|
| Orbán Viktor érkezik a mai EU-csúcsra. EPA/GEOFFROY VAN DER HASSELT |
Kőkemény kritikával illette kollégáit – és gyakorlatilag magát is – Emmanuel Macron tegnap kora délután.
Macron: csorbul a hitelességünk
Az Európai Tanács ugyanis 18 órás tárgyalás és kétoldalú egyeztetés után sem tudott dűlőre jutni arról, hogy kit jelöljön Jean-Claude Juncker utódjául az Európai Bizottság élére.
A hitelességünket súlyosan beszennyezik az olyan ülések, amelyek túl hosszúak, és semmilyen eredményt nem hoznak. Egy komolytalan Európa képét sugalljuk
- mondta a francia elnök. Szerinte a megosztottság és a „rejtett célok” (azt nem tudni, hogy ez alatt pontosan mit értett) megakasztották a vezetőválasztási folyamatot. Egy, a Financial Timesnak nyilatkozó magasrangú diplomata egyenesen kaotikusnak nevezte a kialakult helyzetet.
Merkel: széles konszenzus kell
Az EU másik motorjának, Németországnak a vezetője, Angela Merkel nem ennyire pesszimista. A kancellár tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy sok szempontot kell figyelembe venni, az erőviszonyok kiegyensúlyozottabbak a korábbiaknál, ezért a széles konszenzushoz időre van szükség.
Mint mondta, olyan megoldást szeretnének, amely nem eredményez évekig tartó súlyos konfliktusokat az Európai Tanácsban. Ezért önmagában nem elég, ha matematikailag megvan a jelöléshez szükséges kritérium, azaz minimum 21 olyan tagállam támogatása, amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát reprezentálják.Az Európai Bizottság új elnökét az Európai Tanács jelöli, de a jelöltet az Európai Parlamentnek (EP) is meg kell szavaznia.
Három csúcs egy hónap alatt
Bő egy hónapon belül ez már a harmadik EU-csúcs. Az első, informális egyeztetést rögtön a korábbinál jóval kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat eredményező EP-választások után, május végén tartották. Ezen az uniós vezetők azzal bízták meg a Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy kezdjen egyeztetéseket a tagállami vezetőkkel és az EP-vel, és készítse elő a döntéseket a következő, június 20-i csúcsra.
Az uniós szerződés egyértelműen fogalmaz: az Európai Tanács jelöl, az Európai Parlament választ. Ezért a Bizottság következő elnökének az Európai Tanács minősített többségének, valamint az európai parlamenti képviselők többségének támogatására egyaránt szüksége van
- mondta akkor Tusk.
A többhetes brusztolás ellenére sem a tagállami vezetők, sem az EP-frakciók nem tudtak megegyezni egy jelöltben, ezért a június 20-i csúcs eredménytelenül zárult, és június 30-ra újabb rendkívüli csúcsot hívtak össze.
Szerdán választ az EP
Az idő most már nagyon sürgeti az uniós és tagállami vezetőket, hiszen ha valóban egy csomagban szeretnének megállapodni az uniós vezetői posztokról – Európai Bizottság elnöke, Európai Tanács elnöke, Európai Parlament elnöke, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Központi Bank elnöke –, akkor erre szerdáig van idejük. Szerdán tartja ugyanis az új EP az első plenáris ülését, amelyen megválasztja új elnökét, valamint 14 alelnökét.
Megválasztjuk az elnökünket tekintet nélkül arra, hogy van-e egyezség aTanácsban a tagállamok között vagy sem
- mondta Antonio Tajani, az EP leköszönő elnöke.
A Politico brüsszeli hírportál szerint ha a Tanács nem állapodik meg egy csomagról, akkor a frakcióvezetők kezei nem lesznek megkötve, így az EP-képviselők ádáz harcot vívhatnak a vezető posztokért. A szavazás titkos lesz, a képviselőcsoportoknak máig kell megnevezniük jelöltjeiket.
Sem Weber, sem Timmermans – de akkor ki?
Ami pedig az Európai Bizottság új elnökének személyét illeti, az elmúlt hetekben két jelölt mérettetett meg (és bukott el jelen állás szerint): Manfred Weber, az EP-választásokat megnyerő Néppárt csúcsjelöltje, valamint Frans Timmermans, a választásokon második helyen végző szociáldemokraták csúcsjelöltje.
Webert tizenegy állam- és kormányfő torpedózta magát – köztük Franciaország és a visegrádi országok –, Timmermanst pedig legkevesebb kilencen utasították el (köztük Olaszország és a visegrádi országok).
Mit akar a magyar kormány?
Azt tehát már lehet tudni, hogy kit nem szeretne a magyar kormány, azt viszont (hivatalosan) még nem, hogy kit igen. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tegnap este a Hír TV-ben nem kívánt konkrét személyt megnevezni az ezt firtató kérdésre.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten azt mondta: megvannak azok az emberek, akiket tudnának támogatni, az egyik ilyen Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló.
Barnier nevét vasárnap éjjel Donald Tusk is bedobta az EU-csúcson, mint ahogy Kristalina Georgieva Világbank-vezérigazgatónak, valamint Leo Varadkar ír kormányfőnek a jelölése is felmerült. A tagállami vezetők reakciói azonban visszafogottak voltak.
A rendkívüli csúcs az eredetileg tervezettnél néhány órával később, ma délután folytatódik.
UPDATE:
Von der Leyen lehet a befutó?
A Politico úgy tudja, hogy a V4 országok támogatnák Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára egy nagyobb csomag részeként. Ez a Németország és a V4-ek közötti megállapodás egyik eleme. A német kereszténydemokrata politikust a többi közt a balti országok egy része is pártolhatja.
Ezzel összhangban a német Die Welt úgy értesült, hogy Donald Tusk legújabb terve már von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az Európai Tanács elnöke Charles Michel belga kormányfő, az Európai Központi Bank elnöke Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap elnöke, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig Maros Sefcovic, az Európai Bizottság egyik jelenlegi alelnöke lehet.
A mostani EU-csúcson szóba került javaslatokról itt olvashatnak részletesen. A június 20-i EU-csúcs után készült videokommentárunkat - "Miért ez a kínlódás?" - pedig itt nézhetik meg:
A blue chipek közül csak a Magyar Telekom gyengélkedik. 
