4p
Mostanában az alacsony kamatok és a lassú gazdasági növekedés időszakában sokszor szó esik a túl kicsi inflációról, sőt ennek negatív változatáról, a deflációról is. Nehéz elhinni, hogy ilyen létezik, hisz nem nagyon találkozunk vele, és fogyasztóként azt is nehéz megérteni miért baj, ha árcsökkenés van.

Szokatlan jelenség

A dolog azért is szokatlan, mert évtizedek óta a magas infláció volt a fő ellenség, és iszonyú nehezen jutottunk el oda, hogy ezt sikerüljön letörni, megszüntetni. Persze nem is csoda, hogy nehezen értjük a defláció fogalmát, hisz itthon ennek nyoma sincs, és ez a veszély nem is fenyeget. A mi inflációnk most érte el az ideálisan alacsony szintet.

Ám van olyan ország, ahol ez tényleg 0-ig esett, sőt negatívba is fordult. Hogy fordulhat ez elő, és mi vele a probléma? Ahhoz, hogy ezt átlássuk, érdemes megnézni először, hogy az infláció hogy keletkezik, és mi a szerepe.

Egy elméleti, teljesen egyensúlyi esetben, amikor a pénzmennyiség pontosan megegyezik a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségével, az árak stabilak, összességében nem változnak. Egy probléma azonban ilyenkor is felmerül: a különböző áruk is szolgáltatások egymáshoz képesti ára viszont természetesen időnként módosul. Általában ez úgy zajlik, hogy van egy minimális infláció, ami lehetővé teszi ezen árarányok változását.

Az infláció természetrajza

Ennél magasabb infláció, amikor már az árak többsége emelkedik, akkor fordul elő, ha vagy az áruk és szolgáltatások kínálata esik vissza, vagy a gazdaságban lévő pénzmennyiség növekszik meg. Általában az utóbbi a sokkal gyakoribb, de az előbbire is vannak tipikus esetek: pl. amikor háború során elpusztul az ipari kapacitás vagy megszűnik a mezőgazdasági termelés.

A pénzmennyiség megnövekedése természetesen sosem lehet véletlenszerű, hisz a pénzkibocsátást mindig egy jegybank határozza meg. Ilyenkor tehát mindig a jegybank kezd többlet pénzkibocsátásba. De miért tesz ilyet egy jegybank?

A legtöbbször azért, mert egyensúlytalanság keletkezik a gazdaságban, vagyis az állam többet költ, mint a bevétele. Ezt fedezheti hitelekkel, de fedezheti pénzkibocsátással is, amikor is a hiányt az így az elértéktelenedő pénzt birtoklók (többnyire a lakosság) fedezik. Gyakran direkt ebből a célból tesz ilyet egy jegybank: pl. a világ eddigi egyik legmagasabb inflációját, a pengő 1945-46-os teljes leértékelését megtervezetten hajtották végre. Az elgondolás az volt, hogy a háború által elpusztított országban a régi pénzt teljesen elértéktelenítik, és akkor vezetnek be újat, így a régit nem kell átváltani, az újból pedig csak annyit kell kibocsátani, amennyire áru-, arany-, és devizafedezet van.

Defláció régen és most

A defláció ezek alapján értelemszerűen akkor keletkezik, ha a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége túlzottan megnövekszik a forgalomban lévő, vagy inkább az elkölthető pénz mennyiségéhez képest. A leghíresebb defláció az 1929-32-es válságban zajlott, amit korábban túltermelési válságnak is neveztek. Túl sok lett az áru, fölöslegessé vált a munkaerő, elbocsátások, sőt bércsökkentések következtek, amik tovább szűkítették a keresletet. Az árukat így óhatatlanul olcsóbban kezdték adni, ami sokszor veszteségessé tette a termelést, ezért újabb elbocsátások következtek, és így ki is alakult az ördögi kör.

Tulajdonképpen a mostanában megjelenő deflációknak is többnyire ez a mechanizmusa, persze nem ilyen durva formában és mértékben. A gazdasági növekedés lelassul, átmenetileg csökkenés következik be, a munkanélküliség növekszik, így a bérkiáramlás és a vásárlóerő csökken: túlkínálat keletkezik, ami árcsökkenést von maga után. Ez a fogyasztónak örömteli lehetne, de a gazdaság szempontjából kedvezőtlen, mert a lassulást jelzi, sőt azt konzerválja. Nem véletlen, hogy ilyenkor pénzmennyiség növeléssel kezelik a helyzetet, mesterséges keresletet generálva, ami segíthet megindítani a gazdasági növekedést.

Az euró hozadéka

A deflációnak van egy speciális válfaja is, ami az eurózóna egyes részein jelentkezik. Ez kifejezetten abból fakad, hogy a zóna egy valutát használó sok ország közössége, melyeknek önálló pénzügyminisztériumuk, költségvetésük van. Ebből adódik, hogy különböző mértékű infláció is kialakul, igen ám, de míg önálló valutával rendelkező ország ilyenkor valutája leértékelésével állítja helyre a külső egyensúlyt, egy eurózóna tag ezt nem teheti meg. Ilyenkor marad a kényszerű és mesterséges defláció: csökkenteni kell a béreket, és így valamelyest az árszínvonal is visszahúzódik. Ennek tipikus példája Görögország.

Összefoglalva tehát a defláció létező jelenség, de kedvezőtlen, mert mindig gazdasági visszaesést jelez.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tovább zaklatja az amerikai egyetemeket Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 10:04
Az Egyesült Államok elnöke újabb lépéssel gyalogol bele országa egyetemeinek függetlenségébe. Úgy véli, kormánya dolga kipurgálni a baloldali-liberális elhajlást az intézmények működéséből.
Makro / Külgazdaság Litvánia felkészül az orosz invázióra, leporolták a légvédelmi szirénákat
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 08:56
Vilnius önkormányzata evakuálási tervet készített arra az esetre, ha az országra támadó orosz csapatok egy invázió során közel kerülnének Litvánia fővárosának elfoglalásához.
Makro / Külgazdaság Elhúzódnak a buszon az utasok a megcsonkított orosz exkatonáktól
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 07:49
Halvány élet vár azokra az orosz katonákra, akik elvesztik egyik végtagjukat az ukrán fronton. Egy állami támogatással működő alapítvány hivatott segíteni rajtuk, amit Vlagymir Putyin rokona vezet.
Makro / Külgazdaság Hány magyar cég szeretne árat emelni és mire számítanak?
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 06:35
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. 
Makro / Külgazdaság Jaksity György: A vámháború csak egy álca, a fő cél az amerikai demokrácia lebontása
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 24. 05:44
A közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, a Concorde Értékpapír alapítója, elnöke az április 22-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 74. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Most tényleg rossz hírt kapott Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:03
Kellemetlen eredményre jutott egy felmérés.
Makro / Külgazdaság Megéri gyorsan tankolni, mert fordulat jöhet a kutaknál
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 09:54
A héten csütörtökön a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedni fog bruttó 3-3 forinttal.
Makro / Külgazdaság IMF: árnyék vetül a 2025-ös gazdasági növekedésre
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 16:59
Csökkentette globális növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Egyesült Államok vámintézkedései és a kialakult, jelentős kockázati tényezőkkel terhelt nemzetközi környezetre reagálva, egyben javaslatokat fogalmazott meg a kereskedelempolitika irányainak módosítására kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Makro / Külgazdaság Jön a baj, ez a jel árulkodik a válság előszeléről
Buksza blog | 2025. április 22. 15:03
A közgazdászok órákon át elemzik a makrogazdasági adatok táblázatait, hogy előre jelezhessék a gazdasági folyamatok alakulását – pedig létezik ennél egyszerűbb megoldás is.
Makro / Külgazdaság Dániáról vehetne példát mindenki, Magyarország e mutatóban nem a sor végén végzett 2024-ben
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:47
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG