Mindenki menekül a pokollá vált országból ahová tud, például Magyarországra
Venezuela teljes összeomlása és az ezt okozó Maduro elnök megbuktatási kísérletei közben az ország lakossága a túlélésért küzd, illetve külföldre menekül. Ki ahová tud, ahol fogadják: érthető, hogy aki teheti, Magyarországra jön, ehhez csak egy magyar nagyszülő kell. De mi lesz a többiekkel?
Ki, amerre lát
Nincs nap, hogy ne érkezzen hír a háborús állapotokat is megszégyenítő módon tönkretett országból, amely mellesleg a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, így a megélhetése, ha máshogy nem, az olajból adott lenne. Azonban egyetlen ember rezsimje képes volt olyan nyomort előidézni, amelyre békeidőben aligha volt példa. Éhezés, betegségek, rablások, lövöldözések: nem csoda, hogy a 30 millió lakos közül, aki csak tud, menekül.
Van, aki megpróbál valamelyik szomszédos országba átjutni és ott menekülttáborokban tengődni, de miután Venezuelába sokan vándoroltak be Európából a múlt században, érthető, hogy aki tud, megpróbálja fellelni európai őseinek papírjait, és azok egykori országába menekülni, ha befogadják ezen az alapon. Természetesen így van ez akkor is, ha valakinek magyar volt az egyik nagyszülője, és ha erről van olyan dokumentum, amit Magyarország elfogad.
Venezuelai magyarok
A második világháború után becslések szerint összesen 50 ezer magyar került Dél-Amerikába, közülük 2-3000 Venezuelába, amely akkor egy viszonylag prosperáló ország volt. 1956-ban 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, de nagy részüket Nyugat-Európa és Észak-Amerika fogadta be, Venezuelába legfeljebb pár százan érkeztek. Az egykor Venezuelába került magyarok és leszármazottaik egy része megőrizte magyarságtudatát, tartják a kapcsolatot egymással és egy közösségi házuk is van Caracasban, ők egyértelműen magyaroknak tekinthetők, a többiek leszármazottai számára eddig csak egy érdekesség volt a magyar nagyszülő.
Most azonban nem lehet válogatni: ha valakit Magyarország fogad be, idejön, akit más európai ország egy másik szülő vagy nagyszülő alapján, oda megy. Ez érthető is, az állapotok olyanok, mint nálunk 45-ben vagy 56-ban, esetleg még rosszabbak, és tőlünk is ment, aki tudott. Ilyenkor persze felmerül a kérdés, és ez az elmúlt napokban foglalkoztatta is a sajtót, hogy ki a magyar, és ki a menekült: ebben az esetben a hivatalos álláspont egy magyar nagyszülő igazolása.
Az igazi probléma
Ha feltesszük, hogy csak ténylegesen egykori magyar állampolgár nagyszülőkkel rendelkezők jönnek (vagyis nem történik visszaélés), akkor vélhetően csak néhány száz ember fog hozzánk érkezni, ráadásul normális körülmények között eszükbe sem jutna elhagyni Venezuelát, és elmondásuk szerint, ha véget érne Maduro rémuralma, vissza is térnének. Ugyanez érvényes a máshová menekülő venezuelaiak nagy részére, így a megoldás adott: a világnak segítenie kéne Madurót kiebrudalni.
Erre most folynak is kísérletek, de csak verbális szinten: sok ország elismeri az ellenzék vezetőjét hivatalos államfőnek, ez azonban kevés, ha ténylegesen nem tudja átvenni a hatalmat. Ilyenkor csak az hoz megoldást, ha valaki kívülről beleavatkozik: katonai erővel eltávolítják Madurót. Csakhogy erre nehezen vállalkozik bárki is azok után, hogy Líbiában és Irakban Kadhafi és Szaddam megdöntése után nem sikerült békét teremteni (így aztán Szíriában meg sem próbálkoztak Aszad megdöntésével, sőt, az oroszok felkarolták őt és rendszerét).
Nem mozaik-ország
Van azonban Venezuela esetében egy lényeges különbség az előbb említettekhez képest. Szíria, Líbia és Irak mozaik-országok, olyan, az európai hatalmak által 100 éve összetákolt államalakulatok, melyekben több, egy mással összeférhetetlen nép és vallási csoport lett összekényszerítve: olyanok, mint Jugoszlávia, ami legalább szét tudott válni az utódállamokra, bár véres háborúktól kísérve.
Irakot és Szíriát az első világháború győztes Nagy-Britannia és Franciaország hozták létre, bennük síita és szunnita arabokkal és a kurdokkal, Líbiát három, évszázadokon át különálló területből Olaszország alakította gyarmatává, majd így vált függetlenné. Békésen, demokratikusan egyben tartani nem lehet őket tartósan, ahogy Jugoszláviát sem lehetett: csak diktatúra vagy külföldi haderő tudja fenntartani őket.
Nos, Venezuela egy másik eset. Ott létrejött egy nagyjából homogén társadalom, spanyol nyelvvel, túlnyomórészt katolikus vallással: amíg nem jött Hugo Chavez, majd Maduro kommunista diktatúrája, addig nem is volt különösebb gond, legalábbis latin-amerikai szinten. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha sikerülni megbuktatni Madurót, az országot eleinte segélyekkel ellátni, majd beindítani az olajkitermelés és exportot, akkor viszonylag gyorsan üzemképessé válna az ország, nem lenne polgárháború, külföldi haderőnek sem kellene ott maradnia.
Trump esélye?
Sajnos, miután a három legnagyobb hatalom (USA, Oroszország, Kína) viszonya nem felhőtlen, az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tud dönteni egy ilyen akcióról, pedig az lenne a leginkább legitim forma. Marad Trump Amerikája, esetleg 1-2 szövetségessel kiegészítve (a NATO-t nehéz lenen mozgósítani, miután az amerikai elnök többször jól kiosztotta a tagállamokat). Maga Trump egyszer már felvetette a lehetőséget, ha sikerrel megvalósítaná, nagyot növelne gyengélkedő népszerűségén, és mindjárt 30 millió ember megmentőjeként is felléphetne.
Címlapon
Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
A kormány fokozódó migrációs nyomással fenyeget, a számok mintha ezt alá is támasztanák, a részletek azonban rávilágítanak: ez a bevándorlás nagyon nem az a bevándorlás, ami ellen látványos plakátokon és hangzatos kijelentésekkel kampányolnak. Ez a migráció ugyanis keletről fenyegeti Magyarországot.
- A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
- A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
- 5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
- Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?
- Újabb nagy melót akasztott le Mészáros Lőrinc cége
- A fontot öt-, az eurót kéthavi csúcsra vitte a Brexit-deal
- 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára
- Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
- Brexit: eufória után piaci szorongás
További cikkek
-
Sztrájkok és újabb megmozdulások Katalóniában
Egynapos általános sztrájk kezdődött Katalóniában tiltakozásként a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetés ellen. Tovább
-
Hivatalosan is Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetője
Jóváhagyták Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon az európai uniós tagállamok vezetői. Tovább
-
5-10 százalékkal kell csökkenteni a budapesti albérleti díjakat, ha Karácsony Gergely be akarja tartani az ígéretét
A koltozzbe.hu ingatlanportál megvizsgálta az új főpolgármester megválasztásának lehetséges következményeit, kifejezetten a lakhatással kapcsolatos ígéretekre fókuszálva. Tovább
-
Ennyire van egymásra utalva Nyugat- és Kelet-Európa
A közúti fuvarozási piac jelentős része német utakon zajlik, de sokszor lengyel kamionokkal, lengyel sofőrökkel, lengyel bérezéssel. Tovább
-
A nap képe: vidáman pacsizott Merkellel Orbán Viktor
A reneszánsz csoportképeket idéző műalkotás a tegnapi EU-csúcson készült Brüsszelben. Tovább
-
A kínai nukleáris erőket riadókészültségbe helyezte Mao – mi történt?
Kína ma 50 éve teljeskörű riadót rendelt el a nukleáris erőinél, Mao és a politikai vezetés pedig elmenekült Pekingből. Napjainkban viszont szilárd a Moszkva-Peking tengely, sőt Kissinger javaslatára a Fehér Ház próbálja lemorzsolni Moszkvát erről a tengelyről. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Élesednek az amerikai büntetővámok Európában is
Az amerikai kormányzat péntektől 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vetett ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre a WTO jóváhagyásával. Tovább
-
Óvatosan figyelmeztette Törökországot az EU
A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően. Tovább
-
Kiegyezett Johnson és Juncker, de még nincs vége a kínlódásnak
Brüsszelnek és Londonnak több mint három éve volt arra, hogy megegyezzen a brit kiválás feltételeiről, de csak mostanra sikerült egy új, átdolgozott megállapodást kötnie. Tovább
-
Brüsszelben aláírták az új Brexit-megállapodást
A tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján pontot tettek az Egyesült Királyság rendezett kiválásának feltételeire. Tovább
-
Kocsis Máté elárulta, kik kapják a legtöbb forrást
Felkészülhetnek a gyerekes családok és a falvak! Tovább
-
Az utazási irodák még nem érzik a katalán balhét
Egyelőre nincs hatása a kiutazásokra a barcelonai zavargásoknak, az irodák nem tapasztaltak eddig lemondásokat. Tovább
-
Erdogan a kukába dobta Trump levelét
Ebben próbálta lebeszélni a szíriai kurd fegyveresek elleni offenzíváról. Tovább
-
Karácsony átvette a főpolgármesteri posztot, Demszky és Tarlós díszpolgárságát kezdeményezi
"Az elmúlt harminc év fontos tapasztalatokat és értéket jelent számunkra", mondta Budapest új vezetője. Tovább
-
Corbyn a friss Brexit-megállapodásról: "ez még rosszabb, mint az előző"
A brit ellenzék feje szerint Nagy-Britannia parlamentjének ezt a megállapodást is vissza kell utasítania. Tovább
-
Megszületett a Brexit-megállapodás
A nagy hírt Jean-Claude Juncker jelentette be a Twitteren. Tovább
-
A nap képe: kibékült a Szelíd Biciklis és a Vad Motoros
Karácsony Gergely kerékpáron érkezett átvenni a főpolgármesteri posztot, a leköszönő Tarlós István bőrdzsekiben fogadta. Tovább
-
Merkel kíméletlenül lehűtötte a hevülő Brexit-ügyi kedélyeket
A német kancellár szerint nem értek még célba a rendezett brit kiválásról szóló tárgyalások, a ma kezdődött csúcs kimenetele megjósolhatatlan. Tovább
-
Válságmegelőző programot harangozott be Orbán Viktor
A többi közt a kormány előtt álló kihívásokról, a választásokról és a Borkai-ügyről is beszélt a magyar kormányfő. Tovább
-
Brexit: egyetlenegy vitás pont maradt csak
Névtelenül nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint a hozzáadottérték-adó kérdésén kívül már mindenben megegyezett Nagy-Britannia és az Európai Unió. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
