indul a buli a briteknél: újabb kemény menetre számíthat Boris Johnson

Wéber Balázs, 2019. november 06., 14:45

Tegnap feloszlott a brit parlament, és ezzel megkezdődött a választási kampány. A britek gyakorlatilag arról szavaznak majd decemberben, hogy a konzervatív Boris Johnson vagy a munkáspárti Jeremy Corbyn kormányozza-e tovább az országot. Ezzel arról is döntenek, hogy valóban kilépjenek-e az EU-ból, vagy megpróbálják visszafordítani a projektet. Bár Johnson vezet, az erőviszonyok összességében nagyon kiegyenlítettek.

British Prime Minister Boris Johnson departs 10 Downing Street in London, Britain, 28 October 2019. British Prime Minister Boris Johnson is awaiting today's vote at parliament on his general election motion. EPA/ANDY RAIN
Boris Johnson a Downing Streeten 2019. október 28-án. EPA/ANDY RAIN

Szerda éjfélkor befejezte tevékenységét a brit parlament, és ezzel hivatalosan is megkezdődött az egyébként már javában tartó kampány a december 12-i előrehozott választásokra.

Boris Johnson miniszterelnök ma egyúttal formálisan is értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt a parlament feloszlásáról.

Hirdetés

Johnson elbukta az első csatát

A választások kiírását a konzervatív kormányfő kezdeményezte, miután elvesztette addig is csupán minimális többségét a parlament alsóházában, és emiatt sorra bukta el a legfontosabb Brexit-szavazásokat. Ennek következtében nem tudta betartani egyik legfőbb ígéretét, azaz nem tudta határidőig, október végéig kiléptetni az Egyesült Királyságot az EU-ból.

A Johnsonnal szembeforduló rebellis konzervatívok és a munkáspárti, valamint liberális képviselők összefogásának eredményeként a parlament önjáróvá vált, és bár elviekben elfogadta a kormányfő Brüsszellel október közepén kötött kilépési megállapodását, a szűk határidőre hivatkozva mégsem engedte azt október végéig ratifikálni.

Egyúttal arra kényszerítette Johnsont, hogy – akarata ellenére – kérje az EU-tól a kilépési dátum újbóli kitolását. Ez meg is történt, így most 2020. január 31-ig van ideje a brit politikai elitnek  arra, hogy elfogadja a megállapodást, és 3,5 év után végrehajtsa a 2016. júniusi népszavazás döntését, azaz kiléptesse az Egyesült Királyságot az EU-ból.

A Brexitről is szavaznak

Hogy ez meg fog-e történni, az nagyban a választás végeredményétől függ majd – a britek ugyanis decemberben gyakorlatilag arról is dönteni fognak, hogy mi legyen a Brexittel: végrehajtsák, tárgyalják újra vagy bojkottálják az egészet.

Johnson természetesen azzal kampányol, hogy ha pártja nyer, akkor az általa dominált parlament elfogadja a kilépési egyezményt, és az ország rendezett körülmények között kilép az EU-ból. Erre már december közepén vagy végén sor kerülhet.

A megállapodás készen áll arra, hogy megsüssük. Hajtsuk végre a Brexitet, és vigyük előre az országot

írta a kormányfő a mai Daily Telegraphban. Szerinte a kilépés után – a nagyobb pénzügyi-gazdasági mozgástér révén – több száz milliárd font értékű befektetés áramolhat az országba.

Megakasztanák a kilépést

A 2010 óta ellenzékben lévő Munkáspárt viszont kész arra, hogy megakassza a szerinte súlyos károkat okozó Brexit folyamatát. Azt ígérik, hogy ha kormányra kerülnek, akkor újabb népszavazást rendeznek majd.

Nem a 2016-os népszavazás újbóli megrendezéséről van szó. Ez a választás arról szólna, hogy észszerű megállapodással lépjünk ki, vagy maradjunk az Európai Unióban

-áll a választási programjukban. Kormányra kerülésük után három hónapon belül új megállapodást kötnének az EU-val, és fél éven belül megrendeznék a népszavazást.

Ennél is radikálisabb álláspontot képviselnek Brexit-ügyben a liberális demokraták, akik szerint a Brexitet meg kell állítani: az Egyesült Királyság jobban jár, ha az EU-ban marad.

Johnson vezet, de...

Ami az esélyeket illeti, egyelőre Johnsonnak áll a zászló. November elején közölt közvélemény-kutatások szerint pártja a szavazatok 37 százalékára számíthat, a Munkáspárt 26 százalékot szerezhet, míg a liberális demokraták 17, a Brexit Párt pedig 11 százalékot kaphat.

A konzervatívok népszerűsége csaknem 15 százalékponttal nőtt azóta, hogy Johnson idén nyáron átvette a párt és az ország vezetését Theresa Maytől. A jelek szerint a tory szavazóbázis sokkal inkább vevő a jelenlegi kormányfő erősen brit párti politikájára, mint elődje puhább, kompromisszumot kereső hozzáállására.

Megosztott ország

Összességében egyébként kiegyenlítettek az erőviszonyok: a kilépéspárti erők (konzervatívok, Brexit Párt, UKIP)  támogatottsága gyakorlatilag ugyanakkora, mint a Brexitet nagyrészt ellenzőké (Munkáspárt, Liberális demokraták, Zöld Párt, Skót Nemzeti Párt).

Tehát a brit társadalom ugyanolyan megosztott, mint 2016-ban: akkor a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a maradásra.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kemény üzenet Lázár Jánosnak: nem lehet megtiltani a dohányzást az autóban

Kemény üzenet Lázár Jánosnak: nem lehet megtiltani a dohányzást az autóban

Gulyás Gergely miniszter szerint idén már biztos nem szavaz a csomagról a parlament.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?