A napokban életbe léptek a nagyjából mindenki által ellenzett intézkedések: az acél- és alumíniumtermékek importját mostantól 10 illetve 25 százalékkal sújtja az Egyesült Államok. Ezzel egyidőben Trump bejelentette, hogy védővámokat vetnek ki mintegy 60 milliárd dollárnyi kínai importtermékre. A kereskedelmi háború ezzel megkezdődött: Kína azonnal válaszintézkedések előkészítését jelentette be. Kína 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre tervez vámot kivetni, hogy kiegyensúlyozza az Egyesült Államok kínai acél- és alumínium termékekre kivetett védővámjait.
Összeállítottak egy 128 amerikai terméket felsoroló listát. Peking egyebek mellett azt fontolgatja, hogy 15 százalékos védővámot vet ki az amerikai szárított gyümölcsökre, borra, és acélcsövekre, illetve 25 százalékosat a sertésexportra, valamint az újra feldolgozott alumíniumtermékekre. Itt írtunk a kereskedelmi háború kirobbanásáról és hátteréről bővebben >>
Lehetne nagyobbat is ütni az amerikaiakon - de inkább tárgyalni kéne
Kína korábbi pénzügyminisztere viszont úgy véli, ez messze nem elegendő mértékű lépés, ennél sokkal keményebben kellene reagálnia az ázsiai országnak - ehhez pedig ötleteket is adott. Lu Csi-vej (aki most a kínai társadalombiztosítási alap nemzeti tanácsának elnöke) azt nyilatkozta: ha kormánytag lenne, ő valószínűleg a szóját venné a lista elejére, utána pedig az autók és a repülőgépek importját sújtaná importvámmal.
Ezzel együtt azt Lu is elismerte: egy kereskedelmi háború egyik félnek sem jó. Valós háborús hasonlatot is adott ennek szemléltetésére: Lu úgy fogalmazott, hogy ez "olyan, mintha megölnénk 1000 ellenséget, de közben elveszítenénk 800 embert a sajátjaink közül is."
Miért olyan nagy baj ez, miért nem gyakran alkalmaznak mások ilyen eszközöket mostanában? Miért ellenzi ezt még Trump saját szövetségeseinek egy része is? Trump félreérti a kereskedelem lényegét? Öt ok, amiért ostobaság Trump kereskedelmi háborúja >> |